Míg egyeseknek az első szemüveg felírása nem jár semmiféle lelki megpróbáltatással, addig sokaknak a szemüveg – főként eleinte – nyűgöt és kellemetlenséget jelent, az önbizalmuk láthatja kárát az arcuk új kötelező kellékének. Nekik szeretnénk segíteni azzal, hogy adunk néhány tippet a szemüveg kiválasztásához és viseléséhez, és megnézzük azt is, hogyan reagál a társadalom a szemüveges tagjaira.

via GIPHY

Már csak azért is fontos foglalkozni ezzel, mert a világon egyre több ember lesz például rövidlátó, így a szemüvegesek száma is nagy valószínűséggel növekedni fog. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) rendszeresen kiemelten foglalkozik a miópiának, azaz rövidlátásnak nevezett látászavarral, mert annak a kialakulásában nemcsak a genetikai és egyéb adottságbeli tényezők (például amikor a rövidlátás társbetegségként jelenik meg), hanem a környezetünk is jelentős szerepet játszik. A WHO szerint romlik a szemünk akkor, ha folyamatosan közelre nézünk, a digitális, kék fényű képernyőket bámuljuk, de akkor is, ha kevés időt tartózkodunk a szabadban, és sokat zárt, mesterséges fényekkel megvilágított térben. Ha a gyerekek kevés időt töltenek a szabadban, ahol nagyobb a látási távolság, akkor a szemnek gyakrabban kell közelre koncentrálnia. Vizsgálatok szerint a napfény szerepe is nagyon fontos a jó látásfejlődésben. Polgár József, a Magyar Látszerész Szövetség vezetőségi tagja azt mondja, hogy állati kísérletek során már bebizonyították, hogy rontja a látás minőségét a kék fény. „Azoknál a tesztegereknél, amelyeket kék fénnyel világítottak meg, tapasztalható volt, hogy erősen rövidlátóvá váltak azokkal az egerekkel szemben, amelyeket valamilyen meleg fénnyel világítottak meg.”

CAIA IMAGE / SCIENCE PHOTO LIBRARY / NEW / SCIENCE PHOTO LIBRARY

A WHO 2016-os becslései szerint 2010-ben a világ teljes népességének 27 százaléka (azaz megközelítőleg kétmilliárd ember) szenvedett a rövidlátástól valamilyen mértékben és 2,8 százaléka (170 millió ember) pedig nagyfokú miópiától. Utóbbiak esetében a rövidlátás annyira súlyos, hogy -6 dioptriánál is nagyobb fokú. 2050-re a számok drasztikusan emelkedni fognak az előrejelzések szerint, azaz néhány évtizeden belül már a népességnek több mint a fele (52 százaléka) lesz rövidlátó, ez közel ötmilliárd embert fog érinteni, súlyos rövidlátástól pedig közel egymilliárdan fognak szenvedni.  

Hagyjunk időt magunknak – jó tanácsok:

• Polgár József szerint fontos, hogy első szemüvegesként adjunk magunknak pár napot, amíg a látórendszerünk alkalmazkodik a lencsékhez. A neuroadaptáció akkor a leghatékonyabb, ha pihent szemre tesszük fel először a szemüveget, érdemes tehát reggel kipróbálni, és nem este, munka után. Javasolt először beltérben ismerkedni a szemüvegünkkel, a hétvége erre a legmegfelelőbb időszak lehet. Próbáljuk ki elsőként tévézéshez az új látássegítő eszközünket.
• A szakember szerint, ha a gyerek ódzkodik a szemüvegtől és a családban van már szemüveges, akkor segítség lehet számára az arcára kerülő idegen tárgy elfogadásában, ha egy ideig például a szülő is szemüveget visel kontaktlencse helyett, és ezzel jó példát mutat.
• Akkor se felejtsük el tornáztatni a szemünket, ha szemüvegesek vagyunk és úgy dolgozunk egész nap a számítógép előtt – tanácsolja a látszerész. A bűvös szám ez esetben a húszas: a szemüvegünket magunkon hagyva 20 percenként nézzünk el legalább 20 másodpercig minimum 20 méteres távolságba. Lehetőleg nézzünk ki az ablakon.
• Fontos, hogy ne hanyagoljuk el szemüvegesként se a rendszeres látásvizsgálatokat, kontrollra ugyanis akkor is érdemes járni, ha nincs panaszunk. Polgár József azt mondja, hogy évente egyszer mindenkinek javasolt felkeresnie egy optikát, mert ilyenkor a szakemberek egy általános egészségügyi szűrést is lefuttatnak a szemünkön, és ezáltal időben fel tudják fedezni az egyéb szembetegségünket, ha van. Megjegyezzük, hogy olyan látászavar is létezik, amikor az illető élesen lát ugyan, tehát nincs a szemével kapcsolatban közvetlenül panasza, viszont a rendszeres fejfájása akár a látásával kapcsolatos rendellenességére is felhívhatja a figyelmét.
• Ha rövidlátók vagyunk, akkor a szemüveg egészen nyugodtan rajtunk maradhat akkor is, ha sokáig közelre kell fókuszálnunk, nem kell a szemüveget folyton levenni például a gép előtt. „Ha valaki még abban a korban van (40-45 éves kor alatt), hogy elég rugalmas a szeme ahhoz, hogy tudjon közelre koncentrálni, akkor a távoli szemüvegben is tudnia kell közelre élesen látnia” – mondja a szakember. Öregszemnél viszont a szemlencsénk már veszít a rugalmasságából, ilyenkor a több korrekciós zónából álló multifokális lencsével ellátott szemüveget érdemes lehet kipróbálnia az egyébként rövidlátónak.
• Polgár József felhívja a figyelmet arra is, hogy olvasószemüveget és tisztítószert csak optikákban vegyünk; a szupermarketekben, diszkontáruházakban vagy benzinkutakon árusított szemüvegeket és a lencsék tisztítására alkalmas szereket messze kerüljük el. „Nem érdemes például utcai árusnál venni szemüvegtisztító spray-t, mert a mai szemüveglencsékre speciális felületkezelésekkel alkotják a rétegeket, és egy ellenőrizetlen minőségű tisztítószernél fennáll a veszélye annak, hogy lemarja, feloldja ezeket a rétegeket."
• Magyarországon ugyan nagyon elterjedtek a benzinkutakon, szupermarketekben kapható kész olvasószemüvegek, holott ezeket több országban nem is hívják szemüvegnek, csak valami látássegítő nagyítónak. Hiszen egy jó, nem silány minőségű szemüveg egyedi látásvizsgálat alapján készül el, az illető paraméterei alapján és igényeihez igazítva. Minden egyes lencsének van például egy optikai középpontja, amit pontosan úgy kell elkészíteni, hogy az ember pupillája elé kerüljön. Ha ezeket a kész, egy adott méretre előre legyártott szemüvegeket vesszük, akkor egyszerűen nem a megfelelő helyen fog a lencséjükön átnézni az ember.

Őszinteség, intelligencia, jól neveltség. A keret teszi az embert?

A látásvizsgálatot követően a szemüveges élet valójában a megfelelő keret kiválasztásával kezdődik. Úgy is mondhatnánk, hogy a hozzá leginkább passzoló keret megtalálása sorsdöntő pillanat egy szemüveges ember életében, mert ha rosszul választ, akkor sokkal nehezebben tud majd megbarátkozni az eszközzel. A sikeres döntés érdekében Polgár József azt javasolja, hogy a látszerészhez olyan stílusú ruhába menjünk, amilyet a legtöbbször, a hétköznapokon szoktunk viselni. Még véletlenül se válasszunk olyan keretet, amely az öltönyhöz mondjuk, passzol, de a napközben viselt póló-farmer kombinációhoz már kevésbé. Hasonló okokból, ha frizuraváltás előtt állunk, akkor tanácsos előbb levágatni a hajunkat, és majd csak azután keretet választani, hogy a szemüvegünk már az új megjelenésünkhöz igazodjon.

FRED TANNEAU / AFP

A szociálpszichológiában többen is foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogy a szemüveg miként változtatja meg a társadalom többi tagja szemében a megjelenésünket, és milyen – esetenként fals – benyomást keltünk a szemüveghez társított előítéletek alapján a többi emberben (ezeket sorolja a Psychology Today). Nem tanácsoljuk, hogy kizárólag a szociálpszichológusok kutatási eredményei szerint döntsön a szemüveg vagy a szemüvegkeret típusának kiválasztásakor, de elképzelhető, hogy az alábbi megállapítások is segíthetnek a döntésben.

A Bécsi Egyetem pszichológusa, Helmut Leder és kollégái 2011-ben például megfigyelték, hogy a keret nélküli szemüveget viselő emberekre kevésbé emlékeztek a tesztalanyok, mint a teljes kerettel ellátott szemüveget viselőkre. Utóbbiak esetében a keret nemcsak megjegyezhetőbbé tette az arcot – hiszen jobban a szemekre irányította a figyelmet –, de a tesztalanyok számára a keretes szemüveget hordó emberek megbízhatóbbnak  is tűntek a keret nélküli lencséket viselőknél.

2015-ben Nicolas Guéguen szociálpszichológus megállapította, hogy az emberek a szemüveget viselőkről gyakrabban gondolják azt, hogy azok magasabb társadalmi osztályba tartoznak.

A State University of New York munkatársa, Michael J. Brown talán a legizgalmasabb megállapításokra jutott a témában végzett kutatások közül. Ő azt figyelte meg, hogy az emberek szemében a szemüveget viselők sokkal őszintébbnek, szofisztikáltabbnak, szorgalmasabbnak és függetlenebbnek tűnnek nem szemüveges társaiknál. Brown egy esküdtszék tagjait vizsgálta aszerint, hogy egy szemüveges vagy egy szemüveg nélküli vádlott esetében hoznak-e kedvezőbb ítéletet. Arra jutott, hogy az esküdtek általában inkább azokkal a vádlottakkal szemben voltak elnézőek, akik nem viseltek szemüveget, mert a szemüveges arc kevésbé vonzó az emberek számára. Ugyanakkor a bűncselekmény típusától és a származástól is függ, hogy mikor tesz jót a szemüveg viselése az ügynek és mikor árt – állította Brown. Megfigyelte, hogy ha a bűncselekménynek valamilyen módon köze volt a vádlott kinézetéhez, vonzóságához, szexualitásához, akkor a szemüveg viselésével időnként kedvezően lehetett manipulálni az esküdteket. Ha viszont valamilyen fehérgalléros bűncselekményt tárgyaltak, akkor a szemüveges vádlottról hajlamosabbak voltak elhinni az esküdtek, hogy ő az elkövető. Az afroamerikai vádlottak esetében viszont megint csak inkább kedvezett a vádlottnak a szemüveg.

A bírósági tárgyalásokon valóban lehet szerepe a szemüvegnek. Korábban a New York Magazinnak nyilatkozó védőügyvéd, Harvey Slovis a saját tapasztalatai alapján magyarázta, hogy a szemüveg általában „puhítja” a vádlott megjelenését, azaz nehezebben hihető el róla, hogy bűnt követett el.  „Kipróbáltam, hogy bár rengeteg bizonyíték volt a védencem ellen, a kliensem szemüveget hordott és felmentették” – mondta Slovis a lapnak.

Vélhetően ennek köze van ahhoz is, hogy a szemüveges embereket a többség egyúttal intelligensebbnek is gondolja. Mint az azonban idén májusban kiderült, ez a sztereotípia még akár igaz is lehet. Az Edinburgh-i Egyetem csapata ugyanis 300 ezer ember kognitív képességeire és genetikájára vonatkozó adatok felmérése alapján megállapította, hogy az intelligens emberek 30 százalékkal nagyobb valószínűséggel rendelkeztek olyan génekkel, amelyek a gyenge látásért felelősek. Ne bánkódjon tehát az, akit szemüvegre ítélnek.