Centrifuga, pogácsa, gáz: mi kell az atombombához, mi volt a célpont Iránban?
Saját fejlesztés és illegális import is kellett hozzá, de Irán valóban elég közel jutott a nukleáris fegyverhez.
Pete Hegseth, Donald Trump megválasztott elnök védelmi miniszteri posztjára kiválasztott jelöltje többször is bírálta a melegek nyílt szolgálatát az amerikai hadseregben lehetővé tevő szabályozást, és azt egy „marxista menetrend” részének nevezte, amely a társadalmi igazságosságot a harckészültséggel szemben helyezi előtérbe – számolt be a CNN.
Hegseth 2024-ben megjelent The War on Warriors című könyvében, és az ezt követő idei médiamegjelenésekben mind az eredeti „ne kérdezd, ne mondd el” (DADT) szabályozást, mind annak 2011-es hatályon kívül helyezését „átjárónak” és „álcázásnak” nevezte a szélesebb körű kulturális változásokhoz, amelyek állítása szerint aláásták a katonai kohéziót és hatékonyságot.
A DADT-t Bill Clinton elnök alatt vezették be az 1990-es években, lehetővé téve a melegek és leszbikusok számára, hogy a hadseregben szolgáljanak – feltéve, hogy nem fedik fel szexualitásukat. A katonai tisztviselőknek megtiltották, hogy megkérdezzék a katonák szexuális irányultságát, ha azonban egy katona szexuális orientációja kiderült, az a leszereléséhez vezethetett.
Ezt a szabályozást az Obama-kormányzat idején hatályon kívül helyezték, lehetővé téve a nyíltan melegek katonai szolgálatát.
A CNN-nek Trump átmeneti szóvivője nem árulta el, hogy Hegseth milyen konkrét politikát folytathat védelmi miniszterként, beleértve azt is, hogy visszaállítaná-e a „ne kérdezd, ne mondd el”-elvet, vagy tenne-e lépéseket a jelenlegi normák megváltoztatására.
