Kementzey Ferenc, Raiffeisen-vezérhelyettes: Az utóbbi 15 évben ennyire soha nem kellett segítség a kkv-knak, mint most
7 perc
2025.01.20. 10:00
2025.01.20. 10:58
Drágán kaphatnak hitelt azok a vállalkozások, amelyek nem termelnek exportra, az önkormányzatoknál adósságválság nem várható, de adósságuk nőhet, az agrárium fejlesztését pedig sosem késő elkezdeni – mondja Kementzey Ferenc, a Raiffeisen Bank vezérigazgató-helyettese. Interjú.
A kormány új gazdaságpolitikai akciótervének hangsúlyos része a kis- és középvállalati (kkv) szektor méretének megduplázása, exportjának és tőkekivitelének segítése. Ez mennyire előnyös a bankok számára?
Vonzó, hiszen a szektor erősödése üzleti lehetőséget jelent. Az lenne igazán hasznos, ha az intézkedéscsomag tartósan dinamizálná a hitelkeresletet. A magyarországi kkv-k körében jelenleg kicsi a hitelpenetráció: az uniós átlag alatt marad, bár a visegrádi országokkal nagyjából pariban vagyunk. A keresleti tényezők mellett az utóbbi időszakban magas kamatszint és a támogatott programok hiánya jellemezte a piacot. Úgy vélem, a kormányzat összetett beavatkozása eredményes lehet. A tőkeprogramok segíthetnek a magántőke bevonásában is. Jó iránynak tartom, hogy egyaránt lesz tőke- és hitelpiaci ág. Az is pozitív, hogy érdemi egyeztetés zajlik a bankrendszerrel, valamint megalakult egy új kkv-államtitkárság is a bankpiacról érkezett vezetővel, aki jól ismeri a szektort.
A hónapról hónapra több területet irányító Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter aktivitása mennyiben jelent lehetőséget, és mennyiben növeli a költségeket a bankok számára?
A magyar gazdaság többféle sokk hatása után van (infláció, koronavírus, háború, energiaár-emelkedés), és a vállalatok igénye is erős a segítségre. Erre reagál a kormányzat a határozott kkv-fókusszal. Véleményem szerint jól érzik, hogy valamit tenniük kell. Az is régi fontos kérdés, hogy a duális magyar gazdaságban hogyan lehet erősíteni a kkv-k szerepét. Ausztriában öröm nézni, hogy még egy kis falu mellett is, ha vége van a körforgalomnak, high-tech üzemek sorakoznak; az utóbbi években Csehországban és Lengyelországban is szépen fejlődött a szektor. Azt gondolom, teljesen érthető cél, hogy Magyarország is erre a pályára álljon, ebben lehetőséget látunk.
Az NGM-et vezető gazdaságpolitikus nevéhez fűződtek az MNB korábbi válságprogramjai a 2010-es években. Most is ekkora a baj?