Nem tudnak telepíteni egy nagyon fontos biztosítóberendezést, európai partnercégekkel pedig egyelőre nem sikerült megállapodni erre a feladatra. A nyűglődés miatt viszont konfliktus alakult ki a kivitelező kínai cégekkel, Orbán Viktor személyesen igyekszik elsimítani a nézeteltéréseket.
A Szeged és Röszke közötti 14 kilométeres szakaszt kell tovább bővíteni, pedig a projekt ezen része alapból is 45 milliárd forintba kerül.
Öt, részben katonai célú vasútfejlesztési projektre szeretne uniós pénzt szerezni a kormány. Az egyik egy új vasúti híd építése a Gubacsi híd helyett.
A volt közlekedési államtitkár élesen kritizálta a kormány döntését.
Az alvállalkozókat levélben utasították arra, hogy állítsák le a munkálatokat.
Százötven, a ‘60-as évek technológiáját idéző villanymozdonyt lehetett volna korszerű járművekre cserélni a MÁV-nál, de a gyártó német Siemensre megorrolt a kormány. Lázár János szerint „már nem barátkozunk velünk”, így lefújják a 220 milliárdos beszerzést. Megtudtuk: ennek egyik oka lehet a pénzhiány, továbbá erős még a „bosszúfaktor” a Paks II. miatti német–magyar viszály részeként. Sőt, bejátszik Mészáros Lőrinc rosszkedve és a Budapest–Belgrád-projekt is.
A Budapest Fejlesztési Központot (BFK) vezérigazgatója szerint egy főpályaudvar mindent elmond egy országról és ő nagyon szeretné, ha a Nyugatiba érkezők a legszebb arcát látnák Magyarországnak.
Így is ők adták a legolcsóbb ajánlatot.
Az RM International tavaly és tavalyelőtt is milliós veszteségeket könyvelt el, mégis szerepet kapott a 750 milliárd forintosra tervezett Budapest–Belgrád-projektben. Nemrég új tagokkal bővült az igazgatósága.
Az állami beruházók azon dolgoznak majd, hogy legyen elég projekt az uniós források lekötéséhez. Úgy becsüli az ITM, hogy végül akár 2000 milliárd forintnyi támogatást is megszerezhet az ország.
A beruházás megvalósítása kiemelkedően fontos közérdek a kormány szerint. Mostantól tíz évig titkos is.
Október végén állapodott meg a magyar és az orosz közlekedési tárca a hazai vasút versenyképességének javításáról.
Több nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás is kezdődik nemsokára, több új vasútvonal is épül, egyes állomások pedig átalakulnak.
A Politico forrásai szerint a fúziót azért utasította el az Európai Bizottság, mert a két európai vasútépítő cég összeolvadásával gyakorlatilag megszűnne a verseny.
Az összeg 45 százalékát az EU adja.
A Székelyföldet átszelő Corona nemzetközi gyorsvonat jelenleg két ülő és egy fekvőkocsival közlekedik, holott szerintük négy kocsi sem lenne elég. A Corona nappal közlekedő párjával sincs minden rendben.
Elvileg elkezdődhetne nemsokára az észak-balatoni vasútvonal korszerűsítése. Budapest és Tapolca között a beruházás után is változatlan maradna a menetidő, de Balatonfüredről már hamarabb elérhető lenne vonattal Budapest az elképzelések szerint.
Fejlesztési szándék áll a decembertől Veszprémbe, Egerbe és Békéscsabára közlekedő Flirt motorvonatok beindítása mögött – közölte a hvg.hu-val a MÁV. A vonatok a budapestin kívül Eger, Veszprém, Székesfehérvár és Gödöllő agglomerációját is kiszolgálják, a békéscsabai motorvonatok pedig akkor mennek majd, amikor a fővárosi agglomerációban úgyis kevesebb kell belőlük.
Évi 10 millió forintos támogatási kerettel, közös kutatásokkal, valamint egyetemi infrastruktúrafejlesztéssel, például virtuális laborral mélyíti el a 2011 júniusa óta tartó együttműködését a Knorr-Bremse Rail Systems Budapest, valamint a BME Gépészmérnöki Kara.
Akár kötelezettségszegési eljárást is indíthat az Európai Bizottság a Budapest–Belgrád-vasútvonal fejlesztése miatt – állítja a Magyar Nemzet. A lap szerint a testület azért kezdte meg az eljárás előkészítését, mert erősen vitatható, hogy megtérül-e az 550 milliárd forintosra becsült beruházás, és gondok lehetnek a finanszírozási modellel is.
