Elkészült a tavaly novemberi népszámlálás legérzékenyebb adataiból, a magyarok felekezeti hovatartozására vonatkozó válaszaiból összeállított statisztika. A HVG információi szerint ezek alapján elmondható: Magyarországon – először a népszámlálások történetében – kisebbségbe kerültek a magukat valamelyik egyház tagjaként meghatározók. Minden felekezet veszített a tagságából, és tovább nőtt a nem válaszolók már a legutóbbi népszámláláskor is népes, közel hárommilliós tábora.

Pontos adatokat azért nem tudni, mert a KSH egyelőre nem köti a nagy nyilvánosság orrára a tényeket, alighanem azért, nehogy olyan „elhamarkodott” következtetéseket lehessen levonni, miszerint a kormány által az elmúlt évtizedben anyagilag elkényeztetett helyzetbe hozott egyházak jelentős (ember)veszteséget szenvedtek el. Bár

voltak olyan jóindulatú egyházi, belső figyelmeztetések, hogy a „politikai kereszténység” inkább visz, mint hoz – ezt az érintettek, immár adatokkal igazolhatóan is, figyelmen kívül hagyták.

Ami az adatok nyilvánosság előli visszatartását, „nem közlését” politikailag még pikánsabbá teszi, hogy a HVG-nek több forrásból megerősített információi szerint az érintett nagy egyházak a napokban külön tájékoztatást kaptak a KSH-tól, hogy legyen idejük értelmezni a számukra is sokkoló adatokat, illetve kellően felkészüljenek (felkészítsék őket) az okok kommunikálására. Az csak feltételezés – de aligha alaptalan -, hogy e „kármentéshez” nem csak a KSH asszisztál, de a kormánypropaganda is kellő felkészülési időt kapott, hogy segítsen annak az ellentmondásnak a feloldásában: hogyan lehet keresztény országnak, Európa ideológiai védőbástyájának nevezni egy olyan országot, amely minden kormányzati igyekezett ellenére inkább távolodott a vallási gyökereitől?

Kevéssé bíznak Istenben, és templomba is alig járnak a vallásos magyarok

Nemzetközi összehasonlításban nagy a magukat vallásosnak mondó magyarok aránya, de nehéz megállapítani, hogy mit is értenek vallásosság alatt. HVG-Ténytár.

Természetesen már azok a korábbi politikai próbálkozások is megtévesztőek voltak, amelyek megpróbáltak egyenlőség jelet tenni a magukat valamelyik egyház tagjának vallók és a hívők közé. De az, hogy immár azt a formális kötődést sem vállalja a magyarok többsége, ha például gyerekkorában megkeresztelték, azt jelzi, hogy az a fajta politikai kereszténység – amelyet a kormány képvisel, már népámításnak is kevés.

Nem véletlenül, hiszen a szavak és tettek között hatalmas az űr: példa rá a szegényekkel, elesettekkel való szolidaritás hiánya, a kormányközeli szereplők látványos meggazdagodása, vallástalan életmódja (házasságtörések, lopások, hazudozások stb.).

Meglepetés lenne, ha többségben maradnának az egyházak tagjai - exkluzív népszámlálási prognózis a hvg360-on

A népszámlálások történetében most először kerülhetnek kisebbségbe Magyarországon a magukat valamely felekezethez tartozónak mondók - derül ki Csikós Nándornak és Máté-Tóth Andrásnak a HVG számára első közlésre megküldött, többféle számítás alapján készült prognózisából.

Amikor a KSH-tól néhány hónapja az adatok hivatalos publikálása előtt kikerültek fontos gazdasági mutatók a kormányközeli Makronóm Intézethez, a Statisztikai Hivatal azzal védekezett, nem ők szivárogtattak (amit akkor nem is volt ok kétségbe vonni). Közölték, hogy a statisztikák publikálása előtt az állami döntéshozó szervek – nagyon szűk személyi körben, embargós nyilatkozat megtétele mellett – hozzáférhetnek az adatokhoz, így történhetett az adatszivárgás. E gyakorlat célja – érveltek akkor – kizárólag „a közzétételre kerülő adatokhoz kapcsolódó gazdaságpolitikai folyamatok interpretálásához szükséges felkészülés biztosítása”. Ehhez képest most minőségileg is más történt a „károsult szereplők” idő előtti tájékoztatásával: nincs az a gazdasági-társadalmi hasznosság, ami az egyházak megkülönböztetését törvényessé tehetné.

Az a fajta politikai szerepvállalás, amit a KSH-nak az egyházakkal (és információink szerint a nemzeti kisebbségek képviselőivel) való kivételezése jelent, nem csak morálisan kifogásolható. A közérdekű adatokhoz való hozzáféréshez kapcsolódóan a KSH „az egyenlő tájékozódás” jogával is szembe megy. Megismerhette előre a még nem publikált adatokat az Országos Szlovák Önkormányzat is, amiről óvatlanul még egy Facebook-posztban is beszámoltak csütörtök délután, közzétéve egy egyelőre nem nyilvános táblázatot is a nemzeti kisebbségek arányáról:

Ezt az ábrát tette közzé még a nyilvános publikálás előtt az Országos Szlovák Önkormányzat

Országos Szlovák Önkormányzat

Ez az eset újabb példa arra, hogyan veszti el a szakmai hitelessége utolsó morzsáit is minden olyan állami intézmény (köztük a nemrég elnököt váltó KSH), amelyik a politika kiszolgálójává válik.

A témával kapcsolatban kérdéseket küldtünk a KSH-nak, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. Amint válasz érkezik, frissítjük írásunkat.