Mindezt a klímakutató egy meggyőző friss adattal is demonstrálta, eszerint míg Brüsszel központjában a héten több mint 47 fokot is mértek, addig a város melletti erdőségben a hőmérséklet nem érte el a 25 fokot.
A kutató szerint „itt már nem babra megy a játék”.
A népesedés vagy a fogyasztás visszafogásával úszhatjuk meg inkább a klímakatasztrófát? Elég lenne, ha kevesebbet repülnének és jachtoznának a leggazdagabbak, vagy inkább szülessen kevesebb gyermek a kevésbé tehetősek körében? A népesedéspolitikával tényleg a szegényebbekre hagynák a gazdagabbak az általuk okozott probléma megoldását? A klímakatasztrófa elkerülésének lehetőségeiről a Corvinuson vitázott Ürge-Vorsatz Diána fizikus, klímakutató, az IPCC alelnöke és Pogátsa Zoltán közgazdász.
A címben kissé átdolgozva idézett metaforát Zlinszky János biológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára hozta egy minapi beszélgetésen, amin Gelencsér András kémikussal és Ürge-Vorsatz Diána fizikussal beszélte át a klímaválság helyzetét. Szó esett a polikrízisről, a fogyasztás szent tehenéről, a zöld diktátorokról és a nemnövekedésről. Mit tehetnek a politikusok, a társadalom, az egyének és a kutatók? Sokféle kérdésre sokféle válasz jött a keresztény tanításból kiinduló biológustól, a borúlátó levegőkémikustól és az optimista fizikustól.
Kilépteti az USA-t a Párizsi Megállapodásból Donald Trump. Ez a második alkalom, hogy így tesz, de most várhatóan sokkal inkább az elevenébe vág. A lépésnek szerteágazó hatásai lehetnek, gyengülhetnek a klímaváltozás legsúlyosabb hatásainak elkerülését célzó erőfeszítések, és az USA biztosan elveszti a befolyását erre. Trump viszont gazdaságilag is lábon lőheti országát azzal, hogy átengedi a terepet a versenytársaknak a tiszta technológiákban, még úgy is, hogy Amerika fele nem megy vele. A lépés várható hatásait Ürge-Vorsatz Diána, az IPCC alelnöke segített mérlegelni.
Minden eddiginél nagyobbat kell lépni a klímaváltozás ellen – írja a kutató, aki szerint a versenyképesség csökkenése sem drága ennek érdekében.
Túl nagy a tét és túl kevés az érdemi cselekvés a klímaváltozás ellen, mondják a neves hazai kutatók, akik tízpontos nyilatkozatot adtak ki annak érdekében, hogy felpörgessék a dolgokat. Várják a további csatlakozókat, és készek a vitára is.
Optimizmusra ad okot, hogy a klímacsúcs globális értékelésének záró dokumentumába most először bekerült az összes fosszilis energiahordozó (eddig csak a kőszénről volt megállapodás), és az azoktól való eltávolodás, azonban sokan kritizálják azt, hogy ezek gyors kivezetéséről nem döntöttek. Ürge-Vorsatz Diana, a CEU professzora arról mesélt a Másfélfok sajtóeseményén, hogy vajon mit jelent ez a döntés a jövőre nézve? És egyébként van-e értelmük a klímacsúcsoknak?
Erről a magyar klímakutató, Ürge-Vorsatz Diána posztolt.
A tudós szerint sokan csak azért nem veszik észre, mi történik, „mert a valóságban más tempóban történnek a dolgok, mint azt az amerikai katasztrófafilmekben láttuk”.
Hogyan hat a klímaváltozás Magyarországra? Milyen helyen fogunk élni 2050-ben? Erről kérdeztük sorozatunkban Ürge-Vorsatz Diána éghajlatkutatót, az ENSZ klímajelentéseket készítő testületének (IPCC) alelnökét. Azt mondta, az átlaghőmérséklet emelkedni fog, ami sűrűbb hőhullámokat, aszályokat is okoz, ennek ellenére lehet nagyon jó hely Magyarország, csak ehhez sok változtatásra van szükség. A rossz forgatókönyv drámai, azt pedig senki sem tudja, hogy mit hozhat a legrosszabb verzió. Egy ilyen kutatásra ugyanis nem adnak pénzt a kormányok és cégek. Interjú.
Ürge-Vorsatz Diana szerint ebben a különleges esetben még annál is jobb venni egy nagy fát, mintha egyáltalán nem vásárolnánk semmit.
Hatan kaptak díszpolgári címet Karácsony Gergely főpolgármestertől a csütörtöki ünnepségen, és a kitüntetésnek két posztumusz díjazottja is van.
Panelbeszélgetések, viták, előadások – magyarul és angolul is mutatjuk az összeset a Budapest Fórum második napjáról.
Hétfőn Palkovics László miniszterrel tárgyalt Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, de mint mondta, nem az OMSZ átalakításáról, hanem a klímaváltozásról. A meteorológiai szolgálat vezetőinek leváltásán viszont megdöbbent. Szerinte a CEU miatti ellentéttel kapcsolatos érzései magánügynek számítanak és most a klímaváltozás ellen kell harcolni. Interjú.
Az új szervezet neve Országos Meteorológiai és Klímakutató Szolgálat lesz.
Hogyan él az ország legismertebb klímakutatója? Miként teszi fenntarthatóbbá a saját háztartását az ENSZ klímajelentéseket készítő testületének (IPCC) alelnöke, Ürge-Vorsatz Diána? A CEU-n dolgozó professzor hétgyerekes édesanya, és szerinte a nagycsaládos lét megtanít arra, hogyan faragjunk le a környezeti lábnyomunkból. Interjú.
Szombaton akár 40 fokos is lehet a csúcshőmérséklet, ami jóval több, mint amit a szervezetünk el tud viselni. A klímakutató segít abban, hogy kellemesebbé tudjuk tenni a kánikulát.
A klímakutató a hőmérőjén mutatta meg, mennyit ér, ha nagy fák vannak az ablakok előtt.
A kukorica terméshozama 3 Celsius-fokos felmelegedés esetén a felére csökkenhet.
