Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
Hétfőtől lépett életbe az egyes élelmiszerekre vonatkozó árrés szabályozása, a kormány jelentős árcsökkenésre számít a kijelölt harminc terméknél. Megnéztük, mi látszik ebből a boltokban.
„A magyar választópolgárok kellően bölcsek, tehát mindenki, amikor hétfőn elmegy vásárolni, akkor látni fogja, hogy a nagy élelmiszer-áruházláncokban miként változtak az árak“ – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón.
Valóban, hétfő reggel a sarki bolt tulajdonosa a hűtőpulton támaszkodik, a harminc árréssapkás élelmiszer listája fölött görnyed, és átárazza a termékeket. Már átragasztotta a tejen, a felvágotton, a vajon és a gyümölcsjoghurton is. Megkérdezem, mire számít:
„Hát szopásra!” – válaszolja. A többi termék árát fogja emelni, hiszen „az itt dolgozókat ki kell fizetni, az áramszámlát ki kell fizetni”. Mint mondja, hallott olyat is, hogy valaki inkább nem árul olajat, és azzal védekezik, hogy elfogyott – ám azok a boltosok, akik ezzel próbálkoznak, bírságra számíthatnak. A tojás miatt is aggódik, szerinte a 10 százalék azoknak, akik tojást árulnak, egyenlő a semmivel. Attól tart, hogy importálnunk kell majd a tojást, mert hosszú távon nem lesz olyan Magyarországon, aki ennyiért hajlandó megtermelni.
A rendelet szerint az árrés a kijelölt harminc terméknél nem lehet nagyobb, mint 10 százalék a beszerzési árhoz képest. Ha pedig idén januárban (vagy az utolsó olyan hónapban, amikor az adott boltban árulták a terméket, ha januárban nem volt készleten) 10 százaléknál kisebb lett volna az árrés, akkor annál nem lehet magasabb. Ez minden olyan kereskedőre érvényes, amelynek 2023-ban a nettó árbevétele egymilliárd forintnál több volt.
Nem csak a sarki boltban faragtak az árakon hétfő reggel, az Aldiban három eladó árazta át a termékeket:
Az általunk meglátogatott Príma üzletben nincs változás, a pénteki árakon lehet vásárolni. Annyi a különbség, hogy néhány ár mellett a „Tartósan alacsonyabb!”-felirat szerepel:
A Sparban ez a helyzet:
A Lidlben kígyózó sorok állnak, pedig nem itt a legnagyobb a különbség:
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
A bvk hosszú távú döntés, az adózási kérdéseket ezt figyelembe véve célszerű kezelni.
A világ legnagyobb húsipari cége, a brazil JBS a New York-i tőzsdére lépett, hogy finanszírozza a további növekedését. A zilált múltú vállalatot rendre megtalálják környezetvédők, politikusok és piacfelügyeletek.
Már a Szijjártó-libling akkugyáraknak sem jut az egyedi állami támogatásokból. Az Állami Számvevőszék súlyos kritikákat fogalmazott meg e rendszerrel szemben, mert nem szolgálja a gazdaság érdekeit.
„Elértük a határt, szürkeségben mi vagyunk élen” – énekli Zentai Márk, aki a Mörk leállása óta szólóban zenél. Az új dal címe Szabadon, és a részben a Pride felvonuláson forgatott klipje a HVG-n látható először.
A „jogosulatlan” kriptováltás bekerült a Btk-ba, azonnali hatállyal leállították.
Egészen hihetetlennek tűnő hírek, melyekről kiderült, hogy igazak. Hihető átverések. Mindkét fajtából jutott bőven az elmúlt hetekben a közösségi oldalakra.
Néhány szón, gesztuson múlt 1990-ben, hogy nem borította el Erdélyt az erőszak.