A Kádár-korszakról és az athéni demokráciáról is lehetett esszét írni a történelemérettségin
Az esszéfeladatok között volt az Árpád-kori magyar történelem és a második ipari forradalom is a középszintű történelemérettségin.
#történelem
Bolsevik ideológia, reformáció, Rákosi- és Horthy-korszak a történelemérettségi feladatai között
A magyarországi romák, a zsidó vallás és a két világháború közötti szovjet–orosz korszak ismerete is fontos az idei történelemérettségin.
Történelemből érettségiznek a diákok szerdán
A történelem írásbelikkel folytatódnak szerdán az érettségi vizsgák: középszinten több mint 66 ezer, emelt szinten mintegy nyolcezer diák érettségizik.
Fejvesztett múltunk – 15 éve rabolták ki Kádár János sírját
Valahol, valakinél, egy szoba vagy egy pince mélyén, esetleg a föld alatt ott kell rejtőzzön egy koponya. A trianoni Magyarország leghosszabb ideig uralkodó fejének a koponyája. Mi történhetett azzal másfél évtized alatt? Amióta kilopták a sírból? Tartósították? Eladták? Elásták? Kidobták? Dicsekednek vele eszmetársaik bizalmas körében, ahonnan nem szivárog ki semmi? Vagy nem vállalják ezt a kockázatot? Bár most már sokat nem kockáztatnának. A rongálás bűncselekménye rég elévült. Akár jelentkezhetnének is büszkén a tettesek. Lennének, akik a tettüket értékelnék. És vajon mi lett a „puritán” Kádár Jánosné Tamáska Mária hamvait tartalmazó, aranyból készült urnával? Értékesítették? Hamvastul vagy anélkül? Esetleg beolvasztották, és úgy csináltak pénzt belőle?
Csizmadia Ervin: Megismerni a liberalizmust – egy nyugati szupereszme változó céljai és adaptációi, 2. rész
Az 1990-es rendszerváltás utáni 32 évet tágabb perspektívából vizsgálja szerzőnk kétrészes véleménycikke, mely arra fókuszál: hogyan formálódott a nyugati fejlődésben meghatározó szerepet játszó liberalizmus ezekben az évtizedekben, és milyen annak az itthoni adaptációja. A második részben a liberalizmus hazai története kerül terítékre.
Csizmadia Ervin: Megismerni a liberalizmust – egy nyugati szupereszme változó céljai és adaptációi, 1. rész
Az 1990-es rendszerváltás utáni 32 évet tágabb perspektívából vizsgálja szerzőnk kétrészes véleménycikke, mely arra fókuszál: hogyan formálódott a nyugati fejlődésben meghatározó szerepet játszó liberalizmus ezekben az évtizedekben, és milyen annak az itthoni adaptációja. Az első részben a nemzetközi helyzetet elemzi.
Spanyolos, idegenlégiós, iszlamista önkéntes – kikhez mérhetők Ukrajnában a külföldi harcosok?
Mennyit érnek az önkéntesek egy háborúban, miben különböznek a zsoldosoktól, hogyan lehet belőlük értékes harci egységeket kovácsolni, és miért alakult a 20. században úgy, hogy a magyarok, ha nem mehettek, harcoltak, amikor viszont mehettek, nem harcoltak?
Egy jelentéktelen epizód mint történelmi határkő – 800 éves az Aranybulla
II. András (Endre) és kortársai egyáltalán nem értenék, miért emlékezünk meg, miért emlékezünk egyáltalán 800 év múltán egy olyan múló dologra, mint amilyen a székesfehérvári Csúcsos-hegyen 1222. április 24-én kihirdetett törvény, amelyet egy néhány hónap alatt megbukott mozgalom kényszerített ki, s amely hamarosan feledésbe is merült. Miért épp ez lett az utókor számára a nagybetűs Aranybulla, amikor volt abból – vagyis arany függőpecséttel ellátott királyi rendeletből – jó néhány előtte is, utána is.
„Mintha az egyeduralkodó kormánypárt lenne az alapfelfogásunk, és ami ettől eltér, az a rendkívüli”
Milyen ellenzékben lenni harminc éven át egy monolitikus kormánypárt árnyékában? Ki lehet-e törni a politikai karanténból? Lehet-e rendszert váltani egy választási győzelemmel? Ez mind csupa olyan izgalmas kérdés, amik a XIX-XX. század fordulóján épp olyan időszerűek voltak, mint ma. A témát a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársával, Cieger Andrással jártuk körbe.
1849-ben azzal vádolták a losonciakat az oroszok, amivel most az ukránokat
A magyar szabadságharcnak véget vető hadjáratban részt vevő lovagias, a magyarokkal szimpatizáló orosz katona képe az utóbbi kutatások fényében megkopott, és sok esetben derült ki róla, hogy a szovjet történészek eltorzították a valóságot. Így történt ez Losonc felgyújtásakor is, éppen úgy, ahogy azt a mostani háborúban is láthatjuk.
Letekerné a termosztátot? Lassabban hajtana? Mit tenne, ha nem lenne orosz gáz?
Korábbi olajválságok, szénhiányok és háborúk idején áldozatkészebbnek tűntek a polgárok, mint manapság. Most is eljöhet a korlátozások ideje.
A pap, akit Hitler kergetett az államalapításba
A szlovák államot megalapító katolikus pap, a hetvenöt évvel ezelőtt, 1947. április 18-án felakasztott Jozef Tiso 1944-ig, 57 éves koráig nem létezett a magyar sajtó számára. Abban kizárólag Tiszó József szerepelt. Szentként tisztelt államalapító, aki megmentette a szlovákok földjét a szétdarabolástól; háborús bűnös, aki Hitler bábjaként kiszolgáltatta a szlovákokat a náciknak és a halálba küldte országa zsidóit. Ez a két felfogás csapott össze a rendszerváltás után az önálló állami létre ébredő Szlovákiában.
Lengyelország számára Ukrajna ügye mély történelmi és kemény biztonságpolitikai kérdés
Népirtás, lakosságcsere, kitelepítés terheli a lengyel–ukrán történelmet, mindenesetre Lengyelország vitán felül Ukrajna mellé áll az orosz agresszióval szemben. A lengyelek részben biztonságpolitikai okokból hajlandók félretenni a régmúlt sérelmeit.
Ukrajna úgy járhat Putyinnal, mint Finnország 1939-40-ben Sztálinnal
Hazug ürüggyel támadta meg 1939-ben a Szovjetunió Finnországot, és mint a mostani háborúban az ukránok, a túlerővel szemben a finnek is jó ideig tartották magukat. Végül megadásra kényszerültek, az ország tizedét elveszítették, és rájuk erőltették a semlegességet. Mindez Ukrajnával is előfordulhat.
Az ukrajnai háború miatt kileng a mutató az orosz-német barát-ellenség felismerő rendszerben
Az Ukrajna elleni orosz agresszió Németországot is eddig követett politikája gyökeres átgondolására késztette. Ez már csak azért sem egyszerű, mert a két ország sorsa mindig is szorosan kötődött egymáshoz.
A történelem leggyorsabb migrációja: az avarok néhány év alatt 5000 km-t tettek meg a Kárpát-medencéig
Az avarok néhány év alatt több mint 5000 kilométert tettek meg Mongóliától a Kaukázusig, majd további tíz év múlva a mai Magyarország területén telepedtek le. Ez a migráció az emberiség történetének egyik leggyorsabb nagy távolságú vándorlása, amely az ősi DNS-nek köszönhetően most rekonstruálhatóvá vált – derült ki az avar kori elit genetikai kutatásának legújabb eredményeit bemutató tanulmányból.
Puccs Putyin ellen? Nem lenne éppen példátlan Moszkvában, de nincs is sok előzménye
A viszonylag békés hatalomváltás, de akár a palotaforradalom is ritka volt a szovjeteknél, illetve az oroszoknál. A Kreml urai inkább kihalásos alapon veszítették el posztjukat – bár megeshetett, hogy a riválisok erre rásegítettek.
Mi is az a finlandizáció, és elképzelhető-e az oroszok és az ukránok között?
Betiltott filmek, korlátozott sajtó, de viszonylagos politikai önállóság és virágzó gazdaság fémjelezték az eredeti finlandizációt a hidegháború idején. Utánajártunk, mit nyert és mit veszített Finnország azzal, hogy független, de szófogadó szomszédja volt Oroszországnak évtizedeken át.
„Könyörgök, március, jöjj vissza újra!” – 1972 történelmi jelentőségű március 15-éje
Már több mint húsz éve kilökték március 15-ét a pirosbetűs ünnepek és a munkaszüneti napok sorából, amikor ötven évvel ezelőtt a forradalom ünnepének leminősítése elleni lázadás a felszínre tört. 1956 óta először ellenzéki tüntetést tartottak Budapesten. Lényegében ez volt az ellenzéki aktivitás kezdőpontja a Kádár-korszakban. A rendőrség brutálisan fellépett. Néhányan börtönbe kerültek, több száz fiatalt rúgtak ki középiskolákból, egyetemekről, munkahelyekről.
Mit gondoltak 1848-ban a nemzetről és mit gondolunk róla most?
Ha valami sci-fibe illő fordulat hatására egy asztalhoz ülhetne valaki a XIX. század közepéről egy mai honfitársával, tudnának-e úgy beszélgetni egymással, hogy meg is értik a másik problémáit? Nehéz még csak elképzelni is egy ilyen találkozót, hiszen annyi minden lett más a világban és nem csak a monumentális társadalmi és technológiai változásokra kell itt gondolni, hanem a megélt múlt másféleségére és a magyarsággal, illetve nemzettel kapcsolatos eltérő felfogásokra is.