A kaliforniai szenátor tavaly elindult a demokrata párti elnökjelöltségért – szemben Joe Bidennel is. Az első afroamerikai és az első nő volt San Francisco kerületi ügyészeként, kaliforniai főállamügyészként, és most alelnökjelöltként is. Pályafutását a HVG egy évvel ezelőtt mutatta be, ezt a cikket közöljük most újra, változtatás nélkül.
A Lukasenkával szembeszálló asszonytrióból már csak a kampánystáb vezetője van belorusz földön, az elnök kihívója és másik közvetlen munkatársa elhagyta az országot.
Bár végül nem került be az új horvát jobboldali kormánykoalícióba, a júliusi parlamenti választás legnagyobb győztesének az a Miroslav Skoro sztárénekes tekinthető, aki csupán februárban alapított pártjával, a Haza Szövetséggel (DPMS) a voksok 11 százalékát szerezte meg, s esélye van arra, hogy legközelebb még jobb eredményt érjen el.
Már tavaly is tudni lehetett, hogy a halálos fenyegetéseket kapó napilaptulajdonos nemcsak a kínai politikusokat haragította magára, hanem Hongkong üzleti elitjét is. Most a júniustól érvényes kínai nemzetbiztonsági törvényben bűncselekménynek minősített "külföldiekkel való összejátszás" gyanúja miatt vitték el a rendőrök. Az alábbi portré egy évvel ezelőtt jelent meg a HVG-ben, változtatás nélkül közöljük újra.
Az amerikai konzervatívok kedvenc lapja arra figyelmezteti a jobboldalt, hogy az hibát követ el, amikor keblére öleli Orbán Viktort, mert az autokrácia és az urambátyám rendszer akkor sem elfogadható, ha éppen a baloldal ellenpontja tartja fenn.
Százezreket deportáltak a három balti államból az 1940-es, majd az 1944–1945-ös szovjet megszállás után. Az 1989-es függetlenségi törekvéseknek kulcsszerepük volt a Szovjetunió szétesésében. A Kreml ma újra azt hangoztatja, hogy a baltiak önszántukból csatlakoztak a birodalmukhoz.
Aleszandr Lukasenko szinte biztosan – ha kell, elcsalt eredménnyel – elnök marad, de az országban tüntetések sorozta jelezte, hogy nagy az elégedetlenség, és ez veszélyes számára – értékelik a helyzetet az amerikai lapnak nyilatkozó szakértők.
A nagy amerikai lapok sorra vesznek búcsút a 96 éves korában elhunyt Martha Nierenbergtől, aki sokáig az első számú felperes volt a magyar állammal szemben a világ egyik legnagyobb műkincskollekciójáért zajló, sok évtizedes jogi csatában.
Sértődötten jelentette be amerikai csapatok kivonását Németországból Donald Trump, aki ezzel bosszút akar állni Angela Merkel kancelláron, és szívességet tehet Vlagyimir Putyinnak a NATO-szövetségesek közti kapcsolatok szétzilálásával.
Katasztrofális hatással lehet a spanyol gazdaságra, ha a járvány miatt végképp elmaradnak a külföldi turisták. Közben I. János Károly exkirály bejelentette, elhagyja az országot, hogy a korrupciós vádak miatt ne legyen teher a monarchia számára.
Még két év sem telt el a genovai katasztrófa óta, és már új viadukt feszül a leszakadt Morandi híd helyén. A neve Szent György híd lett, a gondozását végző üzemeltető céget pedig elvették eddigi tulajdonosától.
Ma még Dél-Amerikában is a legszegényebbek közé tartozik az apró Guyana, ám ha az ölébe hullott olajkinccsel jól gazdálkodik, szinte egy csapásra a régió leggazdagabbjai közé emelkedhet. A két legnagyobb népcsoport máris egymást vádolja a másik kisemmizésével, ami viszályt és pazarlást vetít előre.
Nagyjából ugyanazt mondja a Politico és az Independent is: az EU nem képes megvédeni a sajtószabadságot Magyarországon, illetve nem is nagyon ügyködik ez ügyben sem Közép-Európában, sem a Balkánon.
Főként gazdag magángyűjteményekre épül Bécs legújabb modern és kortárs művészeti múzeuma.
A világsajtónak folyamatosan napirenden kell tartania a magyar média helyzetét, hogy mutassa: szolidáris a maradék pár független orgánummal – írja például a Der Standard.
A terror elleni küzdelem új nagy frontjává vált a Szahel-övezet és Nyugat-Afrika több része, ahol Franciaország vezetésével folyik a háború a szélsőségesek ellen, akikkel nemigen bírnak.
Putyin Oroszországa nyíltan ellenséges Nagy-Britanniával és az egész Nyugattal, s politikájának egyik alapja, hogy nem hajlandó tartani magát a nemzetközi joghoz – ez a fő következtetése a Kreml politikáját elemző brit jelentésnek.
A Washingtonról leválasztott szövetségi állam ötlete nem új. A támogatása és az ellenzése mögött is politikai számítás rejlik, ami végigkísérte azt a folyamatot, ahogyan az USA 13-ból 50 állam alkotta unió lett.
Aprólékosan felépített kampánnyal próbálja áthangolni az utóbbi öt évtizedben megszokott amerikai–kínai viszonyt Washington, amely kész nagyhatalmi riválisként tekinteni Pekingre. Donald Trump megbukhat, de Joe Biden és a demokraták csak a hangsúlyokon változtathatnak.
Nem meglepő, hogy a közelmúltban tartott brüsszeli csúcstalálkozón a történelmi jelentőségű gazdasági megállapodások álltak az előtérben, ugyanakkor azon sincs mit csodálkozni, hogy ezúttal is a jogállam húzta a rövidebbet. Így látja a helyzetet Slawomir Sierakowski, a varsói Haladó Tanulmányok Intézetének igazgatója, a Német Külkapcsolati Tanács vezető munkatársa.
