Tovább engedné az Európai Bizottság azt, hogy a tagországokban az államháztartási hiány meghaladja a határértéknek tekintett 3 százalékot. A testület ennek érdekében a Stabilitási és Növekedési Paktum általános menekülési záradékának meghosszabbítását javasolja a tagállamoknak. Az erre vonatkozó jelenleg is érvényes döntés tavaly március óta érvényes. Célja az volt, hogy a tagállamok szabadabban dönthessenek olyan állami támogatási formák mellett, amelyek egyes ágazatok vagy azok szereplőinek megmentésére irányulnak. Vagyis a kormányoknak lehetőségük nyílt a túlköltekezésre anélkül, hogy ennek brüsszeli vonzatai lennének, akár az államadósság, akár a költségvetési hiány növekedése miatt. Ez a lehetőség még jövő évben is adott lesz, várhatóan 2023-tól szüntetik meg és térnek vissza a szigorúbb ellenőrzéshez.

Ugyanakkor tájékoztató jelleggel a Bizottság tavaszi csomagjában nyilvánosságra hozta, hogy a hiány terén csak Bulgária, Svédország és Dánia teljesíti a kritériumokat, az összes többi tagállam nem. Az adósság vonatkozásában pedig 13 tagállam, közöttük Magyarország lépi túl a megengedett mértéket. A magyar költségvetési hiánycél erre az évre 7,9 százalék, az államadósság pedig 79,9 százalék, az EU által megszabott maximum 3, illetve 60 százalék. Emiatt azonban most nem indítanak eljárás Magyarország ellen sem.

A sivár tél helyét napfényes tavasz veszi át az európai gazdaságban. Európaiak millióit oltják naponta, és ahogy nő ez a szám, úgy enyhítik a korlátozásokat, és növekszik a bizalom

– jelentette ki Paolo Gentiloni gazdasági biztos. Hozzátette, hogy a helyreállítási és rugalmassági eszköznek is köszönhetően az állami beruházások egy évtized óta a legmagasabb szintet érhetik el. Ezért az Európai Bizottság a tagállamoktól azt kéri, hogy ösztönözzék a kormányok ezeket a beruházásokat. Ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy amint az egészségügyi kockázatok mérséklődnek, gondosan át kell térni a célzottabb intézkedésekre, a cégek és a munkavállalók megsegítésére a Covid-utáni időszakban.

A tavaszi csomagban minden tagállam számára megfogalmaznak ajánlásokat is. Ezek nem olyan részletesek, mint az országspecifikus ajánlások, mert azok majd a tagállami nemzeti helyreállítási tervek értékelésében lesznek olvashatók. Magyarország esetében az Európai Bizottság többek között arra hívja fel a figyelmet, hogy különös gondot kell fordítani az államháztartás összetételére, mind a bevételi, mind a kiadási oldalon. Emlékeztetnek arra, hogy a fenntartható és növekedést elősegítő beruházások prioritást kell élvezzenek, különös tekintettel a zöld és digitális átmenet támogatására. Végül egyetlen ágazatot emelnek ki: az egészség- és szociális védelmi rendszerek lefedettségének, megfelelőségének és fenntarthatóságának megerősítésével kell jobban törődnie a magyar kormánynak, annak érdekében, hogy ezen ágazatok szolgáltatásai mindenki számára egyenlően elérhetők legyenek.