Az atya sajnálatosnak tartja, hogy a pesti piaristáknál egy fizikatanár a 444 egyik filmjét vetítette le, de arról is beszélt, hogy mennyire vallásosak a kormánytagok.
Hiába kényezteti közpénzből az egyházakat jó ideje az Orbán-kormány, és hiába kommunikál a Fidesz és a KDNP a keresztény értékekről, a friss KSH-adatok szerint a vallásosság egyre csökken Magyarországon. A KSH nem siet a pontos adatok nyilvános közzétételével, de előre tájékoztatja az egyházakat, hogy legyen idejük értelmezni a számukra is sokkoló számokat.
Nemzetközi összehasonlításban nagy a magukat vallásosnak mondó magyarok aránya, de nehéz megállapítani, hogy mit is értenek vallásosság alatt. HVG-Ténytár.
Sokféle boszorkányban, démonban és különféle természetfeletti lényekben hittek az emberek a középkorban. Azóta eltelt sok száz év, rengeteget fejlődött a tudomány, azonban úgy tűnik, még mindig vannak, akik hisznek a boszorkányok erejében. Ráadásul nem is kevesen.
A nagy egyházak tagjainak száma csökken, ahogy a vallásosoké is. Ezt a trendet a keresztény politikai retorika sem képes megváltoztatni, ráadásul sokszor fordítva sül el.
A népszámlálások történetében most először kerülhetnek kisebbségbe Magyarországon a magukat valamely felekezethez tartozónak mondók – derül ki Csikós Nándornak és Máté-Tóth Andrásnak a HVG számára első közlésre megküldött, többféle számítás alapján készült prognózisából.
Több-e a roma, kevesebb-e a keresztény? Ez néhány hónappal az októberben kezdődő felmérés után derülhet ki, de az előzményekről kis népszámlálás-történelmet mutatunk.
Albert Einstein nem érezte úgy, hogy a tudomány és a vallás szükségképpen ellentmondana egymásnak. Élete során számtalanszor próbáltak kihúzni belőle egyszavas választ arra a kérdésre, hogy hisz-e Istenben, de ennél mindig szofisztikáltabb válaszokat adott.
Egy még nem publikált kutatás arra az eredményre jutott, hogy a hívek 14 százaléka szerint a fenti kérdésre a válasz: igen.
A nyugati és a magyar jobboldal és nacionalizmus közötti alapvető különbségre ad választ egy ma már elfeledett könyv. Csizmadia Ervin írása.
Valószínűleg többen jógáznak, mint ahányan templomba járnak.
Azt nem részletezik, hogy ez pontosan miben manifesztálódik, de csak úgy röpködtek a milliárdok a határon túlra a legutóbbi kormányhatározatban.
Ezen a hétvégén beindul a Forma-1-es szezon második felvonása, és Lewis Hamilton biztos lehet benne, hogy – mint eddig – a hátralévő futamokon is számíthat Isten teljes körű támogatására. A Mercedes világbajnoka egyre többet beszél vallásosságáról, és bár néha zavarba ejtő a kitárulkozása, a főnöke örül, hogy van miből erőt merítenie. Végül is a világbajnoki címért indul harcba, és épp szárnyal – istennek hála persze.
Január 4-től minden nap imádság, illetve tanítás hallható a Kossuth rádióban, a törvényesen működő 27 egyházból 4 hallathatja igéjét.
Thaiföld a leginkább, Kína a legkevésbé vallásos ország a világon, előbbiben a lakosság 94 százaléka tartja magát vallásosnak, utóbbiban 90 százalék a nem hívők vagy a magukat ateistának vallók aránya.
Romániában a vallási hovatartozásról nyilatkozó lakosság 0,2 százaléka (40 ezer ember) mondta azt a 2011-es népszámláláson, hogy ateista vagy nem tagja egyetlen felekezetnek sem, a lakosság túlnyomó többsége viszont megnevezte vallási kötődését, a válaszadók 86,5 százaléka vallotta magát ortodoxnak - derült ki a népszámlálás csütörtökön közzétett végleges eredményéből.
Harminc százalékkal kevesebben nevezték a történelmi egyházakhoz tartozónak magukat Magyarországon, mint egy évtizeddel korábban. Az érintett felekezetek szerint sokan nem kívánták nyíltan vállalni világnézeti meggyőződésüket.
Virgácsot hozott idén a nyuszi a történelmi egyházaknak, ami felveti a kérdést, hogy vajon érdemes-e itt keresztény kurzust csinálni.
