Elképesztő sokat güriznek a magyarok egy új autóért
Érdekes összehasonlításokat közöl a vezess.hu az uniós statisztika alapján.
Érdekes összehasonlításokat közöl a vezess.hu az uniós statisztika alapján.
Három éve, hogy befagyasztották a közmunkások bérét Magyarországon. Most, egy miniszterelnöki interjúban ismét elhangzott, hogy muszáj lesz emelni jövőre. Az érintett szakszervezet szerint az időzítés nem véletlen: a 2022-es választás előtt, vidéken nem alakulhat ki éhséglázadáshoz közeli helyzet.
Emelkedik az átlagkereset, amihez a képviselői alapbért kötötték.
Lakhatást, étkezést, átlagkeresetet vettek alapul.
Az elmúlt négy évben robbanásszerűen nőttek a bérek. A nyugdíjak azonban csak lényegesen kisebb mértékben. Az eredmény: ma csaknem 45 ezer forint „hiányzik” az átlagnyugdíjból. A trend alapján egyértelmű, hogy a jövő nyugdíjasai egyre nagyobb mértékben lesznek saját megtakarításaikra utalva. Az öngondoskodás szerepe nő.
Továbbra is óriási a bérszakadék az ország nyugati és keleti régiói között. A Fizetések.hu oldalon publikált friss kutatásból az is kiderült, hányszor többet keresnek a pilóták a takarítóknál.
A Policy Agenda mérése szerint Magyarországon a munkavállalók kétharmadának a bére nem éri el az átlagbért, ami a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közlése szerint 2018. májusában bruttó 327 486 forint volt, ezen a helyzeten pedig elsősorban az adórendszer átalakításával, a többkulcsos adórendszer bevezetésével lehet segíteni.
Az OECD a világ 35 fejlett, piacgazdaságnak tekinthető országait most a csúcsvezetők fizetése alapján rangsorolta. De nem csak az abszolút számokat nézték, hanem a politikai elit fizetését az átlagbérrel is összevetették.
Jelentősen többet kell bérezésre áldozni, de még mindig nem kerül annyiba a magyar munkaerő, mint Szlovákiában, Csehországban vagy Lengyelországban. Számos cégnél a kötelező béremelést a cafeteria visszavágásával oldják meg, melyen megint csak az állam nyer.
És további emelés várható, még ha "kapák vagy traktorok is potyognak az égből" – ahogy Robert Fico kormányfő fogalmazott.
Sok olvasónk kapta fel a fejét arra a hírre, hogy majdnem 300 ezer forint a magyarok átlagkeresete. Utánajártunk, hogyan jöhetett ki ilyen adat.
Minden tizedik nyugdíjas kap az idén kézhez többet a nettó átlagbérnél – számolta ki az Azénpénzem.hu a nyugdíjbiztosító friss adatai alapján.
Több mint 60 ezer forintnyi a különbség a legszegényebb és a leggazdagabb megyékben élők átlagbére között.
Ügyintézőként is lehet bruttó félmillió fölött keresni a Magyar Nemzeti Bankban.
Nőtt a magyar adófizetők jövedelme 2015-ben, mégpedig átlagosan 123 ezer forinttal kerestek többet a munkavállalók – jelentette be Tamásné Czinege Csilla, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára. Önre is igaz ez az állítás? Szavazzon.
Az egy év alatti 12 százalékos javulás is csak annyit ér, hogy most először elérte az egy főre jutó magyar vásárlóerő az európai mutató felét.
A címben szereplő kétszeres eltérés nem túlzás, sőt. Ha pontosabbak akarunk lenni, akkor több mint kétszer annyi ideig kell dolgoznia egy budapesti fiatalnak ahhoz, hogy a fizetéséből lakást vegyen, mint egy észak-magyarországinak. Ez derült ki a TAKARÉK Index elemzőinek kutatásából.
Minél nagyobb egy üzlet, annál többet kereshetnek a fizikai dolgozók, de más is számít.
Bár a miniszterelnök szeret arról beszélni, mennyivel emelkedett a minimálbér és az átlagkereset, ha nem csak a százalékokat nézzük, már korántsem annyira rózsás a helyzet. Pláne, ha még a szomszédokat is figyelembe vesszük.