Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Jelentősebb állami segítség nélkül vágnak neki a cégek az új évnek. Tömeges csődhullám nem várható a szakértők optimistább forgatókönyvei szerint, de a gyengébb vállalkozások elhullhatnak.
„Az optimista forgatókönyvünk szerint a többség képes lesz átvészelni a nehéz időszakot, ahogy a pandémia idején is” – mondta Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének a főtitkára a HVG-nek. A vállalkozások jellemzően igyekeznek az utolsó pillanatig kitartani, fejlesztésekkel előremenekülni, a kisvállalkozások pedig alapvetően alkalmazkodóképesebbek a nagy cégeknél. Nem lesz könnyű dolguk:
sokan aggódnak az általános infláció és az energiaköltségek miatt, ahogy az is okozhat bajt, hogy a dolgozóik – ekkora drágulás mellett teljes joggal – újabb fizetésemeléseket kérnek.
Túlélésre annak a cégnek van esélye, amely piaci áron is hitelképes, vagy van kellő tartaléka.
Szalontai Tamás, az Erste Bank üzletfejlesztési vezetője úgy számol: ha lesz csődhullám, az épp a kisvállalkozások felől indulhat el, mert a lakossági fogyasztás visszaesése őket érinti a legrosszabbul. Az, hogy a reálbérek már csökkennek – épp most jött ki a KSH adata arról, hogy a 2020 szeptembere óta történt béremeléseket nullázta le az infláció –, komoly gondokat okozhat a keresletben, egyelőre azonban nincs olyan szektor, amely feketelistán volna.
Hiába nőtt 510 ezer forintra az átlagkereset, az infláció elvitte a béremelés hatását
Jól hangzik, hogy 19 százalékkal nőtt az átlagkereset egy év alatt, de hiába, ha közben az infláció 21 százalékos volt, a reálkereset 2020. szeptemberi szintre esett vissza - áll a KSH most kiadott, októberi adataiban. A bruttó átlagkereset 510 500 forint volt októberben, a nettó átlag 352 ezer - számolt a Központi Statisztikai Hivatal.
A kormány néhány hangzatos programmal támogatja a cégek túlélését, de azon nem átfogóak, és pénz sincs bennük túlságosan sok. A gazdaságpolitikai irányítói úgy számolnak, hogy csak egy viszonylag rövid időszakot kell kihúzni, de semmi garancia nincs arra, hogy tényleg így fog történni.
Részletek a HVG e heti számában.
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
2025. július 10-én lezárult a „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” pályázat. Július 15-étől új forgóeszköz-finanszírozási lehetőség nyílt meg a feldolgozóipari mikro- és kisvállalkozások számára.
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Az elektronikus aláírásoknak egyre nagyobb a szerepe, de a különböző típusok közötti különbségek nem mindig egyértelműek.
Egy magyar bombaszakértő segítette az 1920-as években a japán elnyomás ellen harcoló koreai szabadságharcosokat – derül ki Csoma Mózes, a Károli Gáspár Református Egyetem bölcsészkarának dékánja, volt dél-koreai magyar nagykövet tanulmányából.
Olaszországi nyaralása idején történt végzetes baleset az osztrák extrémsportolóval.
Az Evergrande csődje óta tudhatjuk: elég nagy bajok vannak a kínai ingatlanszektorral. A fejlesztők most is abban reménykedtek, hogy az állam kisegíti őket, Peking azonban csalódást keltett. A kínaiak igazi problémáját azonban semmilyen tőkeinjekció nem tudná megoldani.
A pár egy podcastben reagált a pletykára, mondván, most legalább egy helyen vannak, mert ha nem, mindenki azonnal a válásukról kérdez.