Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
Negatívról stabilra változtatta a magyar adósbesorolás mellé rendelt kilátást a Fitch, a hitelminősítő pénteken, tőzsdezárás után közölte döntését. A magyar adósbesorolást továbbra is BBB szinten tartják.
A Fitch értékelési rendszerében BB+-nál kezdődik az úgynevezett bóvli, befektetésre nem ajánlott kategória. E fölött egy lépéssel, a befektetésre ajánlott kategória alján a BBB- található, még eggyel följebb a BBB.
A Fitch hónapok óta figyelmeztető üzeneteket küld
A pozitív minősítés meglepetésnek tűnhet, mivel előző, júniusi értékelésében a hitelminősítő azt írta, leminősítéshez vezethet, ha nem sikerül kezelni a gazdaságpolitika hitelessége körüli kockázatokat, amelyek aláássák a gazdasági teljesítményt, a versenyképességet és a középtávú növekedési kilátásokat. Leminősítésre okot adó tényező a tartósan laza fiskális (költségvetési) politika, amely megakadályozná a GDP-arányos államadósság csökkenését.
A Fitch most úgy látja, hogy az MNB-nek óvatosan laza monetáris politikájával sikerült csökkentenie a kockázatokat, például kitartóan csökkent az infláció, eközben pedig az államháztartási mérleg javulását, illetve az államadósság csökkenését vetítik előre.
A BBB minősítést ugyanakkor erősítik az elmúlt időszak beruházásai, amelyek a hasonló országokhoz képest magas adósságszintet és a kormány unortodox gazdaságpolitikai lépéseit is ellensúlyozzák. Ennél is fontosabb azonban, hogy a Fitch úgy látja, az elmúlt időszakban javult a jegybanki monetáris és a kormányzati fiskális politika közötti összhang, ami az infláció jelentős csökkenéséhez és a mérleg egyensúlyának javulásához vezetett.
A hitelminősítő – mindenféle gazdasági kontextus nélkül – azt is megjegyzi: az elmúlt időszakban a Tisza párt jelentős népszerűségre tett szert, előtte áll a kihívás, hogy ezt a 2026-os választáson ellenzéki győzelemmé kovácsolja. Eközben a kormány részéről választási költekezéssel számolnak a következő időszakban.
Persze az optimizmusnak van határa a Fitchnél is: a hitelminősítő mindössze 0,4 százalékos növekedéssel számol erre az évre, és jövőre is csak 2,5 százalékot prognosztizál. Az államháztartási hiány szerintük 4,8 százalékra csökken a tavalyi 6,7 százalék után, az EU által elvárt 3 százalékos szintet azonban még 2026-ban sem éri el. Az államadósságnál szerény csökkenéssel számolnak, így idén a GDP 74,9 százalékát teheti ki, 2026-ban is meghaladja még a 72 százalékot – ez jóval magasabb, mint a BBB kategóriában levő országok 59,1 százalékos mediánja.
Bár a Fitch bízik a jövőben, összességében nem látszik, hogy a gazdaságpolitika hitelessége javulna. E tekintetben aggodalomra ad okot, hogy jövő tavasszal Varga Mihály pénzügyminiszter távozik a kormányból, hogy átvegye a jegybank vezetését. A kialakítandó gazdasági csúcstárca vezetője Nagy Márton lesz, aki deklaráltan az akár költségvetési áldozatok árán végrehajtott gazdaságélénkítés híve.
A Fitch októberben kiadott (minősítéssel nem járó) értékelése még arról szólt, hogy a kormány nemrégiben bejelentett új gazdasági akciótervében ellentmondás húzódik a pénzügyi konszolidáció, a kormány szociális támogatások iránti elkötelezettsége, valamint a növekedési teljesítménycélok között. A globális hitelminősítő cég szerint nem világos, hogy a javaslatok elégségesen erősítik-e a növekedési kilátásokat ahhoz, hogy csökkentsék a középtávú fiskális konszolidáció kihívásait – különösen akkor, ha a külső kereslet fellendülése elmarad.
Még júniusban a hitelminősítő úgy értékelt: „A tavalyi GDP-visszaesést követő gazdasági aktivitás fellendülése kulcsfontosságú tényező lesz az előrejelzett deficitcsökkentés mögött a következő négy évben, és alapot biztosít a költségvetési bevételek növekedésének.” Ez különösen fontos annak fényében, hogy a 2026 tavaszán esedékes parlamenti választások előtt további kiadások kockázatával (értsd: osztogatásokkal) kell számolni.
A Moody’s türelme már elfogyott
Nos, a kormány az idei évre vonatkozó növekedési előrejelzését az eredeti 4 százalékos jóslatról több lépcsőben 0,8 százalékra mérsékelte. És még ez is enyhén optimistának tűnik. A kormány a jövő évi büdzsét 3,4 százalékos GDP-növekedéssel tervezte – ez pedig már egyértelműen nagyon optimista, a független intézmények és elemzők inkább két százalék körüli értékre számítanak.
Beleértve az egyik másik nagy hitelminősítőt, a Moody’s-t. Amely november végén figyelmeztető lövés gyanánt stabilról leminősítésre utaló negatívra rontotta az értékelését, de – egyelőre – a befektetésre ajánlott Baa2 (két lépéssel a bóvli fölötti) szinten tartotta az ország besorolását.
A Moody’s szerint kulcsprobléma, hogy a magyar intézmények nem tudják, vagy nem akarják végrehajtani az EU által a jogállamisági vitában kért reformokat, így egyre biztosabb: az ország a 2023-as GDP-je mértékének 10 százalékára rúgó forrástól eshet el. A helyzetet súlyosbítja, hogy a német gazdaság gyengélkedése miatt a magyar gazdaság trendszerűen alacsonyabb növekedést produkálhat a kormány által vártnál, ami rontja a költségvetés és az államadósság helyzetét. Ráadásul 2026-ban országgyűlési választások lesznek, a kiélezetté vált belpolitikai helyzetben kormányzati osztogatás esélyes.
