A Föld felé közelít a Ryugu aszteroidáról mintát hozó Hajabusza-2 japán űrszonda, az általa gyűjtött talajminták és adatok fontos információt nyújthatnak a Naprendszer eredetéről.
Amennyiben sikerrel jár, Kína lesz a harmadik ország, amely mintákat tudott venni a Hold felszínéről a Szovjetuniót és az Egyesült Államokat követően.
Kipróbálta a NASA, mire képes a hónapokon át szervizelt hatalmas ausztrál rádióteleszkóp, a Deep Space Station 43. Ez az egyetlen szerkezet, ami képes kapcsolatba lépni a Voyager-2-vel.
A tervezettnél egy héttel hamarabb, már kedden megkezdi a Bennu aszteroidáról gyűjtött minta elraktározását az OSIRIS-REx űrszonda.
Az Osiris-REx sikerrel megközelítette, egy robotkarral pedig (valószínűleg) mintát gyűjtött a Bennu nevű aszteroidából. A néhány másodpercig tartó műveletre éveket kellett várni.
Először kísérel meg mintát begyűjteni egy aszteroida felszínéről az Egyesült Államok: az amerikai űrkutatási hivatal OSIRIS-Rex kisbolygókutató űrszondája kedden közelíti meg a Bennut.
Utoljára áprilisban járt a Földnél az európai-japán BepiColombó űrszonda, hogy végül útnak indulhasson a Merkúr felé. A szondának extrém körülményeket kell majd elviselnie.
A tudósok eddig úgy tudták, a Naprendszerben csak a földi hegyeknek van hósapkájuk, ám néhány éve kiderült, ez nem így van.
Legénység nélküli űrszonda küldését tervezi a Holdra 2024-ben az Egyesült Arab Emírségek – jelentette be a Twitteren Mohamed bin Rásid al-Maktúm, dubaj uralkodója.
Napra pontosan negyvenhárom éve tapossa csillagközi útját a Voyager-1, a hátán pedig az emberiség válogatáskazettáját viszi. Összeállítása során a tét olyan nagy volt, mint amilyen kicsi az esély, hogy valaha megtalálják. Pedig a kulturális és tudományos bemutatkozásunk keletkezési körülménye, ha akarták sem lehetett volna ennél emberibb.
Már úton van a Hajabusza-2, rajta/benne néhány fontos mintával, de mielőtt eléri a Földet, még megnézne valami mást is.
Elvégezte első küldetését, vagyis adatokat gyűjtött a csillagos ég mintegy 75 százalékáról a TESS, az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Naprendszeren kívüli bolygókat kutató űrszondája.
Az emírségek szondája után újabb űrbéli eszköz indult a vörös bolygóra. Ezt viszont nem Amerika küldte fel, hanem Kína.
Mintegy 400 ezer kilométeres magasságból engedi le a Hajabusza-2 űrszonda azt a kapszulát, amely a Ryugu nevű aszteroidából vett mintákat tartalmazza.
Az Európai Űrügynökség és a NASA még februárban indította útnak a Solar Orbiter nevű napszondát, ami éveken át vizsgálja majd a Napot.
Az Európai Űrügynökség (ESA) németországi központjának egyik tudósa is elkapta a koronavírust, ezért a szervezet úgy döntött, csak minimális személyzettel folytatják a munkákat. Ennek viszont ára van.
A NASA a korabeli adatok és frissebb felvételek felhasználásával 4K-ban újraalkotta a Holdról készült mozgóképet, hogy megmutassa, mit láttak égi kísérőnkből 50 évvel ezelőtt az Apollo-13 űrhajósai.
A Halványkék pötty című fénykép 1990-ben készült. Minket ábrázol, 6 milliárd kilométerről. A mára erősen megkopott fotót nemrég felújították.
A Napot vizsgáló Parker Solar Proba egy sebességi és egy távolsági rekordot is felállított, utóbbiból még egész biztosan várhatunk néhány újabbat, nagyobbat.
A már nem működő űreszközök között mindössze 47 méter volt, amikor elhaladtak egymás mellett.
