Meglepő dolog derült ki az óceánok elmúlt években tapasztalt rekordhőmérsékletéről
Az óceánok vizének 2023-ban és 2024-ben tapasztalt rekordhőmérsékletei nem az általános felmelegedés „váratlan” gyorsulásának a jelei – mutat rá egy friss kutatás.
Az óceánok vizének 2023-ban és 2024-ben tapasztalt rekordhőmérsékletei nem az általános felmelegedés „váratlan” gyorsulásának a jelei – mutat rá egy friss kutatás.
Tizedik hónapja sorozatban dőlt meg ismét a globális havi melegrekord márciusban, emellett a levegő és a világ óceánjainak hőmérséklete is minden idők legmagasabb értékét mutatta – jelentette az Európai Unió klímaügynöksége, a Copernicus.
Eddig még nem volt ismert az az úgynevezett bakteriofág vírus, amelyet most találtak a szakemberek a Mariana-ároknál.
Hibás lehet a jelenleg oktatott elmélet a földi élet kialakulásáról, állítják a szakemberek – ez pedig alapjaiban változtathatja meg az ismereteinket a területen.
Harminc százalékkal lassultak a mélytengeri áramlatok az Antarktisz körül az utóbbi három évtizedben, aminek komoly következményei lehetnek a Föld éghajlatára, a tengerszint alakulására és az óceánok ökoszisztémájára – állapították meg ausztrál kutatók.
Jövedelemtől függetlenül áldásos hatásai lehetnek a tengerek – vagy akár tavak – mellett eltöltött időnek, állapította meg a Bécsi Egyetem kutatóinak friss kutatása.
Ausztrál tudósok tanulmánya szerint az Antarktisz jégtakarójának gyors ütemű olvadása drámaian lelassítja az óceán mélyének áramlatait, ami katasztrofális hatással lehet az éghajlatra.
Kifejezetten rossz hír, hogy már évek óta egyre jobban melegednek az óceánok: a tengerszint emelkedéséhez és a szélsőséges időjárási eseményekhez is kapcsolható ez a folyamat, és fokozza a globális felmelegedést is.
Egy furcsa növénynek tűnhet az a mélytengeri élőlény, amire a Csendes-óceánban lettek figyelmesek tengerkutatók. Itt még soha nem láttak ilyet.
Huszonöt éve, 1997. június 25-én hunyt el a francia Jacques-Yves Cousteau, a nagyközönség által csak „Cousteau kapitányként” ismert tudós, felfedező, író és Oscar-díjas filmes egész életét a tengerek titkai felderítésének, az óceánok védelmének szentelte, filmjein és könyvein nemzedékek nőttek fel.
Pingvinalakú víz alatti drónok rajai segíthetnek a jövőben az óceánok felfedezésében.
Jó ötven éve több energiát nyel el a föld, mint amit ki tud sugározni magából. A többletenergia főként az óceánokat melegíti. Még évszázadokig párolódhatunk benne, ha nem állítjuk meg gyorsan a felmelegedést okozó gázok kibocsátását.
A világ óceánjainak állapota egyre romlik – állapította meg egy, az Európai Bizottság megbízásából készített jelentés.
Az „óceán Amazonasára” bukkant egy nemzetközi kutatócsoport egy Fülöp-szigeteki tengerszorosban, a térségben ugyanis olyan szuperkorallok nőnek, amelyek jól gyarapodnak a tengervíz magas szén-dioxid-szintje ellenére.
Kutatók szerint egyelőre nem rendelkezünk annyi és olyan eszközzel, amikkel megérthetnénk az óceánok működését, az így szerzett adatok elemzése pedig kulcsfontosságú lenne. Ezért is kezdett munkába a Bedrock nevű cég, amely már bemutatta első elképzelését: egy víz alatt is jól boldoguló robotot.
A tudósok szerint a Déli-sark körüli áramlás olyan erős, hogy az a szárazföld közelében tartja a tenger vízét, így jogos külön óceánnak nevezni az antarktiszi víztömeget – így hát megszületett az újabb óceán, a Déli.
Miután éveken át tanulmányozták a Déli-óceán jeges vizét úszó robotmonitorokkal, a tudósok a világ minden óceánján alkalmazni kezdik őket.
Kutatók szerint a tavalyi év volt a legnyugodtabb és a legcsendesebb az óceánok élőlényei számára.
Jóval több a műanyag-szennyeződés az óceánok mélyén, mint a felszínen, és az apró plasztikrészecskék így még könnyebben juthatnak a tengeri állatok szervezetébe.
Sok helyen a tengeri hulladék legnagyobb százalékát hungarocell teszi ki, amit a halászat és az akvakultúrás gazdálkodás során is használnak.