„Elindult végre a folyamat a tisztázás felé. Sajnálom, hogy éppen a filmiparban robbant ki a zaklatási botrány, ez egyfajta megbélyegzést jelent a szakmánkra. Nem elégszer hangsúlyozzák, hogy a társadalom minden rétegét érinti. A nyilvánosságnak óriási szerepe van abban, hogy napvilágra kerültek az eddig szőnyeg alá söpört piszkos ügyek. A pozícióban lévő férfiak láthatják, hogy nem lehet büntetlenül megúszni a kis játszmáikat, nem tehetnek meg bármit” – mondja a Me Too mozgalomról a HVG-nek adott interjúban Léa Seydoux.
Mindezt pozitív fejleménynek tartja, ugyanakkor – mint mondja – némi fenntartása van azzal kapcsolatban, hogy hajlamosak vagyunk túlzásokba esni. „A megfontolást nélkülöző moralizálást, az ítélkezést súlyos csapdának, tévútnak tartom. Nem szeretnék egy olyan világban élni, ahol erkölcscsőszök mondják meg, mit szabad, és mit nem. Ne veszítsük el az arányérzékünket, a józanságunkat!”
Enyedi Ildikó új filmje, a Feleségem története egyébként a mozgalomra adott válaszként is értelmezhető, hiszen a férfiszemszögből mutatja be genderharcot. A színésznő szép gesztusnak tartja, hogy női rendezőnek jutott eszébe, hogy a férfiak iránti szeretetének adózzon.
„Jakob Störr alakján keresztül a férfilét törékenységét, sebezhetőségét mutatja be a film. Abban rejlik az összetettsége, hogy egy erős, viharedzett tengerész női princípiumait hívja elő, a zavarát, hogy mennyire elveszett érzelmeiben, a felesége iránti szerelmében.”
Támogatja, hogy a nők összefogjanak, kiálljanak az egyenjogúságukért, de nem lehet szemet hunyni szerinte afölött, hogy a férfiak manapság bátortalanok, nehezen kezdeményeznek, sokszor már-már kasztráltnak érzik magukat.
A teljes interjút az e heti HVG-ben olvashatja.
