#történelem


A pap, akit Hitler kergetett az államalapításba
 

A pap, akit Hitler kergetett az államalapításba

A szlovák államot megalapító katolikus pap, a hetvenöt évvel ezelőtt, 1947. április 18-án felakasztott Jozef Tiso 1944-ig, 57 éves koráig nem létezett a magyar sajtó számára. Abban kizárólag Tiszó József szerepelt. Szentként tisztelt államalapító, aki megmentette a szlovákok földjét a szétdarabolástól; háborús bűnös, aki Hitler bábjaként kiszolgáltatta a szlovákokat a náciknak és a halálba küldte országa zsidóit. Ez a két felfogás csapott össze a rendszerváltás után az önálló állami létre ébredő Szlovákiában.

Révész Sándor Révész Sándor




A történelem leggyorsabb migrációja: az avarok néhány év alatt 5000 km-t tettek meg a Kárpát-medencéig
 

A történelem leggyorsabb migrációja: az avarok néhány év alatt 5000 km-t tettek meg a Kárpát-medencéig

Az avarok néhány év alatt több mint 5000 kilométert tettek meg Mongóliától a Kaukázusig, majd további tíz év múlva a mai Magyarország területén telepedtek le. Ez a migráció az emberiség történetének egyik leggyorsabb nagy távolságú vándorlása, amely az ősi DNS-nek köszönhetően most rekonstruálhatóvá vált – derült ki az avar kori elit genetikai kutatásának legújabb eredményeit bemutató tanulmányból.

MTI MTI



„Könyörgök, március, jöjj vissza újra!” – 1972 történelmi jelentőségű március 15-éje
 

„Könyörgök, március, jöjj vissza újra!” – 1972 történelmi jelentőségű március 15-éje

Már több mint húsz éve kilökték március 15-ét a pirosbetűs ünnepek és a munkaszüneti napok sorából, amikor ötven évvel ezelőtt a forradalom ünnepének leminősítése elleni lázadás a felszínre tört. 1956 óta először ellenzéki tüntetést tartottak Budapesten. Lényegében ez volt az ellenzéki aktivitás kezdőpontja a Kádár-korszakban. A rendőrség brutálisan fellépett. Néhányan börtönbe kerültek, több száz fiatalt rúgtak ki középiskolákból, egyetemekről, munkahelyekről.

Révész Sándor Révész Sándor

Mit gondoltak 1848-ban a nemzetről és mit gondolunk róla most?
 

Mit gondoltak 1848-ban a nemzetről és mit gondolunk róla most?

Ha valami sci-fibe illő fordulat hatására egy asztalhoz ülhetne valaki a XIX. század közepéről egy mai honfitársával, tudnának-e úgy beszélgetni egymással, hogy meg is értik a másik problémáit? Nehéz még csak elképzelni is egy ilyen találkozót, hiszen annyi minden lett más a világban és nem csak a monumentális társadalmi és technológiai változásokra kell itt gondolni, hanem a megélt múlt másféleségére és a magyarsággal, illetve nemzettel kapcsolatos eltérő felfogásokra is.



„A mi harcunkból operettet csinálni nem lehet” – Példabeszéd a készülő tanársztrájkhoz 1912-ből
 

„A mi harcunkból operettet csinálni nem lehet” – Példabeszéd a készülő tanársztrájkhoz 1912-ből

"Az a parlament, amelynek tagjai nagybirtokosok, főpapok, akik a kisemberek nyomorát, a szegény tanítóknak a helyzetét nem ismerik, nem is ismerhetik, azok nem is bírnak kellő érzékkel az igazi tanítói hivatás iránt" – mondta 1912 júliusának első napjaiban a Budapesten megrendezett VII. egyetemes tanítógyűlés egyik felszólalója. Több mint száz évvel később sem hangoznak idegenül ezek a gondolatok – ezt bizonyítja neveléstörténész szerzőnk írása.

Kelemen Elemér Kelemen Elemér




Vitéz Öreg, a 6-3 MVP-je – 100 éve született Hidegkuti Nándor
 

Vitéz Öreg, a 6-3 MVP-je – 100 éve született Hidegkuti Nándor

A száz éve, 1922. március 3-án született Hidegkuti Nándor volt a magyar futballtörténet csúcsának a csúcsa, legnagyobb mérkőzésének legnagyobbja, a magyar gólok felének (ha nem érvénytelenítik egy szabályos gólját, akkor a többségének) szerzője, az egyetemes futballtörténet első hátravont, osztogató, támadásszervező középcsatára, aki nagyon osztályidegen lett volna Rákosi Mátyás Magyarországán, ha nem hamisítottak volna neki egy másik családtörténetet.

Révész Sándor Révész Sándor