A gyors drágulás a gazdaság poszt-Covid-szindrómájának egyik tünete

Ahogy a gyógyuló betegek is szenvedhetnek poszt-Covid-szindrómában, a gazdaság szereplői sem úszhatják meg azt. Csak ami a humán tünetegyüttesben a légszomj, az a gazdaságban például a kereslethiány; ami a tartós szaglásvesztés, az a piacok kiszámíthatatlansága; ami pedig az alvászavar, az a szüntelen készültségi állapot. Ha az analógiákon túllépünk, a magyar gazdaságban három súlyos poszt-Covid-jelenség tapasztalható:

• a gyorsuló infláció,
• a megváltozott munkaerőpiac
• és az állami válságkezeléssel járó eladósodás.

Az árak elszabadulásának több oka van. Az egyik, hogy tavaly a járvány nyomán nemcsak a termelés, a szolgáltatás állt le, hanem ezzel együtt az áremelkedés üteme is megtört, globálisan és belföldön is. Ebből a mélyből szította fel az inflációt a járvány csillapodása után megugró kereslet, a nyersanyagoktól kezdve az élelmiszereken át a beruházási javakig.

A helyzetet súlyosbítja, hogy a globális értékláncok itt-ott elszakadtak, emiatt olykor szünetel a termelés – a magyarországi autógyárak is időről időre kényszerszünetet tartanak –, az alkatrészhiány pedig önmagában is drágító tényező. Brutálisan megugrottak a szállítási költségek is. Augusztusban az euróövezet inflációja az Eurostat gyorsbecslése szerint elérte a 3 százalékot, ezen belül az energiahordozók 15 százalékkal drágultak egy év alatt. Az Egyesült Államokban is évi 5 százalék fölé gyorsult az áremelkedés.