Az államháztartás központi alrendszerének kiadási előirányzata ötödével, 21,1 százalékkal nagyobb, mint a 2021-es költségvetési előirányzat – írja a 2022-es költségvetéshez fűzött véleményében a Költségvetési Tanács (KT). A 2021 évi előirányzathoz képesti drámai eltéréshez hozzátartozik, hogy az lényegében már nem létezik – a kormány már beterjesztette az Országgyűlés elé a 2021-es büdzsé módosítását, amelyben jelentősen több kiadással és jóval magasabb hiánnyal (a GDP 2,9 százaléka helyett 7,5 százalékossal) számol, mint 2020 tavaszán, amikor az eredeti tervezet készült. Ennek megfelelően a 2022-re tervezett kiadási főösszeg a várható 2021-es teljesítést már csak 1,2 százalékkal haladja meg.

A kiadási főösszeg egyébként számszerűen 28 406,2 milliárd forint.

A dzsóker: a gazdaság-újraindítás

A kormány azzal számol, hogy a járvány egészségügyi hatásai 2022-ben is érezhetőek lesznek. Ezzel is összefüggésben az elmúlt ínséges évek, sőt évtizedek után jövőre is jelentősebb összeget tervez az egészségügyre fordítani. Az Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alapba a 2021. évi várható teljesítést 10,5 százalékkal meghaladó összeget, mintegy 3600 milliárd forintot terveztek be.

A gazdaság újraindítására a Gazdaság-Újraindítási Alapból (benne új néven a Gazdaság-újraindítási Foglalkoztatási Alapból) mintegy 3720 milliárd forintot, míg európai uniós forrásból több mint 3050 milliárd forintot fordítanak e célokra. Ez a gyakorlatban alig jelent valamit, a kormány ugyanis már a 2020-as költségvetésben is a legváltozatosabb kiadási tételeket pakolta be a gazdaságvédelmi (később: gazdaság-újraindítási) alap alá.

Olyanokat is, amelyek normál állami kiadások, fejlesztések, és alig van bármi közük a járványválsághoz.

Ami az uniós támogatásokat illeti, 2022-ben nagyrészt még az előző finanszírozási ciklushoz kapcsolódó kiadásai lesznek a költségvetésnek, illetve az előző ciklus pénzei folynak még be Brüsszelből. A tervezet szerint a 2014–2020-as ciklushoz kapcsolódó kohéziós, vidékfejlesztési és egyéb programokkal kapcsolatos kiadások mintegy 1350 milliárd forintot tehetnek ki. A 2021–2027-es programokhoz kapcsolódó kiadások meghaladhatják az 1700 milliárd forintot is, melyből 500 milliárd forintot tesz ki a járványválság miatt létrehozott helyreállítási eszköz (RRF) keretében folyósítandó kifizetés.

A Pénzügyminisztériumban a megelőző évekhez képest kevés tartalékkal tervezték a büdzsét, ez ért némi feddést a Költségvetési Tanácstól. Az összes tartalék 233 milliárd forint a tervezet szerint, ami a GDP 0,4 százaléka. A Rendkívüli Kormányzati Intézkedések tartalékába 145 milliárd forint, a Járvány Elleni Védekezés Központi Tartalékába 20 milliárd forint, a Gazdaság-újraindítási Akcióterv Központi TartaIékába 68 milliárd forint kerülne.

A kormány elengedi a hiányt

A kiadások fedezetéül egyrészt az szolgál, hogy a kormány 2022-ben is el akarja engedni a hiányt, azt a GDP 5,9 százalékára várja. Más szóval a kormány jóval többet akar költeni a bevételeknél. Ez természetesen az államadósság számszerű növekedését vonja maga után.

A GDP-arányos államadósság-mutató azért fog valamelyest csökkenni, mert a gazdaság várhatóan jelentősen nőni tud majd.

A költségvetés tervezete egész pontosan 5,2 százalékos GDP-növekedéssel számol, a 2021. végi 79,9 százalékos államadósság ennek köszönhetően 79,3 százalékra jön ki, vagyis a csökkenés mindössze 0,6 százalékpontos.

Ezt a Költségvetési Tanács, illetve külön a jegybank (amelynek elnöke, Matolcsy György a KT tagja) kifogásolta. A kritika szerint egyrészt lehetséges lenne – így üdvös – jelentősebb hiánycsökkentést végrehajtani, az éves hiányt jobban közelíteni a 3 százalékoshoz. Akkor is, ha várhatóan az Európai Unió 2022-ben sem fogja elvárni a tagállamoktól a 3 százalékos hiánycél tartását.

Másrészt a magas hiány, illetve az állami kiadások magas szintje konkrétan káros lehet. Ugyanis várhatóan a gazdasági helyreállással párhuzamosan jelentősen nőni fog a lakossági fogyasztás és a magánszektor beruházásai.

Az állami pénzszórás ezekkel együtt túlfűtheti a gazdaságot, felboríthatja a belső és a külső egyensúlyt,

a (szükségtelen) keresletélénkítéssel inflációs nyomást generálhat (mivel a kínálat nem lesz képes követni a túlpörgetett keresletet. A KT ezért azt javasolja, a kormány legalábbis feltételesen tervezzen egyes kiadásokkal, azokat csak akkor engedje teljesülni, ha szükséges.

A Pénzügyminisztérium közleményben reagált a KT által megfogalmazott kritikákra. A tárca azt hangsúlyozta, hogy

a hiányszint és az államadósság-ráta továbbra is az uniós átlag alatt marad,

az ígéret szerint „a járvány legyőzésével ismét csökkenő pályára áll”. „A hiány mérséklését ugyanakkor fokozatosan célszerű végrehajtani annak érdekében, hogy a költségvetés a gazdaság újraindításához, a családok, a vállalkozások és a beruházások támogatásához szükséges forrásokat továbbra is maradéktalanul biztosítani tudja” – állítja a minisztérium. A közlemény arra nem tér ki, hogy a KT már a (módosított) 2021-es költségvetésben is alacsonyabb hiányt látna szívesen.

Továbbra is az áfa a legnagyobb bevételi forrás

Az elengedett hiány mellett a kiadások fedezetét jelentik az állami bevételek. A tervezet szerint a központi alrendszer (ebben az önkormányzatok nincsenek benne) összes - nem konszolidált – bevételi előirányzata 21 253,5 milliárd forint, amely a 2021. évi előirányzatnál 4,9 százalékkal, a 2021. évi várható teljesítésnéI 4,8 százalékkal nagyobb.

A 28 406,2 milliárd forintos kiadási főösszeggel számolva ez a bevételi főösszeg azt jelenti, hogy a kormány számszerűen 7,2 ezer milliárd forinttal akar messzebbre nyújtózkodni annál, ameddig a takarója ér.

A bevételeken belül a gazdálkodó szervezetek (a vállalkozások) befizetésének előirányzata (1949,5 milliárd forint) 13,3 százalékkal (összegében 229,4 milliárd forinttal) haladja meg az előző évi várható teljesítést. E bevételi fejezetben továbbra is jelentős tétel a társasági adó (nyereségadó), melynek előirányzata (588,7 milliárd forint) a 2021. évi várható teljesítéshez képest 3I,8 százalékkal (összegében 42 milliárd forinttal) nőhet. Ez persze azt feltételezi, hogy a vállalkozások gyorsan talpra tudnak állni – figyelmeztet a KT.

A Fidesz-kormányok és Fidesz-többségű Országgyűlések 2010 óta a fogyasztási adók felé billentették el az adórendszert, nem lesz ez máshogy 2022-ben sem. A fogyasztáshoz kapcsolódó adók előirányzata 7199 ,7 milliárd forint, 7,4 százalékkal múlja a felül az eIőző évi várható teljesítést. Ez a bevételi csoport fedi le a központi alrendszer bevételeinek 28,5 százalékát.

A legnagyobb tétel, az általános forgalmi adó (áfa) előirányzata (5444 milliárd forint), 8,1 százalékkal (összegében 409 milliárd forinttal) haladja meg a 2021. évi várható teljesítést.

A jövedéki adó előirányzata 1296,2 milliárd forint, a pénzügyi tranzakciós illeték előirányzata 232,5 milliárd forint.

A lakosság befizetéseinek együttes előirányzata (3155,7 milliárd forint) 5,1 százalékkal (153,9 milliárd forinttal) magasabb a 202I. évi várható teljesítésnél. Ebben a bevételi csoportban

a személyi jövedelemadó a meghatározó, amelynek előirányzata (2866,5 milliárd forint), 5,5 százalékkal (összegében 148,7 milliárd forinttal) több a 2021-es várható teljesítéshez mérten.

Az uniós programok bevételeire vonatkozó eIőirányzat összesen 2228 milliárd forintot tesz ki, melyből több mint 1500 milliárd kapcsolódik a 2014–2020-as programokhoz. A 202I–2027-es forráskeretből mintegy 505 milliárd forint bevétel érkezhet a javaslat alapján. Magyarország számára az RRF programokból maximálisan elérhető összeg mintegy 5900 milliárd forint, amelyből 2I3 milliárd forint bevételt tervez a költségvetés 2022-ben.