Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A tisztes munka világnapja alkalmából a Magyar Szakszervezeti Szövetség (Maszsz) által szervezett konferencián Kordás László szakszervezeti vezető elmondta, hogy a szakszervezet azt javasolja – a jelenlegi 15 százalékos szintről – jelentősen csökkenjen a személyi jövedelemadó azoknál a munkavállalóknál, akik minimálbérért, illetve garantált bérminimumért dolgoznak.
Kiss Ambrus politológus, a Policy Agenda vezető elemzője elmondta, hogy számításaik szerint 100 munkavállalóból 69 keresete nem éri el az átlagbért. A Policy Agenda meghatározta a magyar dolgozók bérének a mediánját is 2016-ra és 2018-ra, a számításhoz a Maszsz kikérte a Pénzügyminisztériumból a tárca által évente májusban készített egyéni bér- és keresetstatisztika 2016-os adatait, és emellett felhasználták a Központi Statisztikai Hivatal 2017-es mélyreható kereset-vizsgálatának eredményeit.
Mindezekből a Policy Agenda becslések útján megállapította, hogy a mediánbér 2016 májusában körülbelül 194 ezer forint volt, 2018-ban pedig 242 000 ezer forintra tehető, ugyanakkor a KSH számításai szerint 2016 májusában 262 136 ezer forint, 2018 májusában pedig 327 486 ezer forint volt az átlagbér. (A bérek medián értékének kiszámításához a kereseteket sorba rendezik: a középen lévő medián összegnél a dolgozók fele kevesebbet, a másik fele többet keres.)
Kiss Ambrus kiemelte, minél nagyobb a mediánbér és az átlagbér közti különbség, annál nagyobb a béregyenlőtlenség. A probléma megszüntetéséhez egyebek mellett át kell alakítani az egykulcsos adórendszert – mondta, és át kell alakítani a félperifériás gazdasági modellt, amelyre Magyarország épül.
Kiss szerint nem arra kell törekedni, hogy autógyártók érkezzenek az országba, hanem arra, hogy a kutatás-fejlesztés gazdasági ág erősödjön. Kordás László elmondta, hogy a Maszsz arra törekszik, hogy a szociális partnerek és a kormányzati oldal egyaránt ugyanazokból az adatokból, a PM évente elkészített bér- és kereseti statisztikájából dolgozzon a 2019-es bérek megállapításánál.
Kordás szerint a Policy Agenda azért tudott csak a 2016-os a tárca által készített statisztikából dolgozni, mert a Pénzügyminisztérium 2017-ben ezt nem készítette el. Ugyanakkor elmondta, hogy a PM arról tájékoztatta a szakszervezetet, hogy 2018 novemberéig pótolni fogja a hiányosságot – írta az MTI.
A pénzügyminiszter egyébként éppen hétfőn vett részt a Nemzeti Versenyképességi Tanács ülésén. Az ülés utáni közleményében a PM csak annyit közölt, hogy átfogó stratégiára tettek javaslatot, amelynek része az adózás is – arra azonban aligha lehet számítani, hogy a kormány feladja az egykulcsos szja-t.
