Hiába az emberismeret, olykor még a legóvatosabb randizók is belefuthatnak egy profi szívtipróba, akit valamilyen hátsó szándék, anyagi vagy pszichológiai érdek vezérel. De kik is ők, és hogyan lehet őket felismerni?
Dinamikusan változó világban élünk, amely teljesen átírja a szervezeti és hétköznapi működés elemeit, hiszen a folyamatos változások, a felgyorsultság és az állandó készenlét az élet minden területén megingatja a stabilitást. Ha motivált és hatékonyan teljesítő csapatot szeretnénk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a pszichológiai biztonság megteremtését.
„Az anyák igazgatók!” – hangzott el a közelmúltban a neten terjedő, megható videóban, ahol állásinterjúra toboroznak igazgatói pozícióra. A feladatkörben pedig nincs se pihenés, se szabadnap, se fizetés, és az „ügyfél” a legfontosabb. Míg a legtöbb jelentkező a munka legalitásában kételkedik, a legtöbb anya előbb-utóbb megtapasztalja, hogy ebben a szerepében a legmélyebb pontról is képes felállni és kitartani a gyermekéért.
Félelmeinket alapvetően három nagy csoportra oszthatjuk: ősi vagy evolúciós félelmek; egyéni, tanult félelmek; és a technikai-társadalmi környezet által generált félelmek. A velünk született félelmeink evolúciósan fejlődtek ki, és az ősembernél ugyanúgy megvoltak, mint nálunk. Részlet Belső Nóra pszichiáter Félelem, szorongás, pánik című könyvéből.
Talán még mindig a tabutémák közé tartozik a félelem és a szorongás, pedig nem él a világon olyan ember, aki ne tapasztalta volna meg ezeket az érzéseket. Pontosan mi történik ilyenkor velünk, és mit kezdjünk ezekkel a kellemetlen állapotokkal? E témát járta körül a legutóbbi HVG Pszichológia Extra Szalon vendégeként és legújabb könyve kapcsán Dr. Belső Nóra pszichiáter.
A társadalom kifejezetten ösztönzi a túlmunkát. Pedig az emiatt szenvedők egészsége, magánélete is rámehet erre. A témában Kun Bernadette pszichológus, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának docense írt könyvet Munkafüggők – Az önkizsákmányolás lélektana címmel.
A szülőknek fontos tudniuk, hogy szinte kivétel nélkül minden gyermek naponta akár többször is lódíthat.
A párkapcsolatok többsége a hatalom tekintetében is a mindkét fél számára elfogadható egyensúlyra törekszik, a probléma ott szokott felmerülni, amikor a felek mást és mást gondolnak elfogadhatónak.
Ha macskabarátok jönnek, rájuk sem hederít, bezzeg a közönyös vízszerelőt nem hagyja békén. Miért csinálja ezt?
Sokkal több szép és jó dolog történik velünk, mint égbekiáltó rossz, de a negatív tapasztalás a sötétségbe vihet minket. Engedjünk ennek az erőnek?
Néhány kommunikációs tipp önmagunknak, ha fejleszteni szeretnénk a párunkkal való viszonyt.
Nem csak a kicsik – a szülők is.
Mekkora szerepet játszanak személyes tapasztalataink, amikor az egészségünkről, sőt az életünkről van szó?
A gyermekek mindig megérzik, ha valamit nem mondanak el nekik, az űrt pedig a saját fantáziájukkal töltik ki – amivel senki nem jár jól. A HVG Extra Pszichológia Szalon legutóbbi kerekasztal-beszélgetésén Szél Dávid pszichológus arra kereste a választ, honnan erednek a tabuk, és hogyan oldhatjuk fel őket.
Tanács Eszter Férfiak gyermek nélkül című könyvének megjelenése kapcsán nemrég Gyermek nélkül címmel pályázatot hirdettünk: nagy öröm volt olvasni a több mint 100 őszinte, érzékeny történet. Most az egyik első helyezett, Levente írását adjuk közre – az elkövetkezendő hetekben pedig további pályázatokat mutatunk be.
„Nincsenek titkaink egymás előtt” – a kutatások nem ezt mutatják.
Döntéseinket, cselekedeteinket gondolkodási csapdák tucatjai befolyásolják, észrevétlenül, nap mint nap. Ha tisztában vagyunk velük, és megtanuljuk őket felismerni a saját életünkben, nehezebb lesz megvezetni minket.
Megjelent a Férfiak gyermek nélkül című könyv, amelynek bemutatóján a szerző és a meghívott szakértők többek között arra keresték a válaszokat, hogy a férfiak miért beszélnek nehezebben a gyermektelenségről, illetve miért nem igaz, hogy ők a „sírba viszik magukkal” a megtermékenyítő-képességüket.
A gyerekek körében is zavart okozhatott a sok, számukra értelmezhetetlen, de nem kikerülhető kampányüzenet, és ők is átvehetik a választások után a szüleik esetleges szorongását, félelmeit. Szél Dávid pszichológus úgy véli, legfontosabb számukra a folytonosság és a biztonság – szülőként erre kell törekednünk, és ehhez sokat kell beszélgetni velük.
