Ha tűznek hitte a párizsi olimpia lángját, nem is tévedhetett volna nagyobbat

Illúzió csupán, hogy a ballon alatt lángok lobognak.

Ha tűznek hitte a párizsi olimpia lángját, nem is tévedhetett volna nagyobbat

Párizs 2024 - hírek

Száz év után újra Párizsban gyűlnek össze a világ legjobb sportolói, hogy 35 sportágban minél gyorsabban, erősebben és magasabbra jussanak. A július 26. és augusztus 11. között zajló játékok minden magyar érintettjéről és fontos híréről beszámolunk cikksorozatunkban.

„Most először készítettek ilyen üstöt, most először repül az üst és most először fordul elő, hogy az olimpiai láng valójában nem tűz. Sok-sok dolgot csináltunk most először” – mondta Mathieu Lehanneur, a tervező, aki megálmodta a párizsi olimpia fáklyáját és kitalálta, hogy a „lángot” ballon emelje a magasba. Az alkotás a francia kreativitás, innováció és néha – őrület szellemét idézi meg.

A lángot április 16-án, a hagyomány szerint Olümpiában lobbantották fel, majd Görögországon belül 5 ezer kilométeren át vitték a kiválasztott szerencsések. Tizenegy nap után, Athénban kapták meg a párizsi szervezők, majd áthajóztak vele a Földközi-tengeren. Május 8-án érkezett meg Marseille-be, ahonnan futók ezreinek segítségével jutott el a fővárosba. Bár a nyitóünnepségen többek között az egykori klasszis futballista és nagyszerű edző, Zinedine Zidane, valamint a kétszeres olimpiai bajnok és 22-szeres Grand Slam-győztes teniszező, Rafael Nadal kezében is megfordult, az üstöt futásban háromszoros ötkarikás aranyérmes José-Marie Perec és a judósztár, Teddy Riner gyújtotta be – látszólag.

Begyújtani ugyanis nem volt mit. Az óriási, ezüst színű ballonról lógó, hat méter átmérőjű fém karikában nem lobog tűz, ami annak tűnik, az valójában vízpermet, amit alulról sárga színű LED-izzók világítanak meg.

És bár ahhoz a lánghoz valójában semmi köze, amelyet Olümpiából indítottak útra – azt egy kis lámpásban őrzik a ballontól kőhajításnyira –, a szervezők szerint ezt kell hivatalosan az olimpiai lángnak tekinteni.

Az olimpiai láng Párizs felett
AFP / Joel Saget

Hogy miért éppen ballon? Ezzel Joseph-Michel és Jacques-Étienne Montgolfier előtt tisztelegnek a szervezők, akik 1782-ben először reptettek hőlégballont, a következő évben pedig megtették az első irányított repülést ilyen eszközzel.

A lángot a Tuileriák kertjében lehet közelről megnézni regisztráció ellenében, de az időpontok gyorsan beteltek. Aki megelégszik azzal, hogy kicsit távolabbról csodálja, az a Louvre udvarából is megteheti. Az egyébként is sokszor zsúfolt térre a ballon látványa rengeteg embert vonz. Sokan sötétedéskor érkeznek, hogy láthassák, amint jó idő esetén a levegőbe emelkedik.