Nagyon jó dolog derült ki a mediterrán diétáról, több száz millióan örülhetnek neki
A mediterrán diéta a stroke mellett a szívroham és a korai halálozás kockázatát is csökkentheti, derül ki egy új, 35 548 ember részvételével készült vizsgálatból.
A mediterrán diéta a stroke mellett a szívroham és a korai halálozás kockázatát is csökkentheti, derül ki egy új, 35 548 ember részvételével készült vizsgálatból.
Egy nemrég megjelent brit kutatási eredmény szerint aki mediterrán diétát tart, annak kisebb az esélye a demencia kialakulására.
A világ számos fejlett országában népbetegségnek számító, kritikus érrendszeri és daganatos megbetegedésekhez vezető elhízás gyakori ellenjavallata az étkezés szabályozása, és bár ez sikeres lehet, utána az érintettek fele öt éven belül visszahízik az eredeti súlyára.
Az amerikai Bryan Johnson egy kisebb kórházra elegendő orvossal dolgozik azon, hogy minél egészségesebb és biológiai értelemben véve fiatalabb legyen. A jövőben még a génterápiát is vállalná ezért.
Az amerikai Iowai Egyetem kutatói szerint a halolaj fogyasztása olyan láncreakciót indíthat be a szervezetben, ami végül hajvesztéshez vezethet.
Pozitív eredményeket mutatott a Mainzi Egyetem kutatóinak vizsgálata, mely a 16:8-as böjtölésre fókuszált. A résztvevők több egészségügyi mutatója is javult, sőt annak IGF-1 hormonnak szintje is csökkent, amely a daganat növekedésében játszik kulcsszerepet.
Egy friss állatkísérlet rámutatott, hogy a nagy mennyiségű sófogyasztás növelheti a stresszhormon szintjét is.
A kutatók szerint a lactobacillus, azaz a tejsavbaktérium állhat a diéta utáni visszahízás mögött, de jó hír, hogy magas fehérjetartalmú étrenddel meg lehet fékezni a hatását.
Hiába köztudott, hogy a motiváltság a siker egyik kulcsa, motiválttá válni cseppet sem egyszerű. Többféle szempontból is vizsgálták már ezt a késztetést, legutóbb svájci kutatók az anyagcsere oldaláról vágtak bele.
A dél-koreai Kjonghi Egyetem kutatói szerint ha a férfiak áttérnek a növényi alapú étrendre, jelentősen csökkenhet a vastagbélrák kialakulásának kockázata. A nőknél ilyen összefüggést viszont nem találtak.
Egy 70 kg-os felnőtt szervezete mindössze 3-4 gramm vasat tartalmaz, ám ez a kis mennyiség mégis esszenciális, azaz az életfunkcióink számára nélkülözhetetlen.
A vártnál több kalóriát égetünk el az ételek megrágásával – derül ki holland és brit szakemberek közös kutatásából.
A Skót-felföld erdejeiben élő vörös rókák egyik elsődleges táplálékforrásává a kutyák ürüléke lépett elő.
A szervezet vashiányos állapota sok tényezőre visszavezethető. Hátterében a serdülőkori gyors növekedés, a menstruáció alatti fokozott vasvesztés, gyulladás, felszívódási zavarok, de akár daganatos megbetegedés is állhat. A hiány okának felderítése ezért minden esetben orvosi vizsgálatot igényel, pótlása pedig csak megfelelő protokoll mellett végezhető.
Talán nem is gondolnánk, de a vashiány a fejlett országok lakosságának 60-80 százalékát érinti. Az okok természetesen nemenként és korcsoportonként eltérőek, de szorosan összefüggenek a táplálkozással és az életmóddal. Lássuk, mit tehetünk annak érdekében, hogy a szervezetünk elegendő vashoz jusson.
Években lehet mérni az egészséges táplálkozás kedvező hatását, és időskorban sem késő lemondani a vörös húsokról, a zsírról és a cukrozott italokról – állítja egy új kutatás.
Az elfogyasztott zsír telítettségénél fontosabb, hogy milyen forrásból származik. Ennek alapján kellene újragondolni az egészséges étkezés alapelveit egy nagy nemzetközi kutatás szerint.
Nemcsak az egészséget, a környezetet is károsítja a rossz táplálkozás – derült ki egy friss tanulmányból. A világ lakosságának majdnem fele szenved a helytelen étrend miatt, ami a túl sok vagy a túl kevés étel következménye.
Utánajártunk, mire való valójában a ketogén diéta és milyen szakmai irányelveket kellene követniük az ezt követőknek. Sok a félreértés az egyre népszerűbb, elvileg fogyást is segítő módszer iránt, és azt még a diétát támogató szakember is elismeri: „az étrend kicsúszott az orvosok kezéből”.
Ha azt gondoljuk, hogy a vashiány a népesség körében viszonylag ritka, könnyen detektálható és gyógyítható betegség, sajnos tévedünk. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján a Föld teljes lakosságának mintegy 30 százaléka vashiányos, ami azt jelenti, hogy a vashiány tüneteitől körülbelül 1,3 milliárd ember szenved. Pedig a vas fontos szerepet játszik a vér oxigénszállításában és az immunrendszer megfelelő működésében, ezért nem mindegy, mikor és hogyan kezeljük a betegséget.