Lex Magyar: nyilvánosságra hozták vagyonnyilatkozataikat a Tisza EP-képviselői
Magyar Péter ingatlanok, festmények, autó és pianínó mellett még egy 20 forint névértékű 4iG-részvényt is feltüntetett.
A kormány új gazdaságpolitikai akciótervének hangsúlyos része a kis- és középvállalati (kkv) szektor méretének megduplázása, exportjának és tőkekivitelének segítése. Ez mennyire előnyös a bankok számára?
Vonzó, hiszen a szektor erősödése üzleti lehetőséget jelent. Az lenne igazán hasznos, ha az intézkedéscsomag tartósan dinamizálná a hitelkeresletet. A magyarországi kkv-k körében jelenleg kicsi a hitelpenetráció: az uniós átlag alatt marad, bár a visegrádi országokkal nagyjából pariban vagyunk. A keresleti tényezők mellett az utóbbi időszakban magas kamatszint és a támogatott programok hiánya jellemezte a piacot. Úgy vélem, a kormányzat összetett beavatkozása eredményes lehet. A tőkeprogramok segíthetnek a magántőke bevonásában is. Jó iránynak tartom, hogy egyaránt lesz tőke- és hitelpiaci ág. Az is pozitív, hogy érdemi egyeztetés zajlik a bankrendszerrel, valamint megalakult egy új kkv-államtitkárság is a bankpiacról érkezett vezetővel, aki jól ismeri a szektort.
Névjegy
Kementzey Ferenc 54 éves, diplomáit a Külkereskedelmi Főiskolán és a Bécsi Gazdasági Egyetemen szerezte. Pályáját a Creditanstaltnál kezdte, 2001-től a HVB Banknál, 2007-től az UniCredit Banknál dolgozott, 2011 óta a Raiffeisen Bank vállalati, pénzpiaci és befektetési banki területért felelős vezérigazgató-helyettese.
A hónapról hónapra több területet irányító Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter aktivitása mennyiben jelent lehetőséget, és mennyiben növeli a költségeket a bankok számára?
A magyar gazdaság többféle sokk hatása után van (infláció, koronavírus, háború, energiaár-emelkedés), és a vállalatok igénye is erős a segítségre. Erre reagál a kormányzat a határozott kkv-fókusszal. Véleményem szerint jól érzik, hogy valamit tenniük kell. Az is régi fontos kérdés, hogy a duális magyar gazdaságban hogyan lehet erősíteni a kkv-k szerepét. Ausztriában öröm nézni, hogy még egy kis falu mellett is, ha vége van a körforgalomnak, high-tech üzemek sorakoznak; az utóbbi években Csehországban és Lengyelországban is szépen fejlődött a szektor. Azt gondolom, teljesen érthető cél, hogy Magyarország is erre a pályára álljon, ebben lehetőséget látunk.
Az NGM-et vezető gazdaságpolitikus nevéhez fűződtek az MNB korábbi válságprogramjai a 2010-es években. Most is ekkora a baj?
