A Pentagonban tárgyalt Jászai Gellért, a 4iG vezére
Az üzletember a HUSAT programot és Magyarország űripari képességeit is bemutatta.
Az üzletember a HUSAT programot és Magyarország űripari képességeit is bemutatta.
Olyan sok műhold kering már a Föld körül, hogy forgalomirányítás kell az űrbe is. A gyorsan bővülő piacból egy kis magyar műholdgyártó, a C3S Elektronikai Fejlesztő Kft., is igyekszik kivenni a részét. A cég ügyvezető-tulajdonosával, Horváth Gyulával beszélgettünk, arról is kérdeztük, mit vár az újabb magyar űrhajós küldetésétől.
Magyarország nevét hallva senkinek nem az űrkutatás jut eszébe. Éppen ezért is érdemes számba venni, hogy az elmúlt évtizedek során hogyan jelent meg hazánk az űripar palettáján, mi hungarikum most odafönn, és mikkel erősödhet a magyar vonal a közeljövőben.
Az országhatárokon átívelő űripar teljes átalakuláson megy keresztül napjainkban, aminek részeként a 4iG Űr és Védelmi Zrt. elindította Közép-Európa legnagyobb magánműhold-programját. A HUSAT keretében pályára állítandó űreszközök hatalmas mennyiségű adatot gyűjtenek majd a Föld teljes felszínéről, amelyekből MI-alapú algoritmusokkal értéknövelt térbeli információk állíthatók elő. Mindez jelentős üzleti potenciált képvisel a földmegfigyelési szolgáltatások nemzetközi piacán, ugyanis a civil felhasználók és a védelmi szektor adatigénye is gyorsuló ütemben növekszik.
A hír hatására a vállalat utóbbi napokban ereszkedő árfolyama is magára talált.
A tőkepiac pozitív fejleményként értékeli, hogy az űripari fejlesztéseknél december óta egyre szorosabb a kapcsolat a 4iG és a SpaceX között. A tulajdonos Elon Musk pedig a lehető legjobb pozícióban van ahhoz Donald Trump első embereként, hogy a saját érdekei mentén mozgassa a szálakat.
Egy nem kötelező érvényű szándéknyilatkozatot írtak alá.
Vezérigazgató-helyettesi posztot hoztak létre, aki az űr- és a védelmi fejlesztésekért is felel majd.
Tulajdonost és profilt vált a Design Terminál.
Seregszemlét tartottak Milánóban az űripar magáncégei, amelyek között egyre több az innovációval bekapcsolódó, nemzetközi szinten kisebb szereplő, mint a magyar űrörökségre építő 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt.
Sok a zűr, és viszi a pénzt az űr – a Boeing állítólag azt mérlegeli, hogy eladja egyes űripari divízióit, például a Starliner űrhajóhoz köthetőt is.
Giorgia Meloni a Global Citizen díjat Elon Musktól veszi majd át, de talán nem ez lesz a legfontosabb találkozójuk: egy zárt ajtós megbeszélgetést is terveznek az olasz űr- és mesterséges intelligencia ágazatba történő befektetési lehetőségekről. Olaszország 2026-ig 7,3 milliárd eurós beruházást tervez az űriparban.
Eldőlt, hogy Kapu Tibor lehet a következő magyar űrhajós Farkas Bertalan után, de nem csak ez jelzi, hogy az űrkutatásban az elmúlt években már kis költségvetésű szereplők is labdába rúghatnak. Magyarország 2018 óta veszi komolyan az űripart.
Magyarország többet, 100 millió dollárt költ egy asztronauta űrbe juttatására, mint amennyivel hozzájárul az Európai Űrügynökség működéséhez. A magyar űrhajós-űrturista az első (fizetős) török asztronauta mellett kaphat helyet. Az amerikai cég jó pénzért már fölvitt két szaúdi asztronautát, és egy űrhajóst az Egyesült Arab Emírségekből.
Az Európai Bizottság, az Európai Űrügynökség, valamint az európai űrpipar és több nemzeti űrügynökség képviselői tartanak előadást
Az állam magántőkealapja 86 százalékban vásárolta be magát a Sárhegyiék alapította cégbe.
A külügyminiszter szerint az űripar a magyar gazdaság egyik kitörési pontja.
Több mint 700 milliárd forintot költene el néhány év alatt az Európai Unió arra, hogy függetlenné váljon az EU űripara, és utolérje az unió az Egyesült Államokat és Kínát.
Kaliforniai tudósok olyan anyagot alkottak, amely parányi mérete ellenére rendkívül kemény. Még a híresen strapabíró gyémántnál is keményebb.
A szigetország sem akar kimaradni a busás pénzekkel kecsegtető űriparból, úgyhogy ők is beszállnak.