Rengeteg mítosz és félreértés övezi a szkizofréniát, csakhogy ezek a hiedelmek a betegeknek és a társadalomnak is sokba kerülnek. A betegséggel élők komplex rehabilitációját végző Főnix Ház vezetőjének, dr. Váradi Enikőnek az írása a szkizofrénia világnapja alkalmából.
A mentális betegségek között a szkizofrénia az, amelyhez a megismerésében és kezelésében történt hihetetlen mértékű tudományos eredmények ellenére mind a mai napig múltban gyökerező előítéletek társulnak, és ezek az előítéletek sokszor megakadályoznak bennünket abban, hogy a szkizofréniával élő páciensben a segítségre szoruló embert lássuk. Miközben a szkizofréniával élő pácienst zavartnak, dilisnek, őrültnek, kiismerhetetlennek és beszámíthatatlannak tartjuk, nem vesszük észre, hogy szélsőséges tévhitekkel bástyázzuk körül magunkat velük szemben, és megismerésük helyett ezekkel a falakkal zárkózunk el és rekesztjük ki őket.
Leggyakoribb tévhiteink közé tartozik, hogy ezek a betegek kiszámíthatatlanok, erőszakosak, veszélyesek, sőt kriminálisak lehetnek, legjobb őket bezárni, korlátozni. Széleskörű vizsgálatok adatai azonban cáfolják ezt a feltevést: szkizofrén betegek körében nem gyakoribbak az erőszakos cselekmények, mint az átlag lakosságban, mi több az estleges agresszió előfordulása ugyanúgy a személyiségjegyekkel és a szerhasználattal mutat összefüggést, mint mindannyiunknál.
Másik, a viszonyulásunkat jelentősen meghatározó hiedelmünk, hogy a szkizofrén betegek nem gyógyíthatók, a pszichiátrián is csak nyugtatózzák, szedálják őket.
Érthető, ha a tehetetlenségünk élménye és az ilyen feltevések mentén eleve „leírjuk” a szkizofréniával élőket, miközben saját hozzáállásunk teljesíti be mintegy önmegvalósító jóslatként magát: ezek a betegek valóban rosszabb esélyekkel jutnak – nem csak pszichiátriai – kezeléshez, általános egészségi állapotuk az átlagos népességnél, sok egyéb mentális betegségcsoporténál is rosszabb. Ennek következtében életminőségük, egzisztenciális helyzetük a betegség előrehaladtával jelentősen romlik. Ezek a körülmények komoly szociális és gazdasági terhet jelentenek nemcsak a betegeknek és a családjuknak, hanem milliárdokban mérhető tételeket az államnak is.
A hiedelmek sokba kerülnek
A mai gyógyszeres terápiás lehetőségek birtokában már eddig is jelentős változás következett be a szkizofrénia kezelésében, az egészségügyi-pszichiátriai ellátórendszerben a komplex rehabilitációs programok hiánya miatt azonban nem kapnak kellően hatékony segítséget a betegséggel élő páciensek, annak ellenére, hogy a tudományos vizsgálatok ezeknek a komplex terápiás programoknak nemcsak a klinikai hatékonyságát, hanem a betegségből következő gazdasági költségeket, szociális terheket csökkentő hatását is igazolják. Ily módon a betegséggel kapcsolatos szemléletformálás, az attitűdök, hiedelmek és tévhitek megváltoztatásra irányuló ismeretterjesztés nemcsak a páciensek, hanem az egész társadalom terheit csökkentheti. A szkizofrénia világnapja egy olyan alkalom, amelyet meg kell ragadnunk a személéletváltás elősegítésére, ehhez szeretnénk hozzájárulni az alábbi információkkal.
Mi ez?
A közgondolkodásban ismert tudathasadás elnevezésben szereplő „szkízis” azaz hasadás kifejezés a közhiedelemmel ellentétben nem a többszörös személyiségre utal. A szkizofréniával élők ugyanúgy egyetlen személyiséggel rendelkeznek, így is élik meg saját magukat.
A probléma esetükben az, hogy az állapotuk következtében a valósággal való kapcsolatuk sérül.
A szkizofrénia a mentális-pszichés működés olyan fiatal felnőttkorban fellépő, krónikus lefolyású zavara, melyben az érzések, gondolatok és cselekedetek közötti összhang tartósan vagy ideiglenesen megbomlik.
A szkizofrénia legismertebb, leglátványosabb és legstigmatizálóbb jelensége a pszichotikus epizód. Pszichotikus állapotban a beteget hallucinációk, téveszmék kínozhatják, azaz a valóságban jelen lévő dolgokhoz képest mást érzékel vagy gondol. A súlyos pszichotikus állapotban lévő személy érzéseinek és gondolatainak zűrzavarában átmenetileg akár teljesen elvesztheti a valósággal való kapcsolatát, viselkedése bizarrá válhat. A pszichózis jelentőségét a betegségben a személyiség funkcióinak ideiglenes szétesésén túl az adja, hogy ismétlődése az agyi funkciók súlyosbodó károsodását okozza. Mindezek miatt nemcsak a pszichózis megszüntetése, hanem megelőzése is a terápia alapvető célját képezi.
Fontos megjegyeznünk azonban, hogy hasonlóan a lázas állapothoz, amely sok különféle betegség kísérőtünete lehet, a pszichotikus állapot sem csak szkizofréniában fordul elő, találkozhatunk vele egyéb pszichés zavarok súlyosabb formáinak kísérőjeként is (pl. depresszió, bipoláris zavar, személyiségzavarok bizonyos csoportja, alkohol – és drog okozta állapotok, ún. organikus pszichés zavarok, vagy akár súlyosabb testi betegségek).
Mit lehet tenni?
Az idegtudomány kimagasló eredményeket ért el a pszichózisok kezelésében az elmúlt évtizedekben, aminek következtében ez az állapot mára már nagyon jól kezelhető célzott gyógyszereléssel. Az új generációs korszerű készítmények rendkívül hatékonyak a megbomlott egyensúly helyreállításában, folyamatos használatuk pedig megkerülhetetlen a megelőzésben. Az elhúzódó zárt intézményi kezelés, a gyógyszer-mellékhatások okozta tompultság és súlyos korlátozottság ma már a múlté: A szkizofréniával és más, egyéb pszichotikus zavarral élők állapota – sok más krónikus betegséghez hasonlóan – ambuláns keretek között gondozhatóvá, javíthatóvá vált.
Mégis azt látjuk, hogy sok szkizofréniával élő ember elveszíti munkáját, társas kapcsolatait, izolálódik, és ennek következtében a társadalom perifériájára szorul.
A szkizofrénia kialakulása mai tudásunk szerint nem vezethető vissza egyetlen okra, genetikai tényezők és környezeti hatások által meghatározott idegfejlődési zavarról van szó, melynek akut fellángolását jelenti a pszichotikus epizód, kórlefolyását azonban az említett idegfejlődési zavarból adódó egyéb tünetek határozzák meg. Ez a tudományos felismerés paradigmaváltást hozott a szkizofrénia kezelésében, amelyet a szakirodalom kognitív fordulat néven emleget.
A neurokognitív károsodások miatt a szkizofréniával élő pácienseknél nehézséget jelenthet a mindennapi életvitel. A napi rutin feladatok ellátása, mint például a bevásárlás, főzés, ügyintézés problémássá válhat, egy átlagos beszélgetés vagy egy-egy esemény követése is megterhelő lehet számukra, nem beszélve telefonszámok, időpontok, információk észben tartásáról.
A sorozatos kudarcok, a képességcsökkenéssel járó stressz, a folytonos nehézségek a beteget passzivitásba hajthatják, motivációját csökkenthetik.
A nehézségek mögött tehát nem a beteg hanyagsága, vagy lustasága áll.
A korszerű kezelés fókuszában a pszichózis gyógyszeres kezelésén és megelőzésén túl a neurokognitív és szociális készségek fejlesztése áll, mely számos különböző, nem gyógyszeres terápiás lehetőséget foglal magában. A szkizofrénia tüneteinek, a kognitív zavarok és háttérfolyamatainak sokszínűsége miatt egyetlen rendelkezésünkre álló kezelési módszer sem elegendő önmagában, ám a fejlesztést célzó módszerek egyénre szabott és komplex alkalmazása lehetővé teszi az érintettek teljes funkcionális felépülését és társadalmi reintegrációját.
A legújabb preventív szemlélet szerint a szkizofrén betegek komplex rehabilitációját nem lehet elég korán elkezdeni: az első pszichotikus tünetek megjelenését követő korai intervenció, beavatkozás vezet a legjobb terápiás eredményhez.
A betegség korai fázisában megkezdett rehabilitációs folyamat a szkizofréniával élők többségénél megakadályozza a hallucinációk és téveszmék újbóli megjelenését, a társas érintkezéshez és az önálló életvitelhez szükséges kognitív funkciók személyre szabott fejlesztése pedig a pácienseket hozzásegíti ahhoz, hogy legalább részmunkaidőben visszatérhessenek a munka világába vagy tanulmányaikhoz. Az időben történő célzott, komplex kezeléssel megelőzhető, hogy teljesen kiszoruljanak a társadalomból.
Váradi Enikő
| Küldetés a korai intervenció |
A XVI. kerületben működő Főnix Ház egy integrált nappali intézmény, amely a felnőtt pszichotikus betegek, kiemelten a szkizofréniával élők komplex rehabilitációját végzi ambuláns formában. Pszichiáter, pszichológus, szociális munkás és mentálhigiénés szakemberekből álló team segíti a betegek egyéni rehabilitációját. A betegek személyre szabott program keretében kognitív fejlesztésen, szocioterápiás csoportfoglakozásokon illetve egyéni terápián vesznek részt. Az országban egyedüliként alkalmaznak szisztematikus kognitív fejlesztést a betegek rehabilitációjában. Az intézmény küldetése a korai intervenció, a rehabilitációs folyamat minél korábbi megkezdése annak érdekében, hogy a pszichotikus epizódot követően az érintettek minél hamarabb és a lehető legjobb életminőség fenntartásával visszatérhessenek a hétköznapokhoz és teljes életet tudjanak élni. Az intézmény a +36 1 407 2216 telefonszámon érhető el. |
Úgy tűnik, kudarcba fullad a kormány hónapok óta tartó küzdelme, hogy betiltsa a Pride felvonulást. A hatalom szerint tiltott rendezvény, a szélsőségesek próbálják akadályozni. A HVG élő közvetítésa a 30. Budapest Pride-ról.
A tiltottá lett Pride üzenete aktuálisabb, mint valaha.
A Tisza Párt elnöke úgy nyilvánult meg félreérthetetlenül a Pride-ról, hogy le sem írta a rendezvény nevét.
Az indoklás szerint azért, mert nem fellebbeztek a tiltás ellen, de a szervező főváros szerint nem is kell engedély.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
Mindenki azt találgatja, hogyan alakul a szombati Pride. Nemzetközi lapszemle.
A többi uniós ország megvan Orbán nélkül is, legalábbis egy bizonyos pontig.
A miniszterelnök szerint a rend nem magától jön létre, azt először meg kell teremteni aztán pedig megvédeni.
Trükköznek a számokkal a gyermekvédelemben.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast új adásában.
