Valószínűleg többen jógáznak, mint ahányan templomba járnak.
A magukat ateistának minősítők aránya 67 százalékról 65 százalékra csökkent.
A templomlátogatók száma azonban még ennél is alacsonyabb. A vallásos emberek egytizede állította, hogy rendszeresen, havonta legalább egyszer részt vesz istentiszteleten, ugyancsak tíz százalék volt azok aránya, akik évente néhány alkalommal keresik fel a templomot.
Kivételt képez a karácsony, amikor az összes megkérdezett mintegy 40 százaléka állította, hogy részt vesz az ünnepi szentmisén vagy istentiszteleten. A leggyakoribb indoklás azt volt, hogy hagyományról van szó.
Míg a múlt század nyolcvanas éveinek végén a lakosság mintegy 40-42 százaléka volt vallásosnak tekinthető, ez az arány az 1989-es rendszerváltás után csökkent. "Az 1995-ben készített felmérésben 39 százalék mondta azt, hogy istenhívő, 2012-re ez az arány 30 százalékra esett vissza. Azóta a vallásosság nagyon lassan és rendszertelenül, de emelkedik" – mutatott rá a STEM elemzése. A szakértők szerint csak a következő évek fogják megmutatni, hogy mennyire tartós a vallásosság mérsékelt emelkedése Csehországban. A vallásos cseh emberek többsége 60 éven felüli, s általában Morvaországban vagy Dél-Csehországban él – olvasható az elemzésben.
Időre kell a vécét sikálni, elképzelni nem tudtam, hogy van ilyen – mondta a HVG podcastjában Pukli István egykori gimnáziumigazgató, a magyar oktatás reformjáért harcoló Tanítanék mozgalom egyik arca, aki jelenleg Dániában takarítja mások otthonát.
Kigyulladt egy kioszk, a tűz átterjedt a kis boltokra, ahol egymás után robbantak fel a túlhevült gázpalackok.
Tusványoson Semjén beszélt Majkáról és arról is, mire számít, ha esetleg hatalomra kerülnek Magyar Péterék.
A katasztrófavédelem több tanácsot is adott a várható rossz idő miatt.
Az ízlés és kulturális érték másodlagos, szakmányban öntik újra betonból a várakat, rokoni beruházásoknak sokszor jár a kiemelt gazdasági jelentőség, műemlékvédelmi szempontok nélkül.
