Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
A pénzügyminiszter örömmel konstatálta, hogy idén, ha mérsékelten is, de ismét nőhet a hazai gazdaság. Varga Mihály éves beszámolói kötelezettségének tett eleget a parlamenti bizottságok előtt, ahol alapvetően pozitív üzeneteket osztott meg a képviselőkkel.
Eszerint idén a konszolidáció felé mozdultunk el, a helyzet fokozatosan javul. Az államadósságot kordában tartják, jelenleg az össztermék 76,1 százalékán áll az érték, de ez folyamatosan csökken.
Beindult a gazdasági növekedés, ha nem is túl vérmes az idei évre várt 1,5 százalékos bővülés, ez is uniós élvonalba teszi az országot, jövőre pedig a Pénzügyminisztérium hagyományosan konzervatív tervezése szerint 3,4 százalék lesz a növekedés értéke, de ez jó eséllyel meghaladható – mondta Varga.
Szeretnénk nagyobb növekedést, de én az 1,5 százalékot eredménynek tartom
– mondta a miniszter.
Az idei év legfontosabb tételeiként öt területet emelt ki:
- A honvédelmi alap, kiegészítendő a honvédség költségvetését a GDP mintegy 2 százalékának erejéig.
- Családtámogatásra 3307 milliárd forint jut, ami részben direkt támogatás és részben adókedvezmény, utóbbi 400 milliárd forint értékben.
- Rekordon a foglalkoztatás, 4 millió 748 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma augusztus végén, soha ennyi ember nem volt munkában Magyarországon.
- A nyugdíjak idén 6 százalékkal emelkedtek, volt 13. havi nyugdíj. Eddig az állam 4281 milliárdot fizetett ki nyugdíjakra, és mivel 3,5-3,7 százalékra becsülhető idén az infláció, így reálértéken is nőnek a nyugdíjak.
- A kormány 1361 milliárdot különített el a rezsivédelmi alapban. Idén konszolidálódnak az energiaárak, 2022–2023-hoz képest sokkal kedvezőbb a helyzet a kormány megítélése szerint.
„Amit pénzügyi politikában célként kitűztünk, az teljesült” – mondta Varga.
A 2025-ös költségvetés jelenleg is tervezési fázisban van, az elmúlt évek szokásaihoz mérten a régi módszertanhoz visszatérve a részletekről ősszel, és nem tavasszal értesülhet a nyilvánosság.
A kormány figyelembe veszi a külső körülményeket, és november 15-éig nyújtja be a költségvetési tervezetet.
Az említett legfőbb külső körülmény az amerikai elnökválasztás, amelytől az Orbán-kormány deklaráltan Donald Trump republikánus jelölt ismételt választási győzelmét reméli. Az elmúlt években a tervezettel tavasszal állt elő a kabinet, amit utána a végleges elfogadásig sokszor módosított, erősen megkérdőjelezve a gyakorlat létjogosultságát.
Teljesen mindegy, hogy a költségvetést tavasszal vagy ősszel fogadjuk el, noha a tavaszi elfogadás azért előnyös, hogy a gazdasági szereplők jobban kalkulálhassanak. Az idei év kivétel, ma a világgazdasági helyzet nehezebben kiszámítható
– summázta a helyzetet Varga.
Nincs gond, és csak jobb lesz
Az ország finanszírozása stabil és biztonságban van, a GDP-arányos államadósság és a hiány szempontjából nem lógunk ki az EU-átlagból. Varga a régió országaira hivatkozott, ahol megszorítások és a magyarnál nagyobb hiányszámok is vannak.
A PM idén 4,5, jövőre 3,7, majd utána 2,9 százalékra tervezi a GDP-arányos költségvetési deficitet.
Ha sok kritika is érte a kormányt a költségek elszállása miatt, a miniszter szerint ennek értelme volt. Eleve stratégiai fontosságú lépésnek tartja a budapesti repülőtér megvásárlását. „A reptér stratégiai elem, sokkal több lehetőség van benne, amit az eddigi tulajdonosok nem valósítottak meg. A kormány nem engedheti meg, hogy az ország repülőtere ne vegyen részt a regionális versenyben és lemaradjon” – érvelt a pénzügyér.
Szavai szerint lassabb a gazdasági növekedés, mint várták a kormányban, de majd gyorsul, az infláció csökkenésével. Ebben nem tartja bajosnak, hogy a lakosság a várakozásokhoz képest kevesebbet fogyaszt, habár ez már többször felmerült panaszként a gazdasági kormányzat részéről. Ez azt is jelenti, hogy a háztartások kisebb arányban fogyasztanak importált termékeket és szolgáltatásokat, javítva az egyensúlyi mutatókat.
És mivel idén 14-15 százalékos nominálisbér-emeléssel lehet számolni, ez változhat is, de meglepődni sem kell. A politikus szerint a 2008-as devizaválság óta a magyar fogyasztó eleve óvatos. A béremelés pedig kényszer a vállalati szektornak, ahogy a közszolgáltatásokat biztosító államnak is. Szükség van a szűkösen rendelkezésre álló munkaerőre, a cégeknél és az államigazgatásban is.
Elismerte: kedvezőtlen, hogy idén az államadósság után fizetett kamatteher az éves hiányt is meghaladja, örvendetesnek minősítette viszont az elmúlt években végbement szerkezeti változásokat. „A kamatteher emelkedését jelentős részben a magyar háztartások kapják. Büszkék vagyunk, hogy 3 százalékról 20-ra nőtt a lakosság szerepe a finanszírozásban.”
A sok vitával kísért uniós forrásokról elmondta, durván 1000 milliárd forintnyi forrással lehet számolni, a java része már be is jött. Nagyjából normális helyzet van, kivéve a viták miatt visszatartott összegeket. Varga kiemelte, hogy a Covid helyreállítási pénznek csak 8 százalékát kapta meg az ország: „Ez Brüsszel sara.”
Így fest a gazdasági semlegesség
Vargát többször számonkérték az állam által felvett egymilliárd euró értékű kínai hitel miatt. Pontosabban amiatt, hogy a szerződés feltételei nem ismertek. Válaszában erre a miniszter annyit közölt, hogy a hitelező kínai fél kérte a titkolódzást, aminek feloldását Magyarország már kérte, és Varga elmondása szerint ő a maga részéről azonnal megosztaná a szerződés egészét minden érdeklődővel. Különösen azért, mert az idén felvett hitel nagyon jó feltételekkel kerül a magyar államkasszába, ennél piaci alapon csak sokkal kedvezőtlenebb, drágább konstrukciók lettek volna elérhetők.
Egyúttal azt is kiemelte, hogy idén már nem tervez újabb, devizában való kötvénykibocsátást az állam. A japán szamurájkötvények is elsősorban a piaci kapcsolatok életben tartását szolgálták, egyúttal demonstrálni akarták, hogy mennyire fontosak a keleti piacok a magyar gazdaság diverzifikálási törekvéseiben.
Ezt mutatja, hogy jelenleg Kína és Dél-Korea a legfontosabb befektetők, és a kormány változatlanul keresi a gazdasági együttműködés lehetőségét a török államokkal.
„A legfőbb kihívás kívülről érkezik, lévén exportorientált ország vagyunk” – mondta Varga. Idén az export is gyengébben teljesített, aminek elsősorban a német gazdaság, az európai gazdaság motorjának gyengélkedése az oka. Ott egy mélyebb gazdasági modellváltás van, kutatásban, innovációban lemaradásba kerül a német gazdaság, ezt igyekszik a miniszter elmondása szerint a „keleti tapogatódzással” kiegyensúlyozni a kormány.
„Szükségünk van ezekre a kapcsolatokra, hogy fenntarthassuk az EU átlagát meghaladó növekedést”
– tette hozzá a pénzügyi tárca vezetője.
Több kérdést is kapott a kormány változatlan elköteleződése miatt az autóipar iránt, ahol látszólag a nemzetközi porondon technológiai kudarcok sorakoznak, és az akkumulátorok gyártása zsákutca lehet. Varga szerint ez tévedés, és eleve az lenne a legnagyobb hiba, ha ebből a sokrétű fejlesztési irányból kimaradna az ország, ami a kedvező adórendszerével és beruházásokat ösztönző politikájával több nemzetközi és regionális versenytársa elől is el tudott nyerni értékes beruházási projekteket.
„Fontos az ázsiai kapcsolat a gazdaságnak, ami egy nyitott, exportorientált gazdaság kell legyen” – tette hozzá Varga, aki szerint ebben a kérdésben a kormány optimista.
