Az S&P szerint a választások után a magyar kormány megszorításokra készül – racionális ezt gondolni, de az is szinte biztos, hogy a kormány ezzel nyugtatgatta a hitelminősítőt a háttérben. Megszorításokkal együtt az államadósság idén nőni fog, jövőre stagnál, a hiány még jövőre is magas lesz. A kormány vagy kamuköltségvetést csinál 2026-ra idén ősszel, vagy meg fogják hosszabbítani a veszélyhelyzetet.
Csak Olaszországban mértek nagyobb hiányt.
Végül a papírforma érvényesült Szlovákiában Peter Pellegrini elnökké választásával, így Robert Fico kormányfő nekiláthat követni az illiberális orbáni mintát a hatalom központosításában. Tuba Lajos írása Pozsonyból.
5018 milliárd forint volt a 2023-as hiány, nőtt az államadósság is, a kamatkiadások majdnem megduplázódtak egyetlen év alatt. Az EU-nak elküldött jelentésben elismerte a kormány, hogy a 2024-re tervezett hiánycél tarthatatlan.
Az államadósság brutális finanszírozási kiadásai mellett csak nagyon fegyelmezett költségvetési politikával lehet tartani a – megemelt – 4,5 százalékos hiánycélt. Félő, hogy idén is jelentős lesz az áfalyuk. Tavaly csak a magas infláció miatt csökkent valamelyest az államadósság-mutató, idén komoly kockázat a devizaadósság növekedése. A GDP 2-3 százalékkal nőhet a belső kereslet élénkülésének köszönhetően, az infláció éves átlagban 3,5-5 százalék között lehet. A jegybank közzétette friss előrejelzését.
GDP-arányosan csökkent az államadósság az előző évhez képest, erről Varga Mihály számolt be az uniós pénzügyminiszterek tanácskozását megelőzően.
Az áfabevételek már januárban elmaradtak nemhogy a céltól, de még a pocsék tavalyi évtől is. A bérekhez kapcsolódó költségvetési bevételek megugrottak – ám csak a tavaly év végére előre hozott fizetésemelések miatt. Az uniós programok jelentősen javították az egyenleget – ám csak mert eddig alig írtak ki pályázatokat. Az államadósság finanszírozásának feketelevese pedig még csak most jön.
Hozamot fizetnek az inflációkövető állampapírok, a legtöbb kifizetést ráadásul év elején kell végrehajtania az államadósság-kezelőnek.
Kétéves forgatókönyv lehet a 3 százalékos hiánycél elérése szerinte.
Az EU pénzügyminiszterei megállapodtak a költségvetési szabályok módosításáról. Ennek Magyarországra vonatkoztatható következményeiről kérdeztük Darvas Zsoltot, a brüsszeli Bruegel kutatóintézet és a Budapesti Corvinus Egyetem kutatóját.
Darvas Zsolt, a brüsszeli Bruegel kutatóintézet és a Budapesti Corvinus Egyetem kutatója szerint a minimális éves kiigazítási igény 0,5 százalékpont lesz az eljárás nélkül lehetséges 0,4 vagy akár 0,32 helyett.
Közben azok az oroszok, akik háborúnak nevezik az orosz-ukrán háborút, elveszíthetik a saját állampolgárságukat.
A jövő évi növekedési prognózist arra alapozzák, hogy Magyarország végre hozzájuthat az uniós források egy részéhez.
Idén 3,4 ezer milliárd forint hiánnyal sem sikerült kijönni, jövőre a kormány 2,5 ezer milliárd forintra akarja leszorítani a deficitet. Lesz devizakötvény-kibocsátás, de kevesebb, mint idén, és jönnek új lakossági állampapír-termékek.
Bár az államháztartásnak egyértelműen jól jönne, a pénzügyminiszter szerint nem kívánnak menet közben belenyúlni az állampapírok kondícióiba.
Ha egy agyonélénkített gazdaságtól várjuk, hogy utolérje Ausztriát, félő, hogy Lengyelországot sem közelíti meg újra – int óvatosságra Szilágyi Katalin, az OG Research budapesti irodájának vezetője, aki szerint az eddigi extenzív növekedési modell kifulladt.
A kormány 2023-ban még a megemelt hiánycélt sem lesz képes tartani, és a hiány a következő években is magas marad. 2024-ben nőni fog a GDP-arányos államadósság. A bizottság lassabb gazdasági kilábalást vár, mint a kormány.
Négy szűk esztendő után ismét a 2019 előtti gyors növekedési pályára állítaná vissza a gazdaságot a kormány, bár a munkaerő kínálata szűkös, a kamatszint tartósan magas marad, az államadósság terhei nőnek, a külső források érkezése pedig akadozik.
Leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta az eddigi stabilról az Egyesült Államok lehetséges legjobb, „Aaa” szintű, világszerte mértékadóként nyilvántartott államadós-besorolásának kilátását a Moody's Investors Service.
Egy esetleges eszkaláció az izraeli katonai kiadások emelkedésével, infrastrukturális létesítmények megsemmisülésével, valamint a fogyasztói és a befektetői hangulat tartós változásával járna, és így az izraeli adósságmutatók komoly romlását okozná – indokolt a hitelminősítő.
