A koronavírus-járvány miatt Brüsszel felfüggesztette a stabilitási paktumot, amely a költségvetés hiányát és az államadósságot szabályozza az eurozónában, de várhatóan 2023 januárjában újraindul a rendszer. Franciaország lesz az unió soros elnöke január elsejétől, Emmanuel Macron elnök pedig választási év előtt áll.
"Nincs otthon a macska, most lehet cincogni" - mondja az EU és a magyar költségvetés aktuális viszonyáról Palócz Éva, a 2020-as gazdasági folyamatokat legprecízebben becslő Kopint-Tárki vezérigazgatója. De miből futja az új ígéretekre, a választási év brutális költekezésére? Nem lesz ebből valami hatalmas pofára esés? Bárdos András új műsorának fókuszában ezúttal a magyar gazdaság és a költségvetés kilátásai.
Az egyenleg lényegében megegyezik a tavalyival, miközben a bevételek és a kiadások is 600 milliárd forinttal nőttek.
Formálisan már elérte a gazdaság teljesítménye a válság előttit, ám a viszonylag gyors kilábalásnak ára van: az infláció, és az állam erőteljes eladósodása.
Két nap alatt rekordösszegben, 1606 milliárd forint értékben bocsátott ki devizakötvényeket a magyar állam, amin a forint leértékelődése esetén sokat bukhat. Az árfolyam védelmében és az infláció tompítása végett a monetáris tanács kedden ismét növelte az alapkamatot.
Egyetlen nap sem volt még, amikor annyi adósságot bocsátott volna ki az állam, mint kedden; úgy alakítják át rászorultsági alapúvá a hitelmoratóriumot, hogy a folyószámlahitelesek közül az jár rosszabbul, aki önként elkezdett újra törleszteni; már most látszik, hogy nem lesz egyszerű a karácsony előtti áruszállítás. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Indokolható, hogy az állam épp most és épp devizában adósodik el jelentősen. Ugyanakkor ekkora hitelfelvétel nem szükségszerű, a vártnál nagyobb gazdasági növekedés teret nyitna a tervezettnél nagyobb hiány- és adósságcsökkentésre.
Az államadósságot a GDP arányában szokták megadni, így egyáltalán nem meglepő az eredmény: miután a GDP nagyot nőtt, az adósság ehhez viszonyított aránya csökkent. De ez is csak azt jelenti, hogy még mindig 7,3 százalékkal magasabb, mint egy éve, a nagy kormányzati költekezés elején.
2021 elején elérte a GDP 81 százalékát az államadósság, ez 15 százalékponttal több, mint egy évvel korábban. Az amúgy is nehéz helyzetben lévő déli tagállamok ettől jóval rosszabbul állnak, ugyanakkor a visegrádi országok és Románia sokkal jobban. Már Matolcsy György is a költekezés visszafogását és az adósság lefaragását sürgeti.
A gazdaságkutató 4,2 százalékos inflációval, 1,2 százalékos alapkamattal és 350–355 forint euróárfolyammal számol jövőre. A növekedés viszont szerintük is 7 százalék lehet.
A bevételek is nőttek 2020-hoz képest, de a kiadások még jobban, így az államháztartás önkormányzatok nélküli része május végére már 1,3 ezer milliárd forintos mínuszban volt.
Magyarországon 11 milliárd euróval nőtt a bruttó adósság egy év alatt.
A gazdaság a vártnál sokkal jobban teljesít, így több adóbevétele lesz az államnak. A miniszterelnök rögtön ad félezer milliárd forintnyi adóvisszatérítést a gyerekes munkavállalóknak. Nem világos, miért pont nekik, és miért nem a nagyon magas hiányt és államadósságot csökkentik inkább. Mármint azon túl, hogy a kifizetést éppen a választások elé időzítenék.
A gazdasági fellendülés időszakában fiskális intézkedések meghozatalát javasolja az Európai Bizottság a tagállamoknak. A testület a szokásos tavaszi gazdasági csomagjában arra hívja fel a figyelmet, hogy a helyreállítási alapból hamarosan meginduló támogatások jótékony hatásaira építhetnek a kormányok.
A magyar gazdaság bővülése meghaladja az uniós átlagot, ugyanakkor jelentős az államháztatási hiány és az infláció mértéke is.
Pénzeső a klientúrának, aprópénz szociális és oktatási célokra – derül ki az aktualizált konvergenciaprogramból, amely a válságból való gyors kilábalást, ám a felturbózott államadósság komótos csökkentését ígéri.
A jövő évi költségvetés tervezete szerint a kormány a GDP 5,9 százalékára rúgó összeggel költene többet, mint amennyi bevétel várható. A Költségvetési Tanács szerint ez nemhogy indokolatlan, de a gazdaság esetleges túlfűtése miatt veszélyes. A Pénzügyminisztérium szerint kell a pénz az újraindításhoz, és egyébként az uniós átlag rosszabb.
A kormány 2022-re is hatalmas, a GDP 5,9 százalékára rúgó hiányt tervez. A Költségvetési Tanács és a jegybank szerint ekkora deficit indokolatlan, sőt veszélyes lehet, a kormány a féktelen pénzszórással túlfűtheti a gazdaságot.
Az eredetileg is vázlatos 2021-es központi költségvetési törvényt egy még vázlatosabb módosítóval írja felül az Országgyűlés a kormány javaslata alapján. Körülbelül ezer milliárd forintnyi uniós támogatásnak csinálnak helyet benne. És az új szuperhatóságnak.
Kormányzati kevélység, növekedési hajsza és a klientúra további gazdagítása fogja jellemezni a gazdaságpolitikát a választásokig. Két év alatt bő 9 ezermilliárd forinttal költ többet az állam a bevételeinél – a járvány elleni védekezés helyett a győzelem reményében.
