Sándor Anna
Sándor Anna
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Ritka és különleges alkalom, amikor a régmúlt időket gyerekek feljegyzéseiből is megismerhetjük. Márpedig Szendrey Júlia gyerekei lelkesen számoltak be leveleikben és az ajándékba készített újságukban a korabeli történésekről. A zömében most először kiadott levelezésekből nemcsak egy 19. századi értelmiségi család mindennapjai rajzolódnak ki, hanem a tragikusan fiatalon elhunyt Petőfi Zoltán személyiségét is árnyaltabban ismerhetjük meg, mint ahogy azt a kritikusai megörökítették az utókornak.

Amikor Ferenc József és Erzsébet császárné 1866 farsangján Magyarországra látogatott, a tiszteletükre csodálatosan feldíszítették Pest-Budát. A császári pár látogatása nemcsak a sajtót és a felnőtt lakosságot tartotta lázban, hanem a gyerekeket is. Ahogy egy kisfiú a féltestvérének írt levélben beszámolt róla, például a Váci utca is “gyönyörüen fel van diszitve lobogókkal, szőnyegekkel”.

A kisfiú a császári látogatás körüli felhajtást azzal együtt is élvezte, hogy politikailag nem volt éppenséggel rajongója a rendszernek – a levélben a “felséges” szót is idézőjelben használta csupán. Persze ezen nincs mit csodálkozni, hiszen a fiú Horvát Attila volt, Szendrey Júlia második házasságából született egyik fia. Szeretett bátyja pedig Petőfi Zoltán, híres költőnk, Petőfi Sándor fia.

Szendrey Júlia fiaival, Attilával, Árpáddal és Zoltánnal az 1850-es évek végén.
©

Igaz, Zoltánt sem kellett félteni, ő úgy jelezte köztársaságpárti nézeteit, hogy mikor körberajzolta a levélpapírját díszítő címert, kihagyta belőle a koronát.

A markáns családi örökség a gyerekek egész életére hatott. Kiváltságosok voltak a kiváltságosak között, hiszen nemcsak a viszonylag szűk polgári réteghez tartoztak, hanem azon belül is a kor “észarisztokráciájához”. Ezt ma úgy mondanánk, hogy vezető értelmiségi családba születtek. Rengeteget és sokfélét olvastak, színházba és cirkuszba jártak, és jó iskolákba.

Másfelől viszont pont olyanok voltak, mint amilyennek a gyerekeket ismerjük ma is. Izgatták őket az új közlekedési eszközök, szerették, ha a séta mellé édesség is jár, mondjuk forró csoki a Városligetben. És élénk fantáziával, büszkén hasonlították össze az egyre gyorsabban növekvő Pest-Budát Londonnal – ahol amúgy nem jártak.

Pest-Buda 1850 körül (Adolf Eltzner grafikája.)
©

Mivel az egész család grafomán volt, az utókor szerencséjére az élményeiket részletesen meg is örökítették leveleikben, naplófeljegyzéseikben. Ez a sok írott anyag ráadásul egy olyan korban született, amikor a gyermekkorhoz egyre inkább önálló értékként viszonyultak. Ekkor kezdett például elterjedni a külön gyerekszoba, a gyerekbútor vagy például elindult a gyerekeknek szánt játékok gyártása is.

Egy ilyen intenzíven változó időszakot mindig izgalmas többféle nézőpontból megvizsgálni. Míg a történetírás hagyományosan a hatalommal bíró férfiakra koncentrált, az utóbbi évtizedekben a kutatók elkezdték felderíteni a női szemszöget is. Szendrey Júlia életéről hosszasabban is beszélgettünk már Gyimesi Emese történésszel. A Horvát család bőséges írott hagyatékából most a gyerekek tapasztalatait is megismerhetjük a kiegyezést megelőző évekről a kutató új, Gyermekszemmel Szendrey Júlia családjában című könyvéből.

Gyimesi Emese
©

Kulcs a múlthoz: grafomán polgárcsalád különleges helyzetben

Miután Szendrey Júlia férjhez ment az elismert történészhez, Horvát Árpádhoz, négy gyerekük született: két fiú, Árpád és Attila, és két lány, Ilona és Viola (aki egészen kicsi korában meghalt). Egy ideig Petőfi Zoltán is velük lakott, később a több évszázados nevelési szokás szerint egy rokonhoz küldték élni, tapasztalni. A jó testvéri és szülői viszony megmaradt, ami a Horvát család és Zoltán közötti sűrű levélváltásból is kiderül.

©

A Horvát gyerekek életét meghatározta, hogy szüleik a pest-budai értelmiség elismert tagjai voltak – Szendrey Júlia költőként és műfordítóként (az ő tolmácsolásában ismerhette meg először a magyar közönség többek között Andersen meséit). Így lehetett magától értetődő, hogy a Horvát gyerekek még folyóiratot is szerkesztettek ajándékba. A szülők más szempontból is kifejezetten haladó szelleműnek számítottak, hiszen az 1860-as években sokszor még a náluk sokkal jobb módú, nagypolgári családoknál sem volt külön gyerekszoba, és a gyerekek a szüleikkel vagy a cselédekkel egy szobában aludtak.

Szendrey Júlia Horvát Attilával, Árpáddal és Ilonával 1862 körül.
©

Nyaranta Szendrey Júlia és húga, Mária (ő a befolyásos irodalomtörténész, Gyulai Pál felesége lett) a gyerekekkel kiköltöztek a “Rózsahegyre” (a mai Rózsadombra), de Horváték összejártak a kiterjedt értelmiségi és művész baráti társaságukkal is. Így a gyerekek megírták, hogy többek között a drámaíró legenda, Szigligeti Ede családjához is mentek locsolni húsvétkor, vagy hogy a házi tanítójuk is velük töltötte a karácsonyt. Ez utóbbi amúgy nem számított szokatlannak, mivel akkor a karácsonyt nem olyan szűk családi körben ünnepelték, mint most, ennél rugalmasabb közösségi alkalom volt.

Apropó karácsony. Horvát Ilona visszaemlékezéseiből tudjuk, hogy Szendrey Júlia szerette megadni a módját az ünnepeknek, a fiúk viszont főleg az ajándékokról számolnak be, amelyek között már drága játékok is voltak. Például szoba-tűzijátékot, amely a leírásuk szerint két skatulya por volt, amivel a „legszebb bengali világítást vagy görögtüzet” lehetett előidézni.

Mai szemmel kifejezetten tűzveszélyes mulatság lehetett, a cirkuszért rajongó fiúk mindenesetre odavoltak érte.

Ezeknek a játékoknak a leírása azért is izgalmas, mert megmutatja, hogy maga az ipar is csak ekkor kezdte el felderíteni, hogy a babák és katonák mellett milyen gyerekjáték kerüljön a kereskedések polcaira. A régi fotókon már látható babaházak, hintalovak majd csak évtizedekkel később, a századfordulón kerülnek a boltokba – sőt a századfordulóra elterjedtek a gyerekjátékra szakosodott boltok is.

Gyerekek karácsonya 1909-ben Magyarországon.
©

Persze a boltban megvehető játékok mellett személyesebb meglepetésekkel vagy komoly, világképformáló ajándékokkal is kedveskedtek a gyerekeknek. Egy alkalommal az apjuk például nekik ajándékozta azt a zászlót, amely a 48-as forradalom idején lógott az ablakából.

A haladóbb felfogású családnak is megvoltak viszont a maga korlátai. A felnőtt életben markánsan eltérő nemi szerepek ugyanis az ajándékozásban is tetten érhetőek. A kis Ilona rendre babákat és főzőedénykéket kapott, a fiúk leveleiben pedig többször előkerült, hogy a húguk már köt és horgol – például egy táskát Attilának.

Persze kaptak a gyerekek mesekönyvet is: Andersent, amit az anyjuk fordított, vagy az Ezeregyéjszaka meséit. És sok-sok íráshoz való ajándékot is. Utóbbiakat a fiúk sokat használták, hiszen a buzgó levelezés mellett majdnem minden jeles alkalomra írtak például köszöntő verset. Aztán egy nap szerkesztőséget alapítottak.

Játsszunk sajtót!

A Tarka művek hét kis füzete 1865-66 fordulóján jelent meg, az első számot Szendrey Júlia születésnapjára szerkesztette ifj. Horvát Árpád és Attila, a későbbiekből küldtek Zoltánnak és a baráti családoknak is.

Ez a kis házi játékújság számos ponton árulkodik arról, hogy értelmiségi gyerekek állították össze, akik tisztában vannak azzal, hogy néz ki egy “képes lap”, és milyen jellegű cikkek, műfajok léteznek. A színes címlapon cirádás betűkkel tüntették fel a címet, és kettejük írói álnevét mint szerkesztő és főmunkatárs: Brown Tom és Black Dick.

A Tarka Művek első számának címlapja.
©

Az angol álnév azért is érdekes, mert az iskolában a német, latin és az ógörög volt kötelező tantárgy, és a szülők sem beszéltek angolul. Az újságok viszont már sokat írtak Londonról, Amerikáról, és a fiúk több írásában visszaköszön, mennyire izgatták őket a távoli tájak: a tenger, Afrika, Amerika, az indiánok vagy az oroszlánok. El is kezdtek angolul tanulni, majd elszontyolodva írták Zoltánnak: meg akarták lepni azzal, hogy olyan nyelvet tudnak, amit ő nem ért. Csakhogy közben kiderült, hogy Zoltán is tanul angolul.

A Tarka Művekben képek nem voltak, mindenféle műfajú szövegek viszont igen. Versek, naplószerű bejegyzések, mesék és fiktív párbeszédek is. Az utolsó lapszámban a fiúk eljátszották azt is, hogy a lap csődbe ment, ezért szerkesztőváltás lesz, így a lap olcsóbb lehet, de nagyobb hasznot hoz majd. Ez a Hajnal című újság később nem valósult meg.

Ahol a gyerekkor véget ér

A Horvát fiúk a Tarka Művek “kiadásakor” 10 és 14 évesek voltak, Zoltán 17, de ő ekkor már nem élt otthon. Zoltán leveleiből egyébként egy kifejezetten kreatív, jó humorú fiú alakja rajzolódik ki, aki empatikusan és szórakoztatóan írt a testvéreinek. A későbbi életrajzai az iskolai kudarcait és a kallódó életmódját emelik ki, amolyan tékozló fiúvá fokozva le őt, aki nem méltó Petőfi Sándor örökségéhez. A levelei viszont sokat árnyalják, milyen személyiség volt valójában.

Petőfi Zoltán 1860-ban.
©

A gyerekek élete aztán jórészt szomorúan alakult.

Petőfi Zoltán a 22. születésnapja előtt egy hónappal meghalt tüdővészben, és ez a kór vitte el Horvát Attilát is 22 évesen.

Ifjabb Horvát Árpádból elismert orvos lett. Sokoldalúságának bizonyítéka, hogy részt vett a budapesti telefonhálózat kialakításában is Puskás Tivadar mellett. Nem sokkal később Árpád élete is tragikus véget ért, 31 évesen öngyilkos lett. Ennek okát a kutatók abban látják, hogy nem tudta feldolgozni első felesége korai halálát, és egyes források szerint morfinista lett.

Az idős kort csak húguk, Horvát Ilona érte meg, ő 1945-ben halt meg. A harmincas években több interjút is készítettek vele, amelyekben többek között megemlítette azt is, milyen büszke volt arra, hogy olyan mesekönyvet kap karácsonyra, amelyet az anyja fordított. Ilona családja 1944-ben emigrált, az idős nő Salzburgban hunyt el. Egyetlen élő leszármazottját Buza Péter újságíró kutatta fel néhány éve: a nő Németországban él, és már nem tud magyarul.

Gyimesi Emese irodalomtörténész, történész, Szendrey Júlia-kutató. Témái Szendrey Júlia családjának térhasználata a korabeli Pest-Budán, valamint irodalmi karrierjének társadalomtörténeti szempontú vizsgálata. Kutatásának eredménye a Szendrey Júlia összes verse című kötet, amely a költeményeinek első, kritikai igényű kiadása. Második kötete, a Gyerekszemmel Szendrey Júlia családjában az olvasók elé tárja Szendrey Júlia eddig kiadatlan, gyerekkori leveleit, valamint első és második házasságából született gyerekeinek levelezését, verseit, feljegyzéseit. A kötetekben szereplő helyszínek bejárására sétát is szervez.

Még több Élet + Stílus a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

Az index.hu eddigi szerkesztősége lényegében megszűnt létezni, az ország elveszítette a legolvasottabb online felületét. Ez a független magyar sajtóra és a tájékozódás szabadságára mért eddigi legsúlyosabb csapások egyike. A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, hogy minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Sándor Anna Kult

Szendrey Júlia: Egy nő több, mint csak asszony

Szendrey Júlia alakjához máig szorosan tapad a hűtlenség bélyege épp úgy, mint az, hogy állítólag az elsők között volt Magyarországon, aki rövidre vágatta a haját, nadrágot hordott és szivarozott. A ma 190 éve született Szendrey Júliáról kevesen tudják, hogy költőként és műfordítóként is elismerték a kortársak. Költői hagyatékának jelentős része viszont elveszni látszott, míg 2010-ben Gyimesi Emese meg nem találta. Az első, teljes kiadás alkalmából beszélgettünk az irodalomtörténésszel.

Keményebb fellépést akar Magyarországgal és Lengyelországgal szemben Franciaország

Keményebb fellépést akar Magyarországgal és Lengyelországgal szemben Franciaország

Már országosan elérhető az Auchan online áruháza

Már országosan elérhető az Auchan online áruháza

Meghalt az Iszlám Állam egyik kémfőnöke

Meghalt az Iszlám Állam egyik kémfőnöke