Sokba lesz nekünk Orbánék választási osztogatása
Sokszor kipróbált eszközökkel, ígéretekkel és kedvezményekkel igyekszik visszacsábítani híveit a választások előtt az Orbán-kormány, ezúttal sem mérlegelve azok költségvetési következményeit.
Régóta ismert és látható a tengerek felszíni szennyeződése, hiszen legalább öt, hatalmas kiterjedésű műanyagsziget lebeg a világ óceánjain. De tudósok egy része jó ideje úgy véli, hogy a tengerekbe jutó műanyaghulladék és a vizek felszínén úszó szennyeződés mennyiségei között megmagyarázhatatlanul nagy az eltérés. Egy friss tanulmány szerint akár 14,4 millió tonna mikroméretű – azaz 5 milliméter és 1 mikrométer közötti – műanyagrészecske lehet az óceánok fenekén. Vagyis annyi, mintha az Antarktiszt kivéve minden földrész partvidékét méterenként hat-nyolc bevásárlószatyornyi műanyagmorzsalékkal szórnánk tele.
Merész ötlet, de működhet a torony, amely takarít és áramot is termel
Takarítanak és áramot termelnek - ilyen tornyokkal képzeli el a nagy csendes-óceáni szemétsziget felszámolását Honglin Li.
A kutatást az ausztráliai állami tudományos ügynökség (CSIRO) végezte – hat helyen vett több tucat mintát az ország déli partjaitól 300 kilométerre. A Nagy-Ausztráliai-öbölből származó mintákat elemezve kimutatták, hogy minden egyes gramm üledék átlagosan 1,26 plasztik-mikrorészecskét tartalmaz. Ezek jórészt a vizekbe kerülő műanyagokból származnak, amelyek az áramlásnak, a hullámzásnak, a nap UV-sugarainak és egyéb tényezőknek a hatására egyre kisebb darabokra bomlanak. Dr. Denise Hardesty, a kutatás vezetője szerint az, hogy ilyen távol és ilyen mélységben találtak mikroplasztikot, azt mutatja, hogy műanyagrészecskék mindenhol vannak. A mintákat 2017-ben, hozzávetőleg 1600 és 3000 méter közötti mélységben lévő tengerfenéken, robot-tengeralattjárókkal szerezték.
