Orbán Viktor „hitbuzgalma” nem hozott vallási reneszánszt. Sőt

3 perc

2022.11.10. 07:35

A nagy egyházak tagjainak száma csökken, ahogy a vallásosoké is. Ezt a trendet a keresztény politikai retorika sem képes megváltoztatni, ráadásul sokszor fordítva sül el.

„Amit Isten egybekötött, ember szét ne válassza.” Ezt az evangéliumi idézetet a házasságkötési szertartásokon használják. A tapasztalat az, hogy a megkötött házasságok jelentős része ugyan válással végződik, ám az elváltak soha nem képesek teljesen elszakadni egymástól.

A vallás és a politika, illetve az egyház és a politika viszonyára is igaz ez. Bár a világ számos országában, Amerikában és egész Európában az alkotmányok szétválasztják az államot és az egyházakat, a társadalom politikai és vallási szférái közötti szakítás még olyan országokban sem teljes, mint Hollandia vagy Csehország, ahol a legalacsonyabb a kontinensen a vallásosok aránya.

Laborczi Dóra teológus: A szabad lelkiismeret és a hit veszélyes minden elnyomó hatalomra

A hívő ember meggyőződése, ahogyan Lutheré is az volt, hogy élete nem mulandó földi hatalmaktól, politikai ciklusoktól és hatalmi pozícióktól függ. Vélemény.

Magyarországon – hasonlóan Európa minden országához – a hagyományos egyházak tagsága egyértelműen csökken. Ennek számos oka van, köztük a hosszú távú elkötelezettségektől való általános viszolygás is, amely a házasságokra, a különböző „törzsgárdatagságokra”, a világnézeti, politikai meggyőződésekre egyaránt érvényes.