A magyar külügyminiszter az európai autógyártók érdekeire hivatkozva, illetve a kínai ellenlépésektől tartva jelentette be, hogy Magyarország nem támogatja a kínai elektromos autókra kivetendő differenciált védővámot.
Peking a Kereskedelmi Világszervezethez fordul, ahol az ügyek alapból évekig húzódhatnak, fellebbezni pedig elvileg lehet, gyakorlatilag ez most nem működik, mert az USA bojkottálja az új szakértők kinevezését.
Spanyolország tűnik a befutónak, de cseh és magyar helyszínekben is gondolkodik a kínai SAIC első európai gyárához. Az egyelőre feltételes módban létező uniós villanyautóvám legdurvábban a SAIC-ot érinti.
Kína vizsgálatot indít a szubvencióellenes uniós gyakorlat ellen annak megállapítására, hogy az EU legújabb intézkedései akadályozzák-e a szabadkereskedelmet.
Azok után, hogy az Európai Unió büntetővámokat vetett ki a Kínában gyártott elektromos autókra, Peking célzott megtorló intézkedésekkel reagálhat. Végigvesszük, milyen ellenintézkedésekre lehet számítani, és mi lehet ezekkel Kína célja.
Az EU kínai importvillanyautókra kivetett védővámja valójában enyhének tekinthető, a legtöbb gyártó részvényárfolyama emelkedett a vámbejelentés nyomán. A vámok alapján úgy tűnik, az EU arra akarja ösztökélni a kínai gyártókat, hogy Európában termeljenek.
Törökország július 7-étől 40 százalékkal emeli a Kínából importált autók vámját; Recep Tayyip Erdogan török elnök erről szóló rendelete a szombati kormányközlönyben jelent meg.
Nagyjából 18 milliárd dollár értékben viszik be az Egyesült Államokba azokat a kínai termékeket, amelyekre most durva büntetővámot vetnek ki.
Az elnök újraválasztási kampánya részeként tűzi zászlajára az amerikai acélipar megvédését.
Az EU vezetői azt szeretnék, hogy amint Joe Biden lesz az amerikai elnök, tárgyaljanak a vámháború helyett, de amíg a Trump vezette USA nem lép, jöhetnek a vámemelések.
Donald Trump a megválasztása után megígérte, hogy megvédi az amerikai ipart, de a vámháborúja lassította a munkanélküliség csökkenését és növelte az árakat, ahogy azt előre jelezték azok, akik ismerték az 1929–1933-as válság tanulságait. Csak azért nem volt ez igazán látványos, mert sok más szempontból jó évei voltak az USA és a világ gazdaságának, de most, hogy válság van, mindenki próbál arcvesztés nélkül kihátrálni a vámháborúból.
Az amerikai-kínai kereskedelmi háború egyik félnek sem tett jót, így nem csoda, ha a tőzsdék kedvezően reagáltak arra a hírre, hogy a kínaiak visszavonják a szeptemberben érvénybe lépett büntetővámokat. Lassú ez a búcsú a fegyverektől, hiszen az amerikaiak még fenntartják a szankciók nagyrészét.
Ezt szeretné elhárítani az uniós kereskedelmi biztos Washingtonban, ahol épp most írták alá a kereskedelmi háborúnak véget vető egyezményt az USA és Kína képviselői.
A konzervatívok nyerték a brit választást; grandiózus klímavédelmi tervet jelentett be Ursula von der Leyen; nem veszi meg a 4iG a T-Systemst. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
A Kínával vívott kereskedelmi háború újabb lépéseként 155 milliárd dollárnyi vámot vetne ki az országba importált, Kínában készült termékekre, aminek legfőképpen az amerikai játékgyártók és végső soron a háztartások fogják meginni a levét.
Az amerikai techcégekre kivetett francia adók miatt vágna vissza az USA.
Tovább növelheti a világgazdasági bizonytalanságot, hogy büntetővámokat vezet be az USA az EU ellen. Ez ugyanakkor nem nagy durranás az Egyesült Államok és Kína között folyó, már nehéztüzérséget is alkalmazó kereskedelmi háborúhoz viszonyítva.
Larry Kudlow, a Fehér Ház Gazdasági Bizottságának vezetője az egykori amerikai-orosz hidegháborúhoz hasonlította a kereskedelmi vitát Kínával, amikor újságíróknak nyilatkozott pénteken Washingtonban.
Donald Trump amerikai elnök pénteken a Twitteren bejelentette, hogy megemeli a kínai importra kivetett vámokat.
Az amerikai kormány kedden bejelentette, hogy mégsem sújt pótvámmal bizonyos kínai importtermékeket, egy sor másik árucikk esetében pedig szeptember 1-jéről december 15-re halasztja a 10 százalékos pótlólagos vámtarifa kivetését.
