A magyarországi zsidóság már nem kötődik a vallásához – derül ki a múlt héten nyilvánosságra hozott, Zsidók és zsidóság Magyarországon 2017-ben című felmérés eredményeiből. Összeszámolták a nagyobb zsidó ünnepeken, illetve egy átlagos szombatfogadáson (általában péntek este) a zsinagógai istentiszteleten részt vevők számát. Az adatok szerint a nagy ünnepeken is kevesebb mint négyezren mennek zsinagógába, egy átlagos pénteken pedig 700 körül van a számuk.

Mindez a kutatók által 160 ezresre becsült magyarországi zsidóság töredéke. A legutóbbi népszámlálás szerint közel 11 ezren mondták valamely zsidó felekezethez tartozónak magukat, s körülbelül ugyanennyien adták adójuk egy százalékát is valamely felekezetnek. Ez legjobb esetben is egytizede a magyarországi zsidóságnak, de ha a 160 ezres számot vesszük alapul, akkor annál is kevesebb.

A magyarországi zsidóság nagy része a XIX. századi emancipáció után izraelita vallású magyarként határozta meg saját identitását, ez manapság a hit elhagyása miatt egyre ritkábban fordul elő. Ezért a megkérdezettek többsége, 95 százaléka már származási alapon vallotta magát zsidónak, s csak 46 százalékuk mondta azt, hogy vallási értelemben is annak tartja magát.

A Kovács András CEU-professzor vezette kutatásban felmérték azt is, milyen zsidó hagyományok vannak még életben, azaz hányan követik azokat. A kifejezetten vallási előírásokhoz kapcsolódókat már kevesen tartják meg, kóser étrendet visz például a tizedük, a szombati hagyományok és a körülmetélés is csak a családok ötödét érinti. A hanuka azonban a családok több mint felében jelen van, s közel ebben az arányban veszik igénybe a zsidó temetkezést is. A keresztény karácsonyt viszont a zsidóság közel háromnegyede megtartja, igaz, ez már sokaknak inkább fogyasztói, mint keresztény ünnep.

Az antiszemitizmust annak ellenére nagy veszélynek érzik a zsidó identitású emberek, hogy többségükben nem találkoztak ilyen jelenséggel. Akik az adatfelvételt megelőző egy évben sem közvetve, sem közvetlenül nem tapasztaltak zsidóellenességet, azoknak a 49 százaléka szerint nagy, 5 százaléka szerint pedig nagyon nagy a zsidóellenesség.

E félelem okozhatja, hogy az egyharmaduk attól tart, zsidóüldözés jöhet tíz éven belül.

A Zsidók és zsidóság Magyarországon 2017-ben eredményeiről bővebben az e heti HVG-ben olvashatnak.

HVG