Megkezdődött a 700 milliárdos Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztése
Az építkezés iratait tíz évre titkosították korábban.
Az építkezés iratait tíz évre titkosították korábban.
A Budapest Fejlesztési Központ szerint így javulhat a közlekedés az agglomeráció és a külvárosok számára.
A Németország felé tartó tehervonat a Budapest–Belgrád-vasútvonalhoz is visz pár konténernyi ellátmányt.
És egyelőre csak az egyiknél tudott megszervezni a pótlóbuszozást.
A 19. század eleji elterjedésük óta a vonatok a modern közlekedés és mérnöki tervezés középpontjában állnak. Mára vasúthálózatok épültek ki szédítő magasságokban, a legsűrűbb vadonban, tengeren és városokban, sőt még a semmi közepén is. Ezekről a technológiai áttörésekről számol be a Spektrum legújabb, Vasút csodák című sorozata.
A francia TGV a minta, amelyet követni fognak.
Több nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás is kezdődik nemsokára, több új vasútvonal is épül, egyes állomások pedig átalakulnak.
Új eljárást rendel el a kormány a Budapest–Belgrád-vasútvonal magyar szakaszának fejlesztésére, miután az építkezés becsült költsége mintegy 10 százalékkal megemelkedett.
Akiknek szerencséjük volt, a padlóra még le tudtak ülni, akiknek nem, kénytelenek voltak végigállni az utat Budapest és Pécs között vasárnap este.
A felcsúti expolgármester egyik cége által alkotott konzorcium néhány betontömbbel elzárta az utat Százhalombatta ipari parkja és a vonatállomás között, így a dolgozóknak 700 méter helyett 4,5 kilométert kell sétálniuk a munkába.
15-30 perccel hosszabb menetidővel kell számolniuk az utasoknak.
Fákat vágtak ki, majd a helyükön betont őröltek, kevertek, illetve rengeteg bontási hulladékot tároltak a vasútfelújítás idején. A parkot és környékét azóta sem hozták rendbe. A polgármester közölte, hogy szerinte a Népszava újságírója nem tudni pártatlan cikket írni az ügyről, így nem válaszolt a kérdéseire.