Mindenki beáll a sorba: a GVH is árrésstop-ellenőrzéseket indít
A vizsgálatok előkészítési szakaszban vannak.
A vizsgálatok előkészítési szakaszban vannak.
Az új szabályok nem a multiknak fájnak igazán, hanem azoknak a hazai vállalkozók által működtetett boltoknak, amelyek épphogy csak fölécsúsznak a törvényben rögzített egymilliárdos árbevételküszöbnek.
Elindult hétfőn a kormány legújabb gazdaságpolitikai innovációja, az árréssapka, amelytől az árak visszafogását várják a döntéshozók, bár azt maga Nagy Márton is elismerte, az intézkedés aligha fogja érdemben csökkenteni az inflációt. És nem is ez a legnagyobb baj vele: végigvettük a fogyasztói bizalomtól a forintárfolyamig miért többet árt, mint használ az árrésstop.
Hétfőtől lépett életbe az egyes élelmiszerekre vonatkozó árrés szabályozása, a kormány jelentős árcsökkenésre számít a kijelölt harminc terméknél. Megnéztük, mi látszik ebből a boltokban.
Azonnali ellenőrzéseket indított a fogyasztóvédelem.
Tovább nőtt és ismét EU-rekorder a magyar infláció; erre válaszul a kormány meghirdette, mekkora lehet a maximális bolti árrés; az EU és az USA is egymásnak ugrott a vámháborúban. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Közleményt tett közzé 4 nappal az árrésstop bevezetése után a kiskereskedelmi láncokat tömörítő Országos Kereskedelmi Szövetség, amelyben elmagyarázzák, miért lesznek a tagok veszteségesek az intézkedés miatt.
Egy olyan fogalmat dobott be a köztudatba a kormány, amely a boltosokat és a könyvelőket kivéve szinte senkit nem foglalkoztatott eddig, de most már a túl nagy árrés ellen kell küzdeni.
Eközben 2023-ban az élelmiszerboltok 15,6 százalékos átlagos árréssel dolgoztak.
Sok nagy üzletláncnak a 30 százalék fölötti árrés sem volt elég arra, hogy nyereségesek legyenek.
Abban sem lesznek érdekeltek a boltok, hogy alacsonyabb árakat kérjenek a beszállítóiktól, hiszen akkor csökkenne az ő árrésük is.
Termékenként ötmillió forintot kockáztat, aki megszegi az árrés új szabályait. Azt is rendeletbe írták, hogy tilos lesz elfogynia az árunak.
Az árrés nem egyenlő a nyereséggel, a boltok abból fedezik a költségeiket, beleértve a kormányzati különadót. Az olcsóbb, saját márkás termékeken nincs nagy árrés, a hamarosan érkező 10 százalékos sapka a drágább, márkás termékeket érinti majd elsősorban – amelyeket nyilván azok vásárolnak, akik megengedhetik maguknak. Nagy Márton miniszter szerint az árréssapka 2 százalékponttal szépíti majd az élelmiszer-inflációs statisztikát.
A nemzetgazdasági miniszter már 9-10 százalékos élelmiszer-inflációval számol márciusra, ezt akarják 2 százalékponttal mérsékelni az árréssapkával. Az intézkedés ráadásul már nem csak a legnagyobb láncokat szorongatja, de így is csak a most februári, 2023 óta nem látott inflációs mértéket tudják majd tartani, ha sikerül.
A kiszivárgott listán rajta van a far-hát, a zsír és a párizsi is.
Legfeljebb 10 százalék maradhat a kereskedőnél 30 alapvető élelmiszer esetén. Ez ugyan nem konkrét árstop, de a korábbihoz képest bő háromszor annyi termékre érvényes.
A kormány a jogállami normákat figyelmen kívül hagyva, a piaci folyamatokat felrúgva árcsökkentést akar kicsikarni a benzinkutaktól. Ha pedig nem állnak kötélnek, új árstop jöhet – akkor is, ha az előzőnek katasztrofális hatásai voltak.
A törvények értelmében tisztességtelen úgy kereskedni valamivel, hogy olcsóbban adják el, mint veszik. A kormány a kötelező akciózással pont erre kényszeríti a kereskedőket, de rendeleti úton felmentést ad a törvényi tilalom alól.
Ezer forintnál is többe kerülő étolaj, 300 forintos liszt és 600 forintos cukor – utánaszámoltunk, mi történne, ha piaci alapon kalkulálnák az élelmiszer-ársapka hatálya alá eső termékeket. A kormány hamarosan dönt arról, mit kezdjen a 2022 februárja óta működő hatósági áras rendszerről, ám egyelőre úgy tűnik, a gazdasági helyett szociális eszköz kivezetése is inkább politikai és kommunikációs kérdés a számára.