Letekerné a termosztátot? Lassabban hajtana? Mit tenne, ha nem lenne orosz gáz?
Korábbi olajválságok, szénhiányok és háborúk idején áldozatkészebbnek tűntek a polgárok, mint manapság. Most is eljöhet a korlátozások ideje.
Korábbi olajválságok, szénhiányok és háborúk idején áldozatkészebbnek tűntek a polgárok, mint manapság. Most is eljöhet a korlátozások ideje.
A szlovák államot megalapító katolikus pap, a hetvenöt évvel ezelőtt, 1947. április 18-án felakasztott Jozef Tiso 1944-ig, 57 éves koráig nem létezett a magyar sajtó számára. Abban kizárólag Tiszó József szerepelt. Szentként tisztelt államalapító, aki megmentette a szlovákok földjét a szétdarabolástól; háborús bűnös, aki Hitler bábjaként kiszolgáltatta a szlovákokat a náciknak és a halálba küldte országa zsidóit. Ez a két felfogás csapott össze a rendszerváltás után az önálló állami létre ébredő Szlovákiában.
Népirtás, lakosságcsere, kitelepítés terheli a lengyel–ukrán történelmet, mindenesetre Lengyelország vitán felül Ukrajna mellé áll az orosz agresszióval szemben. A lengyelek részben biztonságpolitikai okokból hajlandók félretenni a régmúlt sérelmeit.
Hazug ürüggyel támadta meg 1939-ben a Szovjetunió Finnországot, és mint a mostani háborúban az ukránok, a túlerővel szemben a finnek is jó ideig tartották magukat. Végül megadásra kényszerültek, az ország tizedét elveszítették, és rájuk erőltették a semlegességet. Mindez Ukrajnával is előfordulhat.
Az Ukrajna elleni orosz agresszió Németországot is eddig követett politikája gyökeres átgondolására késztette. Ez már csak azért sem egyszerű, mert a két ország sorsa mindig is szorosan kötődött egymáshoz.
Az avarok néhány év alatt több mint 5000 kilométert tettek meg Mongóliától a Kaukázusig, majd további tíz év múlva a mai Magyarország területén telepedtek le. Ez a migráció az emberiség történetének egyik leggyorsabb nagy távolságú vándorlása, amely az ősi DNS-nek köszönhetően most rekonstruálhatóvá vált – derült ki az avar kori elit genetikai kutatásának legújabb eredményeit bemutató tanulmányból.
A viszonylag békés hatalomváltás, de akár a palotaforradalom is ritka volt a szovjeteknél, illetve az oroszoknál. A Kreml urai inkább kihalásos alapon veszítették el posztjukat – bár megeshetett, hogy a riválisok erre rásegítettek.
Betiltott filmek, korlátozott sajtó, de viszonylagos politikai önállóság és virágzó gazdaság fémjelezték az eredeti finlandizációt a hidegháború idején. Utánajártunk, mit nyert és mit veszített Finnország azzal, hogy független, de szófogadó szomszédja volt Oroszországnak évtizedeken át.
Már több mint húsz éve kilökték március 15-ét a pirosbetűs ünnepek és a munkaszüneti napok sorából, amikor ötven évvel ezelőtt a forradalom ünnepének leminősítése elleni lázadás a felszínre tört. 1956 óta először ellenzéki tüntetést tartottak Budapesten. Lényegében ez volt az ellenzéki aktivitás kezdőpontja a Kádár-korszakban. A rendőrség brutálisan fellépett. Néhányan börtönbe kerültek, több száz fiatalt rúgtak ki középiskolákból, egyetemekről, munkahelyekről.
Ha valami sci-fibe illő fordulat hatására egy asztalhoz ülhetne valaki a XIX. század közepéről egy mai honfitársával, tudnának-e úgy beszélgetni egymással, hogy meg is értik a másik problémáit? Nehéz még csak elképzelni is egy ilyen találkozót, hiszen annyi minden lett más a világban és nem csak a monumentális társadalmi és technológiai változásokra kell itt gondolni, hanem a megélt múlt másféleségére és a magyarsággal, illetve nemzettel kapcsolatos eltérő felfogásokra is.
Megbízhatóságban és marketingben jobb volt a vetélytársainál, és még szerencsésebb is a Volkswagen emblematikus kisautója, a Bogár. Bár már 50 évvel ezelőtt megelőzte gyártásban a Ford T-modellt, nem mindenben okult annak hibáiból.
"Az a parlament, amelynek tagjai nagybirtokosok, főpapok, akik a kisemberek nyomorát, a szegény tanítóknak a helyzetét nem ismerik, nem is ismerhetik, azok nem is bírnak kellő érzékkel az igazi tanítói hivatás iránt" – mondta 1912 júliusának első napjaiban a Budapesten megrendezett VII. egyetemes tanítógyűlés egyik felszólalója. Több mint száz évvel később sem hangoznak idegenül ezek a gondolatok – ezt bizonyítja neveléstörténész szerzőnk írása.
A kétharmad-egyharmad arányban ukránok, illetve oroszok lakta ukrajnai város sokat szenvedett a múltban, a II. világháborúban szinte a földdel vált egyenlővé, aztán újjáéledt, visszaszerezte gazdasági és kulturális jelentőségét. Az orosz támadás óta ismét csatatér.
Legutóbb történetünket ott fejeztük be, hogy 1765-ben II. Nagy Katalin orosz cárnő formálisan is megszüntette az önálló kozák államot, azaz a hetmanátust és ő, majd utódai is mindent elkövettek annak érdekében, hogy beolvasszák az ukrán népet az oroszba.
Százkilencven éve, 1832. március 4-én halt meg Jean-Francois Champollion, a rosette-i kő megfejtője, aki megnyitotta az utat a hieroglifák és az ókori Egyiptom világába.
A száz éve, 1922. március 3-án született Hidegkuti Nándor volt a magyar futballtörténet csúcsának a csúcsa, legnagyobb mérkőzésének legnagyobbja, a magyar gólok felének (ha nem érvénytelenítik egy szabályos gólját, akkor a többségének) szerzője, az egyetemes futballtörténet első hátravont, osztogató, támadásszervező középcsatára, aki nagyon osztályidegen lett volna Rákosi Mátyás Magyarországán, ha nem hamisítottak volna neki egy másik családtörténetet.
Brazil gyártmányú szállítógép-pilóták magyarországi képzéséről is tárgyalt Budapesten Jiří Šedivý, az Európai Védelmi Ügynökség főigazgatója, aki felajánlotta, hogy Magyarország vállaljon nagyobb szerepet az EU űrvédelmi programjában. Interjú.
Elérkezett az idő, hogy meghackeljük az emberi történelem egyik legmélyebben gyökeredző és legkárosabb alaptézisét. Egy új elmélet szerint ugyanis mi emberek sokkal jobbak vagyunk, mint amilyen a PR-unk.
A múlt valójában mindig a mának szól, emlékeztet szerzőnk az ismert tételre, és a II. világháború utáni kommunista titkosszolgálat működését felidézve mutat kapcsolódásokat napjainkhoz. Választ ad arra a kérdésre is, hogy mi az ukrán konfliktus tétje Magyarország számára. Vélemény.
Az Orbán-kormány néhány élelmiszer esetében elrendelt árplafonja felidézi, hogyan harcoltak az infláció és az árdrágítók ellen a kommunizmusban és más nehéz időkben.