Decemberben 1077 milliárd forinttal mérsékelte az államadósságot a pénzügyi tárca, majd a múlt héten csaknem ugyanannyival növelte, ám ezzel sem sikerült az év végén az államadósság rátáját csökkenteni.
Az eurózónához való csatlakozás négy fő kritériumának alakulását vizsgálta a GKI: ez alapján elmondható, hogy az elmúlt 10 évben mind távolabb került Magyarország a közös deviza bevezetésétől.
2,5 milliárd euró devizakötvényt terveznek az év első felében kibocsátani, ennek első részeként január 14-ig két kötvénycsomaggal indítanak.
Az ÁKK a kincstári számla terhére államadósságot vásárolt vissza a jegybanktól. Ez voltaképpen nem több könyvelési trükknél, de ahogy arra a Pénzügyminisztérium is utal, fontos, hogy az év utolsó napjára sikerüljön csökkenő államadósság-mutatót összehozni.
A Fitch láthatóan jobban bízik a magyar gazdaságpolitikában, mint a Moody’s.
Unortodoxia bármi áron: ez jellemezte a 2010-es évek elején felálló első gazdasági csúcsminisztériumot. Most, hogy a Pénzügyminisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium újbóli tervezett összevonásával visszatérhet ez a struktúra a kormányba, felidézzük Matolcsy György miniszteri tevékenységének csúcspontjait a IMF-fel vívott háborútól a magánnyugdíjpénztárak beszántásáig.
Az uniós túlzottdeficit-eljárásban beadott költségvetési terv szerint a magyar kormány 500 ezer új munkahellyel számol 2030-ra. Addigra a munkaerőtartalék optimista számítás szerint is csak 250 ezer fő lesz, tehát vendégmunkások nélkül nem lehet majd betölteni az új munkahelyeket. A kormány a 20-64 éves korcsoportban nem számít a foglalkoztatottak számának érdemi növekedésére, így a fiatalok és az idősebbek (főleg nők) töltenék be az új állásokat.
Déli szomszédunk a hitelminősítő szerint sikeresen küzdi lefelé az államadósságot, a GDP-hez mért rátát 57 százalékra várják. Ez 14 százalékponttal lejjebb van, mint a pandémia előtt. Magyarországon a tavaly év végi 73,4 százalékról 73,2 százalékra javul, ha minden jól megy.
Az állam keveset, de nagyon drágán fogyaszt idén, ez felfújja a számszerű GDP-t, így válik lehetővé a 4,5 százalékos hiánycél tartása és egy hangyányi államadósság-csökkentés. Reálértéken a gazdaság mindössze 0,8 százalékkal nő. Az Orbán-kormány a következő évekre nagyon nagy spórolást ígért Brüsszelnek a túlzottdeficit-eljárásban.
A kormány hamarosan benyújtja a jövő évi költségvetést, amitől jelentős gazdasági élénkülést vár, és amit a kritikusai már most sok kétellyel kezelnek. Az Országgyűlés költségvetési bizottságának az MSZP-által delegált elnökét, Vajda Zoltánt faggattuk, de nemcsak a büdzséről, hanem a politikai helyzetről is.
Miután Orbán Viktor arról beszélt, hogy egy ország nyugodtan eladósodhat a GDP-je 90 százalékáig, Magyarország könnyen adósságcsapdába kerülhet, amikor a kamatfizetés elvonja a forrásokat a beruházásoktól – figyelmeztet szerzőnk, a KSH volt elnöke, egyetemi tanár, országgyűlési képviselő a Párbeszéd-frakcióban. Vélemény.
A képviselő árulónak nevezte a miniszterelnököt.
Az inflációnak köszönheti a kormány, hogy nem szállt az egekbe az államadósság.
Jövőre erőteljesebb gazdasági növekedéssel, az államadósság és a hiány további csökkenésével, a szociális juttatások emelésével számol a pénzügyminiszter. Varga Mihály éves beszámolói keretében roadshow-t tartott a parlamentben, ahol igyekezett mindenkit megnyugtatni: nincs baj, az ismét év végére elkészülő költségvetés viszont még tartalmazhat meglepetéseket.
A GDP idén csak 1,5 százalékkal nőhet, a költségvetés hiánya pedig nagyobb lesz még a megemelt hiánycélnál is. Ennek eredményeképp a GDP-arányos államadósság is magasabb lesz, mint tavaly év végén: 74 százalék.
2022 vége óta nem járt az euró-forint árfolyam 400 fölött. A következő ellenállási pont 402-403 körül van. Minden attól függ, mennyire eszkalálódik a háború, rossz esetben elindul a lejtőn a forint, a 410-es euró sem zárható ki. A jegybanktól csak biztató üzenetek várhatók, az államadósság magas devizaaránya miatt pedig izzadhat Varga Mihály.
Bár a Pénzügyminisztérium a friss EDP-jelentésben publikálta a magasabb 2024-es pénzforgalmi hiányról szóló várakozását, ugyanakkor az ÁKK részéről nincs szükség a finanszírozási terv módosítására – jelentette be az adósságkezelő.
A miniszterelnök parlamenti beszéde a tényeket illetően érintőleges kapcsolatban volt a valósággal, helyzetértékelése már párhuzamos univerzumban mozgott, a jövőre vonatkozó tervei pedig lázálomba illők.
Megszorításokról szól 2024, de vajon megremeg-e a döntéshozók keze, ahogy a 2025-ös költségvetés összeállítása közben eszükbe jut, hogy milyen jó volna egy kis választási osztogatás?
Kötvényekkel adósodunk el japán befektetők felé, majd’ százmilliárdos értékben.
