Trump hivatala felkérte a pénzügyminisztériumot és a külügyi tárcát, hogy állítsák össze azon szankciók listáját, amikből az amerikaiak a diplomáciai és a gazdasági kapcsolatok felélesztése érdekében engedhetnek.
A demokratáktól állt Donald Trump mellé, s Oroszország biztonsági érdekeit emlegette az ukrajnai háború kitörése kapcsán az USA új hírszerzési igazgatója, Tulsi Gabbard.
Nyolc évtizede követett amerikai külpolitikával számol le Donald Trump, aki visszahozhatja a nagyhatalmak befolyási övezeteit, amelyek között Európa présben találhatja magát.
Az ukrán geológiai szolgálat már ez előző amerikai elnök idején házalni kezdett egy csinos prospektussal, függetlenül attól, hogy az ország valóban tekintélyes ásványkincse mennyire van kitermelhető állapotban.
Pam Bondi igazságügyi miniszter reméli, hogy ez már csütörtökön megtörténik, és a nevek mellett repülési naplókat és sok egyéb információt is kiadnak.
Trump mandátuma az, hogy tegye újra naggyá Amerikát, és hogy Amerika érdekei az elsők. Ezzel máris megbukott. Vélemény.
A külügyminiszter szerint Brüsszelben az emberek „alkalmatlanok és főleg gyávák”.
Egyre gyakrabban reális forgatókönyvként merül fel, hogy az USA kilép a NATO-ból, vagy kiüresíti a katonai szövetséget, védtelenül hagyva Európát például egy esetleges orosz támadás ellen. Ezért is vált minden korábbinál időszerűbbé egy európai hadsereg létrehozása, amelyre legutóbb a megtámadott Ukrajna elnöke is kapacitálta az európai vezetőket. A közös haderőt közel egy évtizede még Orbán Viktor is szorgalmazta, bár a Putyin-szövetséges miniszterelnök most már valószínűleg akkor sem támogatná az ötletet, ha annak lenne bármi realitása. De nincs is. Miért megvalósíthatatlan a közös európai hadsereg, és hogyan lehet mégis megnövelni a kontinens védelmi képességét?
Interjút adott a januárban távozott amerikai nagykövet, amelyben tömören összefoglalta, hogy szerinte miért van veszélyben a demokrácia Magyarországon.
Korábban azt írta, hogy a válaszadás megtagadását felmondásnak tekintik, most Trump kérésére mégis kegyet gyakorol a világ leggazdagabb embere.
De előbb még az USA és Oroszország közötti bizalom helyreállításához van szükség szerinte.
Vlagyimir Putyin szerint az oroszoknak sokkal több ritkaföldfémje van, mint az ukránoknak. Korábban Donald Trump azt vetette fel, hogy Ukrajna ezzel az ásványkincsvagyonnal fizethetne az amerikai támogatásért.
Az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerint ugyanakkor az agresszorral szemben csak erővel lehet megnyerni a békét.
Három éve tart az Ukrajna elleni orosz invázió. Bár a megtámadott nemzet több okból is legnehezebb napjait éli, még nem vesztette el a háborút, és egy diadalt már senki sem vehet el tőle: ha olyan tűzszünettel ért volna véget a háború, amilyet például az Orbán-kormány sürgetett éveken át, Ukrajna egyik fele orosz kézen lenne, a másikat pedig egy Moszkva-barát bábkormány irányítaná.
Az amerikai elnök nem áll meg, még tovább zsugorítaná a kormányzatot.
Az áldozatok idős, fogyatékkal élő emberek voltak.
Ellenzik, hogy agressziónak nevezzék az orosz agressziót.
Az elnök a keret 20 százalékát adná vissza az embereknek, míg a több ezer közhivatalnok elbocsátása árán megspórolt összeg másik 20 százalékából az államadósságot finanszírozná.
Bono az amerikai külügyminisztérium Európai és Eurázsiai Ügyek Hivatalát vezeti.
Az orosz delegáció beszámolója szerint sikerült konstruktív párbeszédet folytatni.
