Legfeljebb 10 százalék lehet az árrés harminc élelmiszerre – jelentette be hétfőn Orbán Viktor a meglepően magas inflációs adat megérkezése után, majd az éjszakai Magyar Közlönyben már meg is jelent az erről szóló rendelet. A 10 százalék legfeljebb első ránézésre tűnhet soknak: valójában nagyon nem az.

A G7 készített erről egy összeállítást: számításaik szerint a hat legnagyobb magyarországi üzletlánc – a Lidl, az Auchan, az Aldi, a Spar, a Penny és a Tesco – árrése egytől egyig a 30 és 35 százalék közötti sávban mozgott, mégis, a hatból három veszteséges lett a legutolsó lezárt üzleti évében.

Az összes bevételnek ugyanis a 6-11 százalékát elköltik a dolgozóik fizetéseire és az ezekhez kapcsolódó járulékokra. A közterhek 4-5 százalékot jelentenek, élükön a különadóval, további 1-3 százalékot a bérleti díjakra költenek el, 1-1,5 százalékot pedig a fuvarköltségre, ugyanennyit a hirdetésekre és a selejtes áruk is elvisznek ennyit.

Természetesen ez nem azt jelenti, hogy tömeges leépítések vagy csődök jönnének most, hiszen logikus, hogy mi lehet a boltok válasza – és egyben ez a válasz a címben feltett kérdésre is: majd visszahozzák a kiesett bevételt úgy, hogy megemelik azoknak a termékeknek az árát, amelyekre nem vonatkozik az ársapka új szabálya.