Kiderült, mi okozta az első magyar tárgyat is szállító Peregrine űrszonda januári vesztét

Több mint fél évszázaddal az Apollo–17-küldetés után az Amerikai Egyesült Államok január 8-án újra leszállóegységet indított a Holdra, ám nem sokkal később kiderült: a Peregrine küldetése kudarccal fog végződni. Most kiadták az erről szóló jelentést, amelyből kiderült, mi volt a hiba oka.

  • HVG HVG
Kiderült, mi okozta az első magyar tárgyat is szállító Peregrine űrszonda januári vesztét

Az Astrobotic Technology Peregrine holdszondájából az üzemanyag kezdett szivárogni, ezt pedig nem is sikerült orvosolni, így a szerkezet visszaindult a Földre, majd a légkörbe belépve elégett – fedélzetén egy magyar tárggyal is.

Az Astroboticnál azóta is dolgoztak a küldetés kudarcának megfejtésén; ebben összesen 34 szakértő vett részt. A sajátjaik mellett kormányzati és iparági szakembereket is bevontak a vizsgálatokba, a jelentés pedig végül augusztus 27-én készült el. Dióhéjban: egy PCV2 nevű nyomásszabályozó szelep hibája okozta a Peregrine vesztét.

Pontosabban, részletezi a Space.com, a PCV2 elvesztette a tömítőképességét. A hiba a szelepben lévő csavarmenetes alkatrészekben keletkezhetett, méghozzá a vibráció miatt – valami meglazulhatott a rázkódás következtében.

Ez azzal járt, hogy a szelepen belül egy tömítés nem funkcionált többé. A jelentés szerint a PCV2 – és társa, a PCV1 – volt felelős a gáznemű hélium áramlásának szabályozásáért az egyes tartályok között. A hiba miatt azonban ez nem működött megfelelően.

„Nem igazán tér el attól, mint amikor a csap elkezd csepegni a konyhában” – magyarázza konyhanyelven John Horack, a vizsgálati munkacsoportok vezetője. „A víz átjut a tömítésen, és kijön a másik oldalon. Ebben az esetben azonban ez hélium, méghozzá igen nagy nyomással, így sokkal nehezebb elzárni” – jegyzi meg.

Sugárzás, vákuum és egy csomó kiforratlan eszköz – itt van minden a SpaceX kockázatos, történelmi küldetéséről, az első privát űrsétáról

Négy ember öt napra elindul az űrbe, hogy egy űrhajóval Föld körüli pályára álljon, és megejtsen egy űrsétát. Egyikük sem képzett asztronauta. A Polaris Dawn-küldetés két halasztást követően leghamarabb augusztus 30-án indulhat. Veszély az indítás után is lesz bőven, de a kockázat megéri: a misszió számos kérdést válaszolhat meg, melyeket a jövőbeni űrutazások során lehet hasznosítani.

A jelentés külön kiemeli, hogy a PCV2 egy ismert kockázat volt a Peregrine-nél. Először is, a cég beszállítót váltott ennél a komponensnél még 2022 augusztusában – akkor, amikor már a szonda összeszerelése zajlott. Az ok prózai: az eredeti PCV-alkatrészek „ismétlődően meghibásodtak”.

A váltást követően azonban az új PCV1 is szivárogni kezdett, amit javítottak is, mert könnyen hozzáférhető helyen volt. A PCV2-ről ugyanakkor utóbbi nem volt elmondható, így azt már nem tesztelték, mivel az eszköz mélyén volt.

A vizsgálatok során ellenőrzött környezetben modellezte is a PCV2-t. Olyan körülményeknek tették ki, mint amilyennel az űrben is találkozott – és a szivárgás „megközelítőleg” azonos volt azzal, mint amit a Peregrine is produkált. A szakemberek szerint ezt még 1,2 méterről is hallani lehetett.

Hatalmas felfedezést tett Kína: a holdi talajból állítottak elő vizet

Bill Nelson NASA-igazgató szerint is rendkívül gyorsan halad Kína a saját űrprogramjával – most éppen egy olyan módszert fedeztek fel, mellyel biztosítható lehet akár 50 ember napi ivóvíz-ellátása is.

A szonda tehát egyetlen szelep hibája miatt nem érte el a Holdat, és indult vissza a Földre, hogy a légkörbe érve gyakorlatilag a vesztébe rohanjon. Az Astrobotic Technology most azt tervezi, hogy 2025-ben Griffin néven indít egy újabb küldetést, melynek szondája már egy javított verziója lesz a Peregrine-nek. A héliumot szabályozó rendszereknél lesz egy tartalék rendszer is arra az esetre, ha az első meghibásodna.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.