Albert Einstein most kiadott 1922-ben és 1923-ban írt útinaplóiban meglehetősen rasszista mondatok vannak. A világhírű fizikus meglátásai joggal sokkolták azokat, akik a humanitárius kiállása miatt felnéztek rá. A naplóban a kínaiakról például azt írja, hogy „szorgalmas, koszos és korlátolt emberek”, akik „nem padon ülnek, amikor esznek, hanem guggolnak, mint mikor az európaiak könnyítenek magukon az erdőben”. Einstein azt is írja, hogy a kínai „egy különös, csordaszerű nemzet”, a kínaiak pedig „sokszor inkább automaták, mint emberek”. Végül ítéletet is mond: „Sajnálatos lenne, ha ezek a kínaiak kitúrnák az összes többi fajt. A hozzánk hasonlók számára a puszta gondolat is kimondhatatlanul szomorú.”
Ezek után meglepő lehet, hogy a kínai internetezők megvédték Einsteint, bár tény az is, hogy sokan a fizikus bojkottjára szólítottak fel, bármit jelentsen is ez. Sokan viszont felhívták a figyelmet arra, hogy Einstein egy egészen más Kínát látott a múlt század húszas években. A kínai Twitteren, a Weibón az egyik felhasználó azt írta, hogy Einstein sajnos rosszkor utazott Kínába: éhínség, háború, szegénység – hogy is vívhatták ki azok az emberek Einstein tiszteletét? – kérdezte. Voltak, akik nevetségesnek gondolták azt, hogy Einstein megjegyzései sértőek a kínaiakra. „Koszosnak tűntek a kínaiak abban a korban? Ha megnézem a korabeli képeket, koszosnak tűnnek, Einstein a kor valóságát írta le” – írta egy másik felhasználó.
A kínai állami média kifejezetten dicsérte a kínaiak reakcióját Einstein írásaira. „Kíváncsi vagyok, mit írna Einstein ma, amikor látná, mennyire nyitott hozzáállást mutatnak ma a kínaiak az útinaplóival szemben” – írta az egyik cikk.
