A fenntarthatóság és az arra való törekvés ma már életünk minden területét átszövi, és talán már azt is sokan belátják, hogy a hétköznapokban a saját mikrokörnyezetünkben is sokat tudunk tenni érte. Ugyanakkor fontos szempont, hogy azokon a helyeken, ahol vásárolunk – azért, hogy egyre fenntarthatóbb háztartást vezessünk – maguk is kínáljanak több opciót erre.
Élelmiszereink harmadát nem esszük meg – gyakran még az asztalunkra sem kerül –, és veszendőbe megy. Megelőzés, akciózás, adomány, állatok és biogáz – így mentenek a kereskedők. Körkép a Föld napján.
Több tíz millió forintnyi élelmiszer-adományt gyűjtött rászorulóknak az Élelmiszermentő Központ, bár a konkrét tevékenység, amelynek elvégzésére létrehozták, nem egészen ez. Eközben a működtetésük költségei már 10 milliárd forintnál járnak.
Három éve alapították az állami Élelmiszermentő Központot azzal a céllal, hogy csökkentsék az élelmiszer-pazarlást, és a rászorulóknak juttassák a lejárat közeli élelmiszereket. A központra eddig több mint 8 milliárd forintot költött az állam, és idénre további bő 2 milliárdot szánnak rá, jóllehet a rábízott tevékenységet egyelőre nem látszik űzni, csak, mivel beszél róla és adományt is gyűjt, legfeljebb hobbi szinten. Eközben az általa kiírt közbeszerzéseken kormányhoz egészen közel álló szereplők is tarolnak.
Brit és pakisztáni kutatók olyan technológia kifejlesztésén dolgoznak, ami duplán-triplán hasznossá tenné a banánt.
17 oldalas kisokost készített a Nébih a pazarlás csökkentésére.
Az olasz kutatók egy tésztagyárral közösen kísérletezték ki, milyen környezetben és milyen anyagokkal kellene csomagolni a hőkezelt friss tésztákat, hogy azok szavatossági ideje hosszabb legyen.
Élelmiszer-veszteség a termelőtől a tányérunkig vezető út minden lépésén adódik. A Regeneráció című könyv szerzői bemutatják, hogyan fogható vissza a pazarlás az egyes szinteken. Részlet.
Nagy István videójában odaszúrt a „baloldali” sajtónak is.
Diszkriminatív, ellentmond a tulajdonjognak, és nehéz feladat elé állítja a nagykereskedelmi láncokat a kormány új törvényjavaslata, melyet egy nap alatt szavaztatnának meg az Országgyűléssel. Az Agrárminisztérium szerint a szerepvállalásuk nélkül nem mérsékelhető az élelmiszer-pazarlás, tervük azonban nemcsak a boltokon, hanem a beszállítókon és a vásárlókon is csattanhat. Lehet, hogy nem lesz többé lejárati napon leértékelt gyümölcs, a rövid lejáratú idejű termékek beszállítói pedig akár hátrányba is kerülhetnek.
A francia Intermarché áruházlánc rondának számító zöldségekkel kampányol az élelmiszer-pazarlás ellen, olcsóbban kínálva az amúgy kidobásra szánt termékeket.
