Kormányzati kevélység, növekedési hajsza és a klientúra további gazdagítása fogja jellemezni a gazdaságpolitikát a választásokig. Két év alatt bő 9 ezermilliárd forinttal költ többet az állam a bevételeinél – a járvány elleni védekezés helyett a győzelem reményében.
Nem stimmel a 2021-es költségvetés módosítási tervezetében a kétféleképpen megfogalmazott új hiánycél – a kormány ugyanis jelentős biankó csekket ad magának a menet közbeni módosításokra. A teljes év végi hiány 3990 milliárd forintra várható. A hiány részletes levezetését a kormány a Költségvetési Tanácsnak megmutatta, de a beterjesztendő (nyilvános) javaslatból kihagyta. A kormány rengeteg pénzt vár Brüsszeltől.
Egy-két évig még felfüggesztve maradnak az uniós költségvetési szabályok, nem tabu az állami támogatás sem. A magyar kormány ezt a szabadságot is klientúrája gazdasági hatalmának megerősítésére használja, ügyet sem vet a túlzott eladósodásra.
Az év végi pénzszórásnak meg lett az eredménye, az ország államadóssága meghaladta a 38 ezer milliárd forintot, ezzel újra visszaugrott a GDP 81 százalékára. A háztartások adóssága is jelentősen nőtt, miközben a lakosság rengeteg készpénzt és bankbetétet halmozott fel, vagyis egyáltalán nem volt minden rendben a munkaerőpiacon, ahogy a kormány igyekszik lefesteni.
Több mint száz neves közgazdász hívta fel a figyelmet arra, hogy a növekvő adósságteher veszélyes lehet.
Új csúcsra repítette az államadósságot a Covid elleni védekezés jegyében az Orbán-kormány, majdnem akkora terhet hagyva az utódjára – netán saját magára –, mint amekkorát 2010-ben örökölt.
A jegybank elnöke összefoglalta, mit csinálhatott volna jobban a kormány 2020-ban.
A kormány hatalmas, a GDP 6,5 százalékával egyenértékű hiányt vár az államháztartásban jövőre. Ebből 700 milliárdot fedez az idei év végi devizakötvény-kibocsátás, 1000 milliárdot adhatnak a lakosság állampapír-vásárlásai, 1600 milliárdot pedig az egyéb befektetők.
Nincs értelme túl sötét képet festeni. A 2021-es költségvetést lehet, hogy fogják módosítani. A kormány tartja magát a kata vitatott módosításához. A szuperállampapír marad, sőt vidéken még többet akarnak belőle értékesíteni.
Magyarország nagyon rosszul járna azzal, ha nem részesülne az Orbán Viktor vétójával blokkolt európai uniós helyreállítási alapból, az ugyanis nem hitelfelvételt jelentene, hanem támogatást – mondja Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, aki 2016-ig a Századvég Gazdaságkutató vezető munkatársa volt. A szakember szerint a kormány hamarosan rákényszerülhet az áfa csökkentésére is.
Egy negyedév alatt 3,5 százalékponttal nőtt az államadósság, közel jár a szám a 35 ezer milliárd forinthoz.
Az államadósság minél nagyobb része van hazai kézben, annál jobb – mondta a pénzügyminiszter.
Bár a fő gazdasági döntéseket az 1970-es és az 1980-as években a párt csúcsszervei hozták meg, a szakapparátus olykor tiltakozott. A Magyar Nemzeti Bank középvezetői például többször is felléptek a túlzott eladósodás ellen.
A lakosság viszonylag sok eurót vett, mikor 345 forinton volt az árfolyam, és sok pénz került a bankszámlákra.
