Szinte napra pontosan két évvel ezelőtt, 2018. október 21-én indult útjára az az űrszonda, ami az Európai Űrügynökség (ESA) és a Japán Űrügynökség (JAXA) közös projektje. A BepiColombo célja, hogy eljusson a Naphoz legközelebb keringő bolygóhoz, a Merkúrhoz. A szonda valójában két műholdból áll, ezek egymástól elválva, két különböző pályán tanulmányozzák majd a planéta mágneses mezejét.

Mindkét szondát arra tervezték, hogy kibírják a 430 Celsius-fokos hőmérsékletet, amely a bolygó Nap felőli oldalán jellemző, és a mínusz 180 Celsius fokos hideget is a Merkúr árnyékos oldalán.

A BepiColombót utoljára április 9-én láthattuk a Föld közelében. Mindez nem azt jelentette, hogy eddig a bolygónk körül keringett: a tudósok ezzel a manőverrel fékezték le és irányították az űrjárművet a Naprendszer középpontja felé.

Az űrszonda azóta is töretlenül halad a célja felé. A tudósok legfrissebb jelentése szerint csütörtökön reggel már a Vénusznál járt, és sikeresen el is haladt mellette. "Minden működött, sikeres volt" – jelentette ki Simon Plum, az Európai Űrkutatási Hivatal műholdas irányító központjának szakembere Darmstadtban, ahonnan a manővert levezényelték.

A Földről két éve útnak indult szonda a Vénusz mellett 17 ezer kilométerre elhaladva fekete-fehér fotókat is készített. A felvételek és az összegyűjtött adatok elemzését a jövő héten kezdik meg.

A szonda hétéves útja során, amíg megérkezik a Merkúrhoz, kilencszer veszi igénybe egy bolygó gravitációs vonzását, hogy lelassítsa repülését. Most a Vénusz vonzását használja, augusztusban pedig ismét a Vénuszhoz tér vissza, végül pedig a Merkúr mellett is hatszor halad majd el, mielőtt 2025-ben végső pályára állna a bolygó körül.

ESA / JAXA

Az ESA 1,3 milliárd euróból készült űrszondája rendkívüli küldetést hajt végre. A Merkúron extrém hőmérséklet uralkodik, nagyon erős a nap vonzása, és a napsugárzás is pokoli feltételeket teremt.

Legutóbb a NASA Messenger űrszondája látogatott el a Merkúrhoz, amely négy évet töltött orbitális pályán, mielőtt 2015-ben befejezte volna küldetését. Ezt megelőzően a hetvenes évek közepén szintén a NASA Mariner 10 szondája haladt el a planéta közelében.

A BepiColombo több műszere rögzített tudományos adatokat csütörtökön a Vénusz mellett elrepülve. A Vénusz a közelmúltban került ismét a figyelem központjába, mikor a csillagászok szeptemberben bejelentették, hogy a bolygó erősen savas felhőiben foszfingáz nyomaira bukkantak, ami esetleg mikrobák létezésére utalhat. A Földön a foszfint oxigénhiányos körülmények között élő baktériumok állítják elő.

ESO/M. Kornmesser/L. Calçada & NASA/JPL/Caltech

A Vénusz és a Föld mérete hasonló, ám a két bolygó nagyon eltérő módon fejlődött. A Vénusz légköre sokkal sűrűbb és szinte kizárólag szén-dioxidból áll, ami olyan erős üvegházhatást eredményez, hogy a hőmérséklet 470 Celsius fok körül jár, ami kizárja a víz és az élet jelenlétét.

Az ESA és a Japán Űrügynökség (JAXA) által közösen indított BepiColombo fejlesztésében magyar kutatók is részt vettek. Többek között a Planetary Ion Camera (PICAM) elnevezésű iontömeg-spektrométer projektben volt szerepük, amely fényképezőgépként működik a töltött részecskék számára, hogy tanulmányozza a felszíni ionizációs folyamatok láncolatát. Az eszközt működtető alacsony feszültségű tápegységet az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont mérnökei fejlesztették, ahogy a BepiColombo szimuláló környezetét is.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.