Harmincezer növénnyel borítottak be Düsseldorfban egy irodaházat
Európa eddigi legnagyobb zöld homlokzata jött létre.
Európa eddigi legnagyobb zöld homlokzata jött létre.
A "jövő városának" prototípusát készül megépíteni a Fudzsi hegy lábánál a Toyota. A japán járműgyártó tervei szerint a hidrogén üzemanyagcellás technológiára épülő város laboratóriumként fog szolgálni az önvezető autók, az okos otthonok, a mesterséges intelligencia és egyéb innovációk számára.
Drága nagyberuházásokra számíthatnak 2030-ig a fővárosiak, azok a szempontok kevéssé fontosak, hogy a főváros élhető és egészséges legyen.
Atlétikai stadion, evezős központ, kerékpáros versenypálya épül Budapesten.
Utóbbiért nem kap pénzt, így nem világos, hogy mi szükség van a kétféle titulusra.
A befektetők igényéhez igazodva, nem pedig egységes városfejlesztési koncepció részeként indulhattak el többezres lakásépítési programok Budapest térségében. A kevésbé módos családoknak esélyük sincs, hogy a főváros elit negyedeibe költözzenek.
A Route4U csapata egy évvel ezelőtt mutatta be kerekesszékes útvonaltervező mobilappját, amelynek promóciójában a nagysikerű Till Attila-film, a Tiszta szívvel gárdájának néhány tagja is részt vett. Utánajártunk, mi történt velük az elmúlt egy évben.
Tavaly óta fürödni is lehet az osztrák főváros új városrészének névadó tavában, amelyet a természet is egyre jobban meghódít. Hogy ne sérüljön az újonnan kialakuló flóra és fauna, és a városlakók is élvezhessék a vizet, néhány játékszabály betartását kérik.
Nem túlzás, a múlt héten elfogadott és a magyar sajtóban teljesen észrevétlen maradt Amszterdami Paktum mérföldkő lehet az Európai Unió történetében: noha a városok jelentik az európai versenyképesség alapját, speciális, összetett szempontjaik eddig nem igazán tudtak beépülni az EU tervezési és támogatási rendszerébe. Kérdés, hogy a magyar városok mennyire nőnek fel a vállalkozásokat és a civileket is egyenrangú partnerként kezelő kezdeményezéshez.
A korabeli építészszakma egy része eredendően elhibázottnak, művészietlennek, mások funkcionálisnak, a világvárosi rangot megteremtő főútvonalnak írták le az épülő Nagykörutat, amelyen az első elképzelések szerint hajóval kellett volna közlekedni.
A miniszterelnök kedden Dunaújvárosba ment, hogy Cserna Gábor polgármesterrel együttműködési megállapodást írjanak alá – ahogy ezt korábban is tette megyei jogú városokban. Orbán Viktor azt mondta: az a cél, hogy Dunaújvárost modern ipari várossá tegyék. Egy sor beruházást ígért a városnak.
A pályaudvarok ügye nem vasúti kérdés, hanem városfejlesztési ügy, amelyben van emberi áramlás, élet, szokás és szolgáltatás. Vélemény.
A Magyar Urbanisztikai Társaság egy kiadványban szedte pontokba a Liget Budapest projekt elleni érveket, miközben az meghívót kapott a világ legnagyobb intelligens városfejlesztési rendezvényére, a barcelonai Smart City Expóra.
November 15-ig várja a BKK az észrevételeket, javaslatokat a budapesti közlekedésfejlesztést tartalmazó Balázs Mór-tervről.
Épül az 5-ös metró, egyre bővül a bicikliút-hálózat, egy euróért bárhová el lehet jutni tömegközlekedéssel,szeretnék elérni, hogy az emberek ne is üljenek autóba. Bécs évek óta a világ egyik legintelligensebb városa, ráadásul ott a hangzatos projektek és tervek nem csak papíron mutatnak jól. Most például egy új városrészt építenek 9 milliárd euróból a várhatóan a fővárosba költöző negyedmillió új lakosnak. A saját szemünkkel győződtünk meg arról, milyen az, amikor egy városvezetés a polgáraival együtt tudatosan készül a jövőre, és nem csak egy üres, unalomig szajkózott frázis a fenntartható fejlődés.
Bemutatták, milyen tervek érkeztek az atlétikai vb-re épülő stadion környékének pályázatára.
Amaravati fenntarható koncepció szerint épül, a terveket a Foster+Partners építésziroda készíti.
Az emberi léptekből és fényből termel energiát az a térburkolat, amely bezsebelte a Budapesten második alkalommal megrendezett Smart City Lab tiszta város kategóriájának díját.
Ismét lehet pályázni Budapest élhetőbbé tételére. A tavalyi pályázatnak köszönhetőek például a belvárosban található ivókútként is funkcionáló tűzcsapok.
Míg száz évvel ezelőtt tízből két ember élt városokban, ma már tízből öten városlakók, száz év múlva pedig a becslések szerint már tíz emberből nyolcat érint majd a városi életmód minden előnye és hátránya. Hogy ez utóbbiból minél kevesebb legyen, azért sokat tehet az egyelőre még alig-alig kihasznált technológia. Egy nemrég lezajlott konferencia több felszólalója szerint az okos városokról most már nem csak beszélni kellene, és nem arra várni, hogy majd “valakik megcsinálják” – itt az ideje a mindennapok városi életminőségét javító konkrét lépéseknek.