Egy éjszaka két álom is rámutatott a szorongásának okára
Amikor álmodunk, sokszor zagyvaságnak tűnnek a néhol abszurd, máskor ijesztő jelenetek. Ha azonban a magunk számára megfejtjük, bölcsességet és segítséget nyújtanak a történetek.
#pszichológia
A te sztorid meg az én sztorim nem a mi sztorink
Ugye milyen mogorva ember volt a nagypapa? Szerintem kifejezetten kedves volt és vicces. Ó, a nagypapa mindig nagyon ideges volt… Én így emlékszem, te úgy emlékszel, ezeknek látszólag közük sincs egymáshoz, pedig ugyanarról az emberről, helyszínről, eseményről beszélünk. De mi az igazság? Van egyáltalán olyan?
Nem fukarkodunk az önfényezéssel, ha az állítólagos sikereinkről van szó
Természetes törekvés a karrierépítés rögös útján, hogy minél jobb színben tüntessük fel eddigi eredményeinket. A releváns szakmai referenciák, az igazolható sikerek képesek növelni a díjszabásunkat, a munkadíjunkat, a havi bérünket. Gyakori azonban, hogy már-már komikumba hajló önfényezésbe megy át a túlzott bizonygatás.
Hogy vagytok, kérdezik, és máris indulhat a vérre menő politizálás a családban
Sokaknak bizonyára ismerősek a teljesen eltérő politikai nézeteket képviselő rokonnal folytatott kínos beszélgetések, netán viták, sőt összeveszések. Miért történik mindez? Hogyan lehet elkerülni? És elkerüljük-e egyáltalán?
Szél Dávid: Sokan nem tudják, mikor bántalmazzák a gyereket
Legtöbben szülőként nem látjuk magunkat bántalmazónak, de vajon biztos, hogy nem vagyunk azok? Hol húzódik a határ? És ha mégis annak bizonyulunk, mit tegyünk, hogyan kérjünk segítséget, hogy gyermekünk ne örökítse majd tovább a pusztító viselkedést?
Hogyan örököljük azokat a traumákat, amiket nem mi éltünk át?
A szülők feldolgozatlan traumáinak örökölt érzései esetenként fantomként, a kimondatlan és kimondhatatlan dolgok szellemeiként élnek tovább az érintett gyerekekben. Részlet Galit Atlas Érzelmi örökség című könyvéből.
Szeretnénk, hogy a gyermekünk bizalommal legyen a világ iránt?
Hogy optimista legyen? Hogy felnőtt korában bizalommal forduljon a külvilág és az emberek felé, de vigyázzon is magára? Legelőször saját magunkkal kell tisztában lennünk.
Szellemekké váló titkok - Megrázó történetek a tudattalan kommunikációról
A pszichológus kutatókat mindig is foglalkoztatta, hogy az emberek a tudatos elmén túl is kapcsolatban állhatnak. A tömegkultúrával ellentétben a pszichológusok nem természetfeletti jelenségnek tudják be ezt a képességet, hanem egy alapvető dolognak: a tudattalannak. Részlet Galit Atlas Érzelmi örökség című könyvéből.
Mindnyájunknak segíthet saját fájdalomleplünk
Ha kreatív emberekre gondolok, nemcsak kiváló alkotók jutnak eszembe, hanem azok is, akik rendkívüli kreativitásukról tettek tanúbizonyságot, hogy miképp enyhítsék szenvedésüket egy-egy szomorú eset, sőt tragédia után.
Újra itt a nyár! De miért vagyunk akkor levertek?
Az ősznek és a télnek már-már szinonimája a melankólia, a nyárral viszont általában épp ellenkező a helyzet. Míg egyeseket a szigorú rutin hiánya vagy a strandszezon felhőtlen boldogsággal tölt el, másoknak a földi poklot is jelentheti a vakáció, amit mindenki más olyan nagyon vár.
Volt már szerelmes a viszonzatlan szerelembe?
Mi kell ahhoz, hogy érett felnőttként reménytelenül vágyakozzunk valaki elérhetetlen után? Egy fiatal nő történetéből kiderül, hogy semmi patológiás, szinte logikusan követték egymást a lépések. Mégis sokat elárul rólunk az ilyen helyzet, és az is, hogy miként tudunk kijönni belőle.
Sok könyvmoly tapasztalta már, hogy az olvasás gyógyít
Egy-egy regény vagy vers elindít többnyire elindít bennünk valamit, szinte megváltozik tőle az életünk. Egy új művészetterápiás irányzat az irodalmi szövegek ilyen varázserejét aknázza ki.
Egy függőség története
Sz. kisfiúként csúszott bele a számítógépes játékok világába, majd egyre mélyebbre került. Később, nehéz élethelyzetei miatt drogozott, majd ivott is. Édesanyja mesélte el a fiú és a saját történetét. Egészen mélyre ment, mikor elmondta, milyen a családi mintázat, mi az ő felelőssége abban, hogy ez így alakult, és hogyan küzdöttek mindketten az évek során.
Mesélj, és megmondom, ki vagy!
Amikor elmesélünk egy történetet, ami velünk történt, nem csak egy eseményláncot mondunk vissza, benne vagyunk mi magunk is. Duplán igaz ez, ha az életünk történetére gondolunk. De hogyan működik ez a fajta énkonstruálás?
Halász Rita: Senki nem érdemli meg, hogy a másik ember bántsa
Mély levegő című első regénye 2020 egyik nagy meglepetése volt: szinte kizárólag pozitív véleményeket kapott, a Margó-díjat is elnyerte, és már az ötödik kiadásnál tart. Első fejezetében Vera, a főszereplő épp kilép egy fizikailag is bántalmazó házasságból a két gyerekével együtt, és ideiglenesen a szüleihez költözve próbál szembenézni a traumával. Az írót arról is kérdeztük, milyen volt beleélnie magát a főszereplő életébe.
Azt hisszük, de közel sem látjuk reálisan a világot
Hiába vagyunk biztosak az objektivitásunkban, a magunk kis műhelyében gyártjuk azt a szemüveget, amit a szemrevételezéshez felveszünk.
Miért vagyunk hiszékenyek és átverhetők?
Döntéseinket, cselekedeteinket gondolkodási csapdák tucatjai befolyásolják, észrevétlenül, nap mint nap. Ha tisztában vagyunk velük, és megtanuljuk őket felismerni a saját életünkben, nehezebb lesz megvezetni minket. Ehhez adunk most tippeket.
Politikusok, szélhámosok és főemlősök
A hatalomittasok dominanciajelzéseket lövellnek szét, fontos, hogy a környezetük tisztában legyen azzal, ki az erősebb. A hierarchia csúcsán lenni azonban nem csupa boldogság.
Tisza Kata: A társfüggő álvalóságban él, de van szabadulás
A társfüggés szomorú példája annak, miként él hazugságban az, aki függő, ám a gyógyító józanodással új esélyt kaphat. A társfüggők története megmutatja, hogyan vagyunk képesek lehasadni önmagunkról, mert a szembenézés a valósággal túl fájdalmas lenne.
Bagatellizálás és önfelmentés: magyarázat mindig van, de tanulhatunk is belőle
Elképesztő kreativitással igyekszünk megszüntetni azt a feszültséget, amit a tetteink és az attitűdjeink közötti összeférhetetlenség vált ki belőlünk. Márpedig ilyen helyzetet a legváratlanabb pillanatokban is megélhetünk. A pszichológiában ezt nevezik kognitív disszonanciának.