A gyors drágulás a gazdaság poszt-Covid-szindrómájának egyik tünete
Formálisan már elérte a gazdaság teljesítménye a válság előttit, ám a viszonylag gyors kilábalásnak ára van: az infláció, és az állam erőteljes eladósodása.
#államadósság
Devizában eladósodni nem tragédia, az állami pénzszórás sokkal nagyobb baj
Két nap alatt rekordösszegben, 1606 milliárd forint értékben bocsátott ki devizakötvényeket a magyar állam, amin a forint leértékelődése esetén sokat bukhat. Az árfolyam védelmében és az infláció tompítása végett a monetáris tanács kedden ismét növelte az alapkamatot.
És akkor kiderült, miért adósították el rekordmértékben az államot
Egyetlen nap sem volt még, amikor annyi adósságot bocsátott volna ki az állam, mint kedden; úgy alakítják át rászorultsági alapúvá a hitelmoratóriumot, hogy a folyószámlahitelesek közül az jár rosszabbul, aki önként elkezdett újra törleszteni; már most látszik, hogy nem lesz egyszerű a karácsony előtti áruszállítás. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Miért adósította el az államot a kormány rekordmértékben egy nap alatt?
Indokolható, hogy az állam épp most és épp devizában adósodik el jelentősen. Ugyanakkor ekkora hitelfelvétel nem szükségszerű, a vártnál nagyobb gazdasági növekedés teret nyitna a tervezettnél nagyobb hiány- és adósságcsökkentésre.
Nagyot esett az államadósság a GDP növekedése miatt
Az államadósságot a GDP arányában szokták megadni, így egyáltalán nem meglepő az eredmény: miután a GDP nagyot nőtt, az adósság ehhez viszonyított aránya csökkent. De ez is csak azt jelenti, hogy még mindig 7,3 százalékkal magasabb, mint egy éve, a nagy kormányzati költekezés elején.
Magyarország kenterbe verte régiós versenytársait eladósodásban
2021 elején elérte a GDP 81 százalékát az államadósság, ez 15 százalékponttal több, mint egy évvel korábban. Az amúgy is nehéz helyzetben lévő déli tagállamok ettől jóval rosszabbul állnak, ugyanakkor a visegrádi országok és Románia sokkal jobban. Már Matolcsy György is a költekezés visszafogását és az adósság lefaragását sürgeti.
GKI: 355-ös euró, alacsony munkanélküliség és 4 százalék infláció várható
A gazdaságkutató 4,2 százalékos inflációval, 1,2 százalékos alapkamattal és 350–355 forint euróárfolyammal számol jövőre. A növekedés viszont szerintük is 7 százalék lehet.
A kormány öt hónap alatt 634 milliárd forinttal többet költött, mint tavaly
A bevételek is nőttek 2020-hoz képest, de a kiadások még jobban, így az államháztartás önkormányzatok nélküli része május végére már 1,3 ezer milliárd forintos mínuszban volt.
A magyar háztartások halmozták fel arányaiban a legtöbb államadósságot az unióban
Magyarországon 11 milliárd euróval nőtt a bruttó adósság egy év alatt.
Orbán Viktor tücsök, nem hangya: ha pénzt lát, azonnal elkölti a választások előtt
A gazdaság a vártnál sokkal jobban teljesít, így több adóbevétele lesz az államnak. A miniszterelnök rögtön ad félezer milliárd forintnyi adóvisszatérítést a gyerekes munkavállalóknak. Nem világos, miért pont nekik, és miért nem a nagyon magas hiányt és államadósságot csökkentik inkább. Mármint azon túl, hogy a kifizetést éppen a választások elé időzítenék.
Sivár tél helyett napfényes tavasz – optimista gazdasági várakozások Brüsszelben
A gazdasági fellendülés időszakában fiskális intézkedések meghozatalát javasolja az Európai Bizottság a tagállamoknak. A testület a szokásos tavaszi gazdasági csomagjában arra hívja fel a figyelmet, hogy a helyreállítási alapból hamarosan meginduló támogatások jótékony hatásaira építhetnek a kormányok.
Az Európai Bizottság szerint a magyar infláció az uniós átlag duplája lesz
A magyar gazdaság bővülése meghaladja az uniós átlagot, ugyanakkor jelentős az államháztatási hiány és az infláció mértéke is.
A választásokig szórja a pénzt a kormány, utána jöhet a szigor
Pénzeső a klientúrának, aprópénz szociális és oktatási célokra – derül ki az aktualizált konvergenciaprogramból, amely a válságból való gyors kilábalást, ám a felturbózott államadósság komótos csökkentését ígéri.
A kormány 2022-ben 7,2 ezer milliárd forinttal akar túlnyújtózni a takaróján
A jövő évi költségvetés tervezete szerint a kormány a GDP 5,9 százalékára rúgó összeggel költene többet, mint amennyi bevétel várható. A Költségvetési Tanács szerint ez nemhogy indokolatlan, de a gazdaság esetleges túlfűtése miatt veszélyes. A Pénzügyminisztérium szerint kell a pénz az újraindításhoz, és egyébként az uniós átlag rosszabb.
A jegybank és a Költségvetési Tanács kifogásolják a kormány pénzszóró választási költségvetését
A kormány 2022-re is hatalmas, a GDP 5,9 százalékára rúgó hiányt tervez. A Költségvetési Tanács és a jegybank szerint ekkora deficit indokolatlan, sőt veszélyes lehet, a kormány a féktelen pénzszórással túlfűtheti a gazdaságot.
A kormány ezer milliárd brüsszeli forintért módosíttatja a költségvetést
Az eredetileg is vázlatos 2021-es központi költségvetési törvényt egy még vázlatosabb módosítóval írja felül az Országgyűlés a kormány javaslata alapján. Körülbelül ezer milliárd forintnyi uniós támogatásnak csinálnak helyet benne. És az új szuperhatóságnak.
Orbán nem a járványt akarja legyőzni, hanem az ellenzékét
Kormányzati kevélység, növekedési hajsza és a klientúra további gazdagítása fogja jellemezni a gazdaságpolitikát a választásokig. Két év alatt bő 9 ezermilliárd forinttal költ többet az állam a bevételeinél – a járvány elleni védekezés helyett a győzelem reményében.
A kormány titkolná, mire ad magának 1700 milliárd forintos játékteret a módosított büdzsében
Nem stimmel a 2021-es költségvetés módosítási tervezetében a kétféleképpen megfogalmazott új hiánycél – a kormány ugyanis jelentős biankó csekket ad magának a menet közbeni módosításokra. A teljes év végi hiány 3990 milliárd forintra várható. A hiány részletes levezetését a kormány a Költségvetési Tanácsnak megmutatta, de a beterjesztendő (nyilvános) javaslatból kihagyta. A kormány rengeteg pénzt vár Brüsszeltől.
A válságban Brüsszel is engedékenyebb, amit Orbán is kihasznál a haverok javára
Egy-két évig még felfüggesztve maradnak az uniós költségvetési szabályok, nem tabu az állami támogatás sem. A magyar kormány ezt a szabadságot is klientúrája gazdasági hatalmának megerősítésére használja, ügyet sem vet a túlzott eladósodásra.
Az államadósság a 2010 körüli, a hiány a 2006-os szintre ugrott vissza
Az év végi pénzszórás akkora negyedéves hiányt okozott, amilyen még egyszer sem volt, mióta vezetik a statisztikákat. A kormány úgy értékeli a számokat: ellenállóbb a gazdaságunk az EU átlagánál.