Tetszett a cikk?

Hogyan élik meg a magyarországi zsidók a zsidóságukat – erre keresett választ egy a HVG által idézett friss kutatás.

A magyarországi zsidóság már nem kötődik a vallásához – derül ki a múlt héten nyilvánosságra hozott, Zsidók és zsidóság Magyarországon 2017-ben című felmérés eredményeiből. Összeszámolták a nagyobb zsidó ünnepeken, illetve egy átlagos szombatfogadáson (általában péntek este) a zsinagógai istentiszteleten részt vevők számát. Az adatok szerint a nagy ünnepeken is kevesebb mint négyezren mennek zsinagógába, egy átlagos pénteken pedig 700 körül van a számuk.

Mindez a kutatók által 160 ezresre becsült magyarországi zsidóság töredéke. A legutóbbi népszámlálás szerint közel 11 ezren mondták valamely zsidó felekezethez tartozónak magukat, s körülbelül ugyanennyien adták adójuk egy százalékát is valamely felekezetnek. Ez legjobb esetben is egytizede a magyarországi zsidóságnak, de ha a 160 ezres számot vesszük alapul, akkor annál is kevesebb.

A magyarországi zsidóság nagy része a XIX. századi emancipáció után izraelita vallású magyarként határozta meg saját identitását, ez manapság a hit elhagyása miatt egyre ritkábban fordul elő. Ezért a megkérdezettek többsége, 95 százaléka már származási alapon vallotta magát zsidónak, s csak 46 százalékuk mondta azt, hogy vallási értelemben is annak tartja magát.

A Kovács András CEU-professzor vezette kutatásban felmérték azt is, milyen zsidó hagyományok vannak még életben, azaz hányan követik azokat. A kifejezetten vallási előírásokhoz kapcsolódókat már kevesen tartják meg, kóser étrendet visz például a tizedük, a szombati hagyományok és a körülmetélés is csak a családok ötödét érinti. A hanuka azonban a családok több mint felében jelen van, s közel ebben az arányban veszik igénybe a zsidó temetkezést is. A keresztény karácsonyt viszont a zsidóság közel háromnegyede megtartja, igaz, ez már sokaknak inkább fogyasztói, mint keresztény ünnep.

Az antiszemitizmust annak ellenére nagy veszélynek érzik a zsidó identitású emberek, hogy többségükben nem találkoztak ilyen jelenséggel. Akik az adatfelvételt megelőző egy évben sem közvetve, sem közvetlenül nem tapasztaltak zsidóellenességet, azoknak a 49 százaléka szerint nagy, 5 százaléka szerint pedig nagyon nagy a zsidóellenesség.

E félelem okozhatja, hogy az egyharmaduk attól tart, zsidóüldözés jöhet tíz éven belül.

 

A Zsidók és zsidóság Magyarországon 2017-ben eredményeiről bővebben az e heti HVG-ben olvashatnak.

©

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!