Talán a legfontosabb, hogy valóban nem került bele az adócsomagba a másodállású vállalkozókat sújtó extra járulékról szóló rész. A korábbi, sok vitát kavart terv több százezer vállalkozóknak rontott volna a helyzetén. A végül elvetett terv a realizált bevételtől függetlenül kötelező járulékfizetést írt volna elő a 2025-től a másodállású vállalkozóknak: a minimálbér 30 százaléka után kellett volna megfizetniük a vállalkozóknak a tb-járulékot minden hónapban. Ez azoknak különösen fájt volna, akiknek csak minimális bevételük van, vagy akár nincs is egy-egy hónapban.

A személyi jövedelemadóról szóló törvényben fogalmakat, meghatározásokat pontosítottak és a magyar-amerikai kettős adózást kizáró egyezmény megszűnése miatt módosult a külföldön megfizetett adó beszámítására vonatkozó szabály.

Induló vállalkozások esetén nem minősül bevételnek, így adózni sem kell a munkavállaló, illetve a vezető tisztségviselő a vállalkozásban ingyenes vagy kedvezményes, tagsági jogot megtestesítő részesedése után, ha három évig megtartja azt.

A tradicionális számsorsjátékokon - lottón, kenón, puttón - való részvételi kedv fokozásával indokolták, hogy mentesítették a személyi jövedelemadó alól az ilyen játékokon elért nyereményeket.

Harmincmillió euróra emelkedett az energiahatékonysági célú adókedvezmény, ennek egyebek mellett feltétele, hogy felújítás esetén 20 százalékkal javuljon az energiahatékonyság.

Január 1-jétől a szociális hozzájárulási adó esetében legfeljebb a minimálbér kétszerese után lehet igénybe venni kedvezményt a doktori képzésben résztvevő foglalkoztatott esetén.

Az áfatörvényben meghatározták e-nyugta szabályait. A 2025-től hatályos szabályok szerint a kibocsátott e-nyugtát egy vevői alkalmazás segítésével lehet majd elérni, papíralapú nyugtát pedig csak a vevő kifejezett kérésére adnak az eladók.

Jövőre indul az e-áfarendszer a vállalkozásoknak, lehetővé válik, hogy az adóalanyok az adóhatóság által erre a célra biztosított elektronikus felületen a rendelkezésükre bocsátott adatokat kiegészítsék, módosítsák, majd az ekként összeállított bevallástervezetet jóváhagyják.

Egyes műalkotásoknak az Európai Unión kívülről történő behozatalára 5 százalékos kedvezményes áfamértéket állapítottak meg, míg jövő évtől a 18 százalékos áfakulcs alá kerültek a desszert jellegű sajtkészítmények, köztük a túrórudi.

A magyar borkereskedelem fellendítésével indokolták, hogy adómentessé vált a reprezentációs és nem reprezentációs célú események keretében, illetve üzleti ajándékként vagy csekély értékű ajándékként nyújtott eredetvédett, palackozott borászati termék.

A jelenlegi literenként 3,5 forintról 10 forintra nő a kereskedelmi gázolaj jövedéki adójából visszaigényelhető összeg árufuvarozás és meghatározott kategóriájú személyszállítás esetén.

Továbbra sem kell reklámadót fizetni, jövő év végéig meghosszabbították az adó felfüggesztését. 2024-től nem kell közműadót sem fizetni a hírközlési vezetékek után, 2025. január 1-jétől pedig hatályon kívül helyezték a közműadótörvényt.

A közművezetékek adóját 2013. január 1-jével vezették be, a törvény alapján a fogyasztók vízellátási, szennyvízelvezetési és belterületi csapadékvízelvezetési, földgáz-, hő- és villamosenergia-ellátási, valamint hírközlési igényeinek kiszolgálását lehetővé tevő vezetékek nyomvonala után 125 forintot kell méterenként fizetnie az adó alanyának.

A Magyar Telekom például 2023-ra 7,7 milliárd forint közműadót könyvelt el, amely így jövőre már nem terheli a vállalatot. (A Magyar Telekom Nyrt. 2022. évi konszolidált árbevétele 746,7 milliárd forint volt, éves összehasonlításban 7,8 százalékkal nőtt. Az adózott nyeresége 67,1 milliárd forint volt tavaly, 6,7 százalékkal emelkedett.)

Igen a globális minimumadóra

A Parlament igent mondott emellett a globális minimumadóra is, azaz elfogadta az ezt biztosító kiegészítő adókat és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosítását.

A jogszabály szerint ezen adókötelezettség alanya a Magyarországon illetőséggel rendelkező csoporttag, amely olyan multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport tagja, amelynek éves bevétele az adóévet közvetlenül megelőző négy adóév közül legalább kettőben eléri vagy meghaladja a 750 millió eurót.

A minimumadó mértéke 15 százalék. Az adó mértékének kiszámításakor figyelembe kell venni a társasági adón túl a helyi iparűzési adót, az energiaellátók jövedelemadóját és az innovációs járulékot is.

Varga Mihály pénzügyminiszter az általános vitában azt mondta, a kiegészítő adót akkor kell szedni, ha egy cégcsoport tényleges jövedelemadóztatása nem éri el a 15 százalékot. A kiegészítő adó háromféle lehet: ha egy államban, az elismert adók figyelembe vételével a tényleges jövedelemadóztatás mértéke 15 százalék alatti, akkor az érintett állam elismert belföldi kiegészítő adót vethet ki és saját maga beszedi a különbözetet. Ha ilyen adót nem vezetnek be, akkor a vállalatcsoport végső anyavállalata köteles alkalmazni a jövedelem-hozzászámítási kiegészítő adót, és a végső anyavállalat szerinti tagállamban kell megfizetni a különbözetet. Ha a végső anyavállalat nem tudja beszedni a kiegészítő adó teljes összegét, akkor a maradványösszeget fel kell osztani a csoporttagok között – ismertette.

A törvény jövő évtől új kutatás-fejlesztési adókedvezményt is bevezet, amit alapkutatás, alkalmazott (ipari) kutatás, kísérleti fejlesztés esetén lehet igénybe venni.

Az adóátalakítás mint a gazdaságfehérítés kulcsa

Varga Mihály szerint az adóátalakítás a gazdaságfehérítés kulcsa – a pénzügyminiszter ezt már a Nézőpont Intézet rendezvényén mondta el.

Varga Mihály hangsúlyozta, az adóteher csökkenthető, ha a közterhek megkerülését sikerül visszaszorítani.

A miniszter elmondása szerint a többletbevétel a fogyasztási típusú adóknak köszönhető, legfontosabb eszközei pedig az online pénztárgépek és az online számlarendszer, továbbá az ekáer (elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer) és a POS-terminálok. Utóbbiakra a tárcavezető szerint nem a készpénzfizetés visszaszorítása miatt van szükség, mindenkinek az egyéni döntésén múlik, mit választ a törvényes fizetési lehetőségek közül. A nemzetközi tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy egy gazdaság annál "tisztább", minél alacsonyabb a készpénzfizetés aránya – tette hozzá.

Kivették az őszi adócsomagból a másodállású vállalkozókat sújtó extra járulékról szóló részt

Az eredeti terv több százezer vállalkozóknak rontott volna a helyzetén.