HVG Extra Pszichológia
HVG Extra Pszichológia
Tetszett a cikk?

Sokszor azt érezzük, hogy az életnek van egy igazi, valódi értelme, és a mi feladatunk az, hogy rátaláljunk. A helyzet azonban összetettebb.

Ahány ember, annyiféle személyes válasz született már arra a kérdésre, hogy mi az élet értelme. Tartalmas személyes kapcsolatok, gazdagság, alkotás, fejlődés, minél több orgazmus, vagy akár a 42-es szám (lásd Douglas Adams) – a sor végtelen. Időnként előfordul az is, hogy semmilyen választ nem tudunk adni erre a kérdésre.

Az ötvenes évei közepén járó Péter felsővezetőként dolgozott egy bankban. Tehetős volt, elvált, két gyerek apja. Nem mutatott semmilyen „klasszikus” pszichológiai tünetet – a mindennapjaira azonban a céltalanság érzése nyomta rá a bélyegét. Nem látta értelmét annak, hogy nap mint nap felkel, egy nagy bank gördülékeny működését segíti, vagy épp a gyerekneveléssel vesződik.

Viktor Frankl bécsi pszichiáter ezt az állapotot nevezte noogén (a görög „noosz” = értelem szóból) neurózisnak, azaz az értelemnélküliség és céltalanság állapotának. Az auschwitzi haláltábort megjárt Frankl tapasztalata szerint a lágerben a túlélés szempontjából kulcskérdés volt a szilárd életcél. Később ezt a gondolatot általánosítva hozta létre logoterápiának nevezett pszichoterápiás irányzatot, amelynek fókusza az volt, hogy segítsen megtalálni másoknak az élet értelmét.

De mennyire lehet sikeres az értelemadási folyamat? Milyen típusú célokat szoktunk találni? És legfontosabb kérdésként: lehet-e megnyugtató választ találni erre a kérdésre?

Vallásos és nem vallásos értelemkeresés

Rendelje meg online!

Az értelemkeresés pszichológiai szempontjairól a legragyogóbb összefoglaló Irvin D. Yalom amerikai pszichiáter Egzisztenciális pszichoterápia című könyve (nem csoda: az úgynevezett egzisztenciális pszichoterápia egyik kulcskérdése, hogy mit kezd az ember az élet értelmének kérdésével). A következőkben sokat merítek Yalom gondolataiból.

A „Mi az élet értelme?” kérdésre adott válaszok két nagy csoportba sorolhatók. A vallásos (vagy kozmikus) válaszok azt mondják, hogy létezik valamilyen emberen túli, embertől független oka, célja, értelme az életnek. A földi élet célja ebben az esetben az, hogy megvalósítsuk ezt az isteni célt, illetve harmóniában éljünk vele.

A nem vallásos választ adók a kozmikus értelem nélkül fogalmazzák meg az élet értelmét. Elsőre ez komoly kihívásnak tűnik: ha nincs egy abszolút lény, nincs eleve elrendelt értelme az életnek, akkor mi jelenthet útmutatást? Mi alapján dönthetem el, hogy mi jó, mi rossz? Milyen nem vallásos célokat találhatok az életben?

Az életcélok sokszínűsége

Bár a „Mi az élet értelme?” kérdésre sokféle választ kapunk, mégis úgy tűnik, vannak vissza-visszatérő témák, amelyek sokak életében adnak célt a mindennapoknak.

Yalom összegzése szerint ilyen életcél lehet például az altruizmus, a másokat segítés. Az a gondolat, hogy jó dolog önzetlenül adni, másokat segíteni, jó jobbá tenni a világot, nemcsak a zsidó–keresztény kultúrkör alapvető gondolata, hanem empirikus kutatások is igazolják a testi-lelki egészségre kifejtett áldásos hatását.

Sokaknak az ad életcélt, hogy odaállnak valamilyen fontosnak gondolt ügy mellé. Ez az elköteleződés vonatkozhat valamilyen nemzeti, vallási, erkölcsi vagy globális célra: a globális felmelegedés elleni harc éppúgy lehet a tárgya, mint az abortusz tiltása/legalizálása.

Másoknál a kreativitás, a kreatív alkotás az élet célja – ez nemcsak az alkotóművészetekben jelenhet meg, hanem az élet bármely területén: a gyereknevelésben, a munkánkban, a főzésben, vagy épp a kertészkedésben.

Önmegvalósítás, önmeghaladás

Sokak számára az önmegvalósítás iránti vágy válik vezérlő életcéllá: meg akarjuk valósítani a bennünk rejlő lehetőségeket, ki akarjuk teljesíteni a személyiségünket. Ez történhet a szakmai életünkben, máskor pedig az élet más területein (például a hobbinkban) éljük meg a kiteljesedést.

Sokak (például Frankl) szerint az önmegvalósítást az önmeghaladásnak kell követnie: ebben az állapotban valóban mások felé tudunk fordulni, és őszintén tudunk mások igényeire figyelni. Frankl igen kritikus az önmegvalósítással mint életcéllal kapcsolatban: szerinte ez akkor kerül általában a figyelmünk középpontjába, ha szem elől veszítjük az élet valódi célját – a mások felé fordulást és az önmeghaladást.

Olvassa tovább Szondy Máté pszichológus cikkét a legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban, amelyben az élet értelmével foglalkozunk.

Fizessen elő a HVG Extra Pszichológia magazinra, most sokféle kedvezmény várja.


 

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!