Javított Magyarország kilátásán a Fitch hitelminősítő
A Fitch láthatóan jobban bízik a magyar gazdaságpolitikában, mint a Moody’s.
A Fitch láthatóan jobban bízik a magyar gazdaságpolitikában, mint a Moody’s.
Unortodoxia bármi áron: ez jellemezte a 2010-es évek elején felálló első gazdasági csúcsminisztériumot. Most, hogy a Pénzügyminisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium újbóli tervezett összevonásával visszatérhet ez a struktúra a kormányba, felidézzük Matolcsy György miniszteri tevékenységének csúcspontjait a IMF-fel vívott háborútól a magánnyugdíjpénztárak beszántásáig.
Az uniós túlzottdeficit-eljárásban beadott költségvetési terv szerint a magyar kormány 500 ezer új munkahellyel számol 2030-ra. Addigra a munkaerőtartalék optimista számítás szerint is csak 250 ezer fő lesz, tehát vendégmunkások nélkül nem lehet majd betölteni az új munkahelyeket. A kormány a 20-64 éves korcsoportban nem számít a foglalkoztatottak számának érdemi növekedésére, így a fiatalok és az idősebbek (főleg nők) töltenék be az új állásokat.
Déli szomszédunk a hitelminősítő szerint sikeresen küzdi lefelé az államadósságot, a GDP-hez mért rátát 57 százalékra várják. Ez 14 százalékponttal lejjebb van, mint a pandémia előtt. Magyarországon a tavaly év végi 73,4 százalékról 73,2 százalékra javul, ha minden jól megy.
Az állam keveset, de nagyon drágán fogyaszt idén, ez felfújja a számszerű GDP-t, így válik lehetővé a 4,5 százalékos hiánycél tartása és egy hangyányi államadósság-csökkentés. Reálértéken a gazdaság mindössze 0,8 százalékkal nő. Az Orbán-kormány a következő évekre nagyon nagy spórolást ígért Brüsszelnek a túlzottdeficit-eljárásban.
A kormány hamarosan benyújtja a jövő évi költségvetést, amitől jelentős gazdasági élénkülést vár, és amit a kritikusai már most sok kétellyel kezelnek. Az Országgyűlés költségvetési bizottságának az MSZP-által delegált elnökét, Vajda Zoltánt faggattuk, de nemcsak a büdzséről, hanem a politikai helyzetről is.
Miután Orbán Viktor arról beszélt, hogy egy ország nyugodtan eladósodhat a GDP-je 90 százalékáig, Magyarország könnyen adósságcsapdába kerülhet, amikor a kamatfizetés elvonja a forrásokat a beruházásoktól – figyelmeztet szerzőnk, a KSH volt elnöke, egyetemi tanár, országgyűlési képviselő a Párbeszéd-frakcióban. Vélemény.
A képviselő árulónak nevezte a miniszterelnököt.
Az inflációnak köszönheti a kormány, hogy nem szállt az egekbe az államadósság.
Jövőre erőteljesebb gazdasági növekedéssel, az államadósság és a hiány további csökkenésével, a szociális juttatások emelésével számol a pénzügyminiszter. Varga Mihály éves beszámolói keretében roadshow-t tartott a parlamentben, ahol igyekezett mindenkit megnyugtatni: nincs baj, az ismét év végére elkészülő költségvetés viszont még tartalmazhat meglepetéseket.
A GDP idén csak 1,5 százalékkal nőhet, a költségvetés hiánya pedig nagyobb lesz még a megemelt hiánycélnál is. Ennek eredményeképp a GDP-arányos államadósság is magasabb lesz, mint tavaly év végén: 74 százalék.
2022 vége óta nem járt az euró-forint árfolyam 400 fölött. A következő ellenállási pont 402-403 körül van. Minden attól függ, mennyire eszkalálódik a háború, rossz esetben elindul a lejtőn a forint, a 410-es euró sem zárható ki. A jegybanktól csak biztató üzenetek várhatók, az államadósság magas devizaaránya miatt pedig izzadhat Varga Mihály.
Bár a Pénzügyminisztérium a friss EDP-jelentésben publikálta a magasabb 2024-es pénzforgalmi hiányról szóló várakozását, ugyanakkor az ÁKK részéről nincs szükség a finanszírozási terv módosítására – jelentette be az adósságkezelő.
A miniszterelnök parlamenti beszéde a tényeket illetően érintőleges kapcsolatban volt a valósággal, helyzetértékelése már párhuzamos univerzumban mozgott, a jövőre vonatkozó tervei pedig lázálomba illők.
Megszorításokról szól 2024, de vajon megremeg-e a döntéshozók keze, ahogy a 2025-ös költségvetés összeállítása közben eszükbe jut, hogy milyen jó volna egy kis választási osztogatás?
Kötvényekkel adósodunk el japán befektetők felé, majd’ százmilliárdos értékben.
Furcsa hétéves ciklusok jellemzik a magyar gazdaságot, most épp a szűk esztendők korát szenvedjük. Az államadósság terhe alatt szédelgő kormány egyre kevésbé képes takargatni a vergődést.
Egyre-másra küldi a rossz üzeneteket a kormányzat a befektetői és hitelminősítői köröknek. Ezek egyike az egymilliárd eurós kínai hitel elhallgatása, miközben az ázsiai ország nyomulásával büszkélkedik.
Az amúgy is magas devizaadósságát most újabb jüanhitellel tetézte a magyar állam. A teljes tartozás után a kamatok törlesztésére idén az egészségügynél is többet kell költeni.
A gazdasági kormányzat szerint immár levetettük a recessziós időszakot, talpra állt a gazdaság. Nincs is baja az államnak a forrásbevonással, viszont lavíroznia kell az eladósodottság kezelésében. Nem is lenne gond, csak éppen választási évben vagyunk. Rácz Gergő cikke.