Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat tervezete GDP-arányosan 5,9 százalékos deficitet és 79,3 százalékos év végi adósságrátát jelöl ki 2022-re – írja közleményében a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A Pénzügyminisztérium nemrég terjesztette be az országgyűlés elé a 2021-es büdzsé módosítását, amelyben a hiánycélt a GDP 7,5 százalékára emelik.
„Az MNB megítélése szerint a gazdasági környezet ennél gyorsabb ütemű hiánycsökkentést is lehetővé, illetve szükségessé tesz” – hangsúlyozza a közlemény, amely szerint Matolcsy György jegybankelnök a fentiek alapján képviselte álláspontját a Költségvetési Tanács április 27-ei, a 2022-es központi költségvetést megvitató ülésén.
A jegybank szerint 2022-től már a költségvetési egyensúly helyreállításának kellene terítéken lennie, 2023-ban pedig már 3 százalék körüli hiányt lehetne elérni.
Egyébként 2022-ben országgyűlési választás lesz.
A kormány túlfűtheti a gazdaságot
A jelek szerint Matolcsy György nem volt egyedül a Költségvetési Tanácsban a jegybank abbéli álláspontjával, hogy 2022-ben nem lenne szabad ennyire elengedni a hiányt. A Tanács közzétett véleményében ugyanis azt írja,
a deficit mérséklésének ütemét nem tartja elégségesnek,
és azt javasolja, a tervezett hiány legyen közelebb a 3 százalékhoz. A Tanács tagja a jegybank elnöke, az Állami Számvevőszék elnöke (Domokos László), elnöke Kovács Árpád – vagyis azzal nem vádolható, hogy kormányellenes összetételű lenne.
A Tanács szerint, ha a kormányzati költekezés mellett a lakossági fogyasztás és a magánszféra beruházásai is felpörögnek,
a gazdaság túlfűtöttségét eredményezhetik, növelve az inflációs nyomást és veszélyezteve a küIgazdasági egyensúlyt. Ezért célszerűnek látszik egyes kiadási előirányzatok felhasználását feltételhez kötni.
A Tanács az éves hiány csökkentése mellett elégtelennek tartja az államadósság csökkentését is (értelemszerűen – ha magas az éves hiány, lassabban csökken az államadósság, ha egyáltalán), ami a büdzsé tervezete szerint mindössze 0,6 százalékpontos lenne 2022-ben, a GDP 79,9 százalékáról 79,3 százalékra.
Minden jobb lesz
A Költségvetési Tanács véleményéből kiderül, milyen főbb számokkal kalkulál a Pénzügyminisztérium 2022-re:
- 5,2 százalékos GDP-növekedés,
- a foglalkoztatottak számának 1,1 százalékos növekedése,
- 7,7 százalékos átlagkereset-emelkedés,
- az export 10,5, az import 10 százalékos növekedése.
„A Tanács megítélése szerint a tervezetben bemutatott gazdasági bővülés megvalósulhat, amennyiben a járvány lecseng és a világgazdaságban nem lépnek fel váratlan súrlódások.”
