szerző:
HVG
Tetszett a cikk?

Arra kérik a munkatársaikat, hogy fogadják a változásokat nyitottan.

„Az elmúlt években ez már a sokadik olyan intézkedés, amely a működésünket nagyban megnehezíti, miközben 2024 volt a harmadik olyan év, amikor a Spar veszteséges volt” – olvasható a levélben, amit  Heiszler Gabriella, elnök-ügyvezető igazgató és Vonier Eduard ügyvezető igazgató jegyez.

A Portfolio birtokába került levél szerint azt is elmagyarázzák a dolgozóknak, hogy „az óriási kommunikációs zajban fontos megérteni, hogy az árrés nem egyenlő a haszonnal, nem egyenlő a profittal. A maximum 10% árrésből, ha levonjuk a kiskereskedelmi különadót, alig valamivel több mint 5% marad csupán.”

Így csak a gazdagok járnak jól – árrésstopról Németh Dáviddal és Kovács Gáborral a Fülkében

Ez nem árstop, hanem valami enyhébb, valami más, de nem zárja ki, hogy radikálisabb intézkedések is jöjjenek hamarosan. Az árrésstop politikai termék, méghozzá a demagóg fajtából. Inflációról, gazdaságpolitikáról Németh Dáviddal és Kovács Gáborral a HVG közéleti műsorában.

A vezetők szerint ez mindössze arra elég, hogy az árut eljuttassák a boltokba, ám semmilyen fedezetet nem biztosít a bérköltségekre, a piaci áron fizetett rezsiköltségekre, a további közterhekre, vagy az üzletek bérleti díjára.

Arról is írnak, hogy az intézkedés a Sparnak havi 1,5 milliárd forintos megterhelést jelent, ezért „az elkövetkező időszakban érezni fogjátok, hogy a kereskedelmi gyakorlatainkon változtatásokat fogunk eszközölni. Kérjük, hogy fogadjátok ezeket a változásokat nyitottan, hogy gyorsan beépülhessenek a mindennapi gyakorlatba”. Sőt, mindehhez még azt is hozzátették, hogy „ha a jelenlegi szabályozási környezet nem javul, vagy tovább romlik – még nehezebb lépések megtételére kényszerülhetünk”.

Az, hogy a cég a kereskedelmi gyakorlatának megváltoztatásáról ír, annyiban nem meglepő, hogy a kiskereskedelmi cégeket összefogó Országos Kereskedelmi Szövetség is úgy vélte korábbi állásfoglalásában, hogy az árrésstop a ma ismert kiskereskedelem végét jelentheti.

Orbán Viktor március elején jelentette be, hogy 30 alapvető élelmiszer esetében 10 százalékban maximalizálták az árrést. A bejelentés végső soron annak elismerése, hogy a kormánynak nem sikerült megállítania az inflációt, ami a KSH friss adati szerint megint tovább nőtt, sőt, az élelmiszerek drágulása 2023 óta nem volt ekkora.

Négy év alatt többet drágult az élelmiszer, mint az előző 11 évben, részben az árstop és a különadó miatt

Eközben 2023-ban az élelmiszerboltok 15,6 százalékos átlagos árréssel dolgoztak.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!