Min múlhat, hogy túléli-e egy cég 2023-at? – csődhullám talán nem lesz, de a gyengébbek elhullanak

„Az optimista forgatókönyvünk szerint a többség képes lesz átvészelni a nehéz időszakot, ahogy a pandémia idején is” – mondta Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének a főtitkára a HVG-nek. A vállalkozások jellemzően igyekeznek az utolsó pillanatig kitartani, fejlesztésekkel előremenekülni, a kisvállalkozások pedig alapvetően alkalmazkodóképesebbek a nagy cégeknél. Nem lesz könnyű dolguk:

sokan aggódnak az általános infláció és az energiaköltségek miatt, ahogy az is okozhat bajt, hogy a dolgozóik – ekkora drágulás mellett teljes joggal – újabb fizetésemeléseket kérnek.

Túlélésre annak a cégnek van esélye, amely piaci áron is hitelképes, vagy van kellő tartaléka.

Szalontai Tamás, az Erste Bank üzletfejlesztési vezetője úgy számol: ha lesz csődhullám, az épp a kisvállalkozások felől indulhat el, mert a lakossági fogyasztás visszaesése őket érinti a legrosszabbul. Az, hogy a reálbérek már csökkennek – épp most jött ki a KSH adata arról, hogy a 2020 szeptembere óta történt béremeléseket nullázta le az infláció –, komoly gondokat okozhat a keresletben, egyelőre azonban nincs olyan szektor, amely feketelistán volna.

Hiába nőtt 510 ezer forintra az átlagkereset, az infláció elvitte a béremelés hatását

Jól hangzik, hogy 19 százalékkal nőtt az átlagkereset egy év alatt, de hiába, ha közben az infláció 21 százalékos volt, a reálkereset 2020. szeptemberi szintre esett vissza - áll a KSH most kiadott, októberi adataiban. A bruttó átlagkereset 510 500 forint volt októberben, a nettó átlag 352 ezer - számolt a Központi Statisztikai Hivatal.

A kormány néhány hangzatos programmal támogatja a cégek túlélését, de azon nem átfogóak, és pénz sincs bennük túlságosan sok. A gazdaságpolitikai irányítói úgy számolnak, hogy csak egy viszonylag rövid időszakot kell kihúzni, de semmi garancia nincs arra, hogy tényleg így fog történni.

Részletek a HVG e heti számában.